2022-ben a szántó átlagára 2,1 millió forint volt hektáronként, egy hektár szántót 81 600 forintért lehetett bérbe venni – derül ki a statisztikai hivatal friss kiadványából.
2022-ben az értékesített termőföldek területe 18 százalékkal csökkent az előző évhez képest. (A termőföldpiaci adatok forrása a NAV adatbázisa; az adatok nem teljes körűek – jelzi a KSH.) Az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 0,9 százaléka, összesen 59 ezer hektár cserélt gazdát. A magasabb árak ellenére a 2022-ben keletkezett forgalmi érték 12 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál – olvasható a statisztikai hivatal „Termőföldárak és bérleti díjak, 2022” című kiadványában.
Az összes értékesített terület döntő részét (62 százalékát) – a korábbi évekhez hasonlóan – a szántó tette ki, azonban részesedése évek óta csökken. Az erdő 21, a gyep 13, a szőlő és gyümölcsös 3,7 százalékos arányt képviselt a forgalomból. Szántóból 24, szőlőből és gyümölcsösből 38, gyepből 17 százalékkal kisebb, míg erdőből 21 százalékkal nagyobb területet adtak el 2021-hez képest.
2022-ben a mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 8,2, majd 9,6 százalékos növekedése után – átlagosan 12 százalékkal volt magasabb a 2021. évinél. Az áremelkedés mértéke minden művelési ágban meghaladta az előző évit. A szántó átlagára 9,7 százalékkal nőtt, így egy hektár átlagosan 2,1 millió forintba került. A gyümölcsös drágult a legnagyobb mértékben, 22 százalékkal 2021-hez képest. Az erdő átlagára 18, a gyepé 16, a szőlőé 15 százalékkal volt magasabb. A legdrágább művelési ágak, a szőlő és a gyümölcsös egy-egy hektárjáért 3,0–3,0 millió forintot kellett fizetni. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja. A gyep és az erdő hektáronkénti átlagára is meghaladta az 1 millió forintot 2022-ben.
Az elemzés készítésekor a Pest vármegyei ingatlanforgalmi adatok feldolgozottsága rendkívül alacsony szintű volt, emiatt nem állt rendelkezésre megbízható eredmény a 2022. évi termőföldforgalomra vonatkozóan. Pest vármegyét figyelmen kívül hagyva, 2022-ben Baranya, Zala, Tolna és Vas vármegye kivételével minden vármegyében csökkent az értékesített terület nagysága az előző évhez viszonyítva. A forgalomcsökkenés a vármegyék többségében meghaladta a 10 százalékot 2021-hez képest. Az értékesített terület nagysága Heves, Fejér és Csongrád-Csanád vármegyében csökkent leginkább (38, 38 és 32 százalékkal).
A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun vármegyében forgalmazták, ezután Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye következett (6600, 6400, 4800 és 4100 hektár). A többi vármegyében a termőföldforgalom 2022-ben nem érte el a 4000 hektárt.
Az értékesítés volumenének a vármegye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2022-ben Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb, egyaránt 1,5 százalék. Baranya vármegyében a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeknek mindössze 0,5 százaléka cserélt gazdát.
Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlása alapján:
– minden vármegyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében adták el a legtöbbet (3700 hektár);
– Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében értékesítették a legtöbb erdőt (1700 hektár);
– Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is több mint 1000 hektár gyep került forgalomba (1100 és 1100 hektár);
– a legtöbb szőlő Bács-Kiskun (300 hektár), a legtöbb gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében cserélt gazdát (500 hektár).
Minden vármegyében drágult a szántó
Az értékesített szántók átlagára 2022-ben, vármegyei összehasonlításban
– Tolna, Békés és Hajdú-Bihar vármegyében volt a legmagasabb (2,5–2,7 millió forint/hektár);
– Nógrád, Zala és Heves vármegyében volt a legalacsonyabb (1,2–1,5 millió forint/hektár);
– a többi vármegyében 1,5–2,4 millió forint/hektár között alakult.
A vármegyei átlagárakat az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a vármegyék között, hanem a vármegyéken belül is nagyok az árkülönbségek. Pest vármegyét figyelmen kívül hagyva, a járási szántóátlagárak Hajdú-Bihar, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében szóródtak a leginkább, Zalában, Nógrádban és Somogyban a legkevésbé. A legmagasabb járási szántóátlagárak Hajdú-Bihar vármegyében voltak: a Hajdúszoboszlói járásban 4,5, a Debreceni járásban 3,7 és a Hajdúböszörményi járásban 3,6 millió forint. Békés vármegyében a Mezőkovácsházai járásban is 3,6 millió forint volt a szántó átlagára.
2022-ben a szántó átlagára mindegyik vármegyében emelkedett, a vármegyék felében több mint 10 százalékkal. A drágulás mértéke Zala, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves vármegyében volt a legnagyobb, mindhárom vármegyében 19 százalékos. Vas, Nógrád és Hajdú-Bihar vármegyében viszont nem érte el az 5,0 százalékot a szántó átlagárának emelkedése.
Az előző évi 16 százalékos növekedéssel szemben, 2022-ben a szántó értékesítési volumenének és árának együttes változása 17 százalékkal alacsonyabb forgalmi értéket eredményezett, mint az előző évben. A szántóföldforgalom értékéből Békés (11 százalék), Bács-Kiskun (9,8 százalék) és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (9,6 százalék) részesedett a legnagyobb arányban
A rendelkezésre álló adatok alapján 2021 és 2022 között a legnagyobb mértékben Észtországban (31 százalék), Bulgáriában (22 százalék), Csehországban (22 százalék) és Szlovákiában (20 százalék) emelkedett a szántó ára. A tagállamok nagy részében 10 százaléknál kisebb mértékű volt a drágulás.
A gyep művelési ágba tartozó területek átlagosan 1,1 millió forintba kerültek 2022-ben, ami 16 százalékos drágulást jelent 2021-hez képest.
Közép-Magyarország nélkül a gyepátlagár 2022-ben:
– Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb (1,4 millió forint/hektár),
– Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb (898 ezer forint/hektár),
– Közép-Dunántúlon (31 százalék) és Nyugat-Dunántúlon (30 százalék) nőtt a leginkább 2021-hez képest.
Az egyes művelési ágak közül a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (53 százalék). A gyepterületek 40, a szőlőterületek 21, a gyümölcsösök 22 százalékát használják bérlők. A bérelt mező- és erdőgazdasági területek aránya Jász-Nagykun-Szolnok (55 százalék), Fejér (52 százalék) és Tolna vármegyében (51 százalék) volt a legmagasabb 2020-ban.
A termőföldárakhoz hasonlóan a földbérleti díjak emelkedése sem állt meg 2022-ben, azonban a növekedés üteme a szántó, a gyep és a szőlő művelési ágak esetében kismértékben lassult. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző évi 13 százalékos növekedés után – átlagosan 12 százalékkal volt magasabb a 2021. évinél: országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 81 600 forint volt. A gyümölcsös bérleti díja 16, az erdőé 12, a szőlőé 11, a gyepé 8,5 százalékkal nőtt 2021-hez mérten.
2022-ben a szántó átlagos éves bérleti díja Nógrád kivételével minden vármegyében elérte a hektáronkénti 60 ezer forintot. Heves vármegyében 27, Zala vármegyében 23, Vas és Veszprém vármegyében 18 százalékkal haladta meg az előző évit. Az emelkedés mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg (2,2 százalék), Baranya (5,9 százalék) és Csongrád-Csanád vármegyében (7,1 százalék) volt a legkisebb.
A szántó átlagos éves bérleti díja:
– Hajdú-Bihar, Tolna és Békés vármegyében volt a legmagasabb (105 600, 100 600 és 95 700 forint/hektár),
– Nógrád, Pest és Zala vármegyében a legalacsonyabb (48 700, 61 700 és 66 300 forint/hektár).
Egy hektár szántó éves bérleti díja a vételi ár 4,0 százaléka volt 2022-ben. Ez az arány 2010-től 2016-ig folyamatosan csökkent, 2017-től 3,7–4,0 százalék körül stagnál.
– Vármegyei szinten 3,3 és 5,0 százalék között szóródott a szántó átlagos éves bérleti díjának a vételi árhoz viszonyított aránya 2022-ben.
– Somogy vármegyében volt 2022-ben is a legmagasabb, ahol a viszonylag magas bérleti díj alacsonyabb szántóárral párosult.
A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.
Lezárultak a Paks II. Atomerőmű résfalazási munkálatai. A terület előkészítése folytatódik, jelenleg a talajszilárdítást végzik az építési területen.