2022-ben a szántó átlagára 2,1 millió forint volt hektáronként, egy hektár szántót 81 600 forintért lehetett bérbe venni – derül ki a statisztikai hivatal friss kiadványából.
2022-ben az értékesített termőföldek területe 18 százalékkal csökkent az előző évhez képest. (A termőföldpiaci adatok forrása a NAV adatbázisa; az adatok nem teljes körűek – jelzi a KSH.) Az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 0,9 százaléka, összesen 59 ezer hektár cserélt gazdát. A magasabb árak ellenére a 2022-ben keletkezett forgalmi érték 12 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál – olvasható a statisztikai hivatal „Termőföldárak és bérleti díjak, 2022” című kiadványában.
Az összes értékesített terület döntő részét (62 százalékát) – a korábbi évekhez hasonlóan – a szántó tette ki, azonban részesedése évek óta csökken. Az erdő 21, a gyep 13, a szőlő és gyümölcsös 3,7 százalékos arányt képviselt a forgalomból. Szántóból 24, szőlőből és gyümölcsösből 38, gyepből 17 százalékkal kisebb, míg erdőből 21 százalékkal nagyobb területet adtak el 2021-hez képest.
2022-ben a mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 8,2, majd 9,6 százalékos növekedése után – átlagosan 12 százalékkal volt magasabb a 2021. évinél. Az áremelkedés mértéke minden művelési ágban meghaladta az előző évit. A szántó átlagára 9,7 százalékkal nőtt, így egy hektár átlagosan 2,1 millió forintba került. A gyümölcsös drágult a legnagyobb mértékben, 22 százalékkal 2021-hez képest. Az erdő átlagára 18, a gyepé 16, a szőlőé 15 százalékkal volt magasabb. A legdrágább művelési ágak, a szőlő és a gyümölcsös egy-egy hektárjáért 3,0–3,0 millió forintot kellett fizetni. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja. A gyep és az erdő hektáronkénti átlagára is meghaladta az 1 millió forintot 2022-ben.
Az elemzés készítésekor a Pest vármegyei ingatlanforgalmi adatok feldolgozottsága rendkívül alacsony szintű volt, emiatt nem állt rendelkezésre megbízható eredmény a 2022. évi termőföldforgalomra vonatkozóan. Pest vármegyét figyelmen kívül hagyva, 2022-ben Baranya, Zala, Tolna és Vas vármegye kivételével minden vármegyében csökkent az értékesített terület nagysága az előző évhez viszonyítva. A forgalomcsökkenés a vármegyék többségében meghaladta a 10 százalékot 2021-hez képest. Az értékesített terület nagysága Heves, Fejér és Csongrád-Csanád vármegyében csökkent leginkább (38, 38 és 32 százalékkal).
A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun vármegyében forgalmazták, ezután Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye következett (6600, 6400, 4800 és 4100 hektár). A többi vármegyében a termőföldforgalom 2022-ben nem érte el a 4000 hektárt.
Az értékesítés volumenének a vármegye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2022-ben Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb, egyaránt 1,5 százalék. Baranya vármegyében a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeknek mindössze 0,5 százaléka cserélt gazdát.
Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlása alapján:
– minden vármegyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében adták el a legtöbbet (3700 hektár);
– Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében értékesítették a legtöbb erdőt (1700 hektár);
– Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is több mint 1000 hektár gyep került forgalomba (1100 és 1100 hektár);
– a legtöbb szőlő Bács-Kiskun (300 hektár), a legtöbb gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében cserélt gazdát (500 hektár).
Minden vármegyében drágult a szántó
Az értékesített szántók átlagára 2022-ben, vármegyei összehasonlításban
– Tolna, Békés és Hajdú-Bihar vármegyében volt a legmagasabb (2,5–2,7 millió forint/hektár);
– Nógrád, Zala és Heves vármegyében volt a legalacsonyabb (1,2–1,5 millió forint/hektár);
– a többi vármegyében 1,5–2,4 millió forint/hektár között alakult.
A vármegyei átlagárakat az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a vármegyék között, hanem a vármegyéken belül is nagyok az árkülönbségek. Pest vármegyét figyelmen kívül hagyva, a járási szántóátlagárak Hajdú-Bihar, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében szóródtak a leginkább, Zalában, Nógrádban és Somogyban a legkevésbé. A legmagasabb járási szántóátlagárak Hajdú-Bihar vármegyében voltak: a Hajdúszoboszlói járásban 4,5, a Debreceni járásban 3,7 és a Hajdúböszörményi járásban 3,6 millió forint. Békés vármegyében a Mezőkovácsházai járásban is 3,6 millió forint volt a szántó átlagára.
2022-ben a szántó átlagára mindegyik vármegyében emelkedett, a vármegyék felében több mint 10 százalékkal. A drágulás mértéke Zala, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves vármegyében volt a legnagyobb, mindhárom vármegyében 19 százalékos. Vas, Nógrád és Hajdú-Bihar vármegyében viszont nem érte el az 5,0 százalékot a szántó átlagárának emelkedése.
Az előző évi 16 százalékos növekedéssel szemben, 2022-ben a szántó értékesítési volumenének és árának együttes változása 17 százalékkal alacsonyabb forgalmi értéket eredményezett, mint az előző évben. A szántóföldforgalom értékéből Békés (11 százalék), Bács-Kiskun (9,8 százalék) és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (9,6 százalék) részesedett a legnagyobb arányban
A rendelkezésre álló adatok alapján 2021 és 2022 között a legnagyobb mértékben Észtországban (31 százalék), Bulgáriában (22 százalék), Csehországban (22 százalék) és Szlovákiában (20 százalék) emelkedett a szántó ára. A tagállamok nagy részében 10 százaléknál kisebb mértékű volt a drágulás.
A gyep művelési ágba tartozó területek átlagosan 1,1 millió forintba kerültek 2022-ben, ami 16 százalékos drágulást jelent 2021-hez képest.
Közép-Magyarország nélkül a gyepátlagár 2022-ben:
– Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb (1,4 millió forint/hektár),
– Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb (898 ezer forint/hektár),
– Közép-Dunántúlon (31 százalék) és Nyugat-Dunántúlon (30 százalék) nőtt a leginkább 2021-hez képest.
Az egyes művelési ágak közül a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (53 százalék). A gyepterületek 40, a szőlőterületek 21, a gyümölcsösök 22 százalékát használják bérlők. A bérelt mező- és erdőgazdasági területek aránya Jász-Nagykun-Szolnok (55 százalék), Fejér (52 százalék) és Tolna vármegyében (51 százalék) volt a legmagasabb 2020-ban.
A termőföldárakhoz hasonlóan a földbérleti díjak emelkedése sem állt meg 2022-ben, azonban a növekedés üteme a szántó, a gyep és a szőlő művelési ágak esetében kismértékben lassult. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző évi 13 százalékos növekedés után – átlagosan 12 százalékkal volt magasabb a 2021. évinél: országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 81 600 forint volt. A gyümölcsös bérleti díja 16, az erdőé 12, a szőlőé 11, a gyepé 8,5 százalékkal nőtt 2021-hez mérten.
2022-ben a szántó átlagos éves bérleti díja Nógrád kivételével minden vármegyében elérte a hektáronkénti 60 ezer forintot. Heves vármegyében 27, Zala vármegyében 23, Vas és Veszprém vármegyében 18 százalékkal haladta meg az előző évit. Az emelkedés mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg (2,2 százalék), Baranya (5,9 százalék) és Csongrád-Csanád vármegyében (7,1 százalék) volt a legkisebb.
A szántó átlagos éves bérleti díja:
– Hajdú-Bihar, Tolna és Békés vármegyében volt a legmagasabb (105 600, 100 600 és 95 700 forint/hektár),
– Nógrád, Pest és Zala vármegyében a legalacsonyabb (48 700, 61 700 és 66 300 forint/hektár).
Egy hektár szántó éves bérleti díja a vételi ár 4,0 százaléka volt 2022-ben. Ez az arány 2010-től 2016-ig folyamatosan csökkent, 2017-től 3,7–4,0 százalék körül stagnál.
– Vármegyei szinten 3,3 és 5,0 százalék között szóródott a szántó átlagos éves bérleti díjának a vételi árhoz viszonyított aránya 2022-ben.
– Somogy vármegyében volt 2022-ben is a legmagasabb, ahol a viszonylag magas bérleti díj alacsonyabb szántóárral párosult.
Az ivóvízkincset kímélő és alacsony energiafelhasználású üzemmel bővül Szolnok több mint hét évtizede fejlődő vegyipari ökoszisztémája az elektrolitgyártás vezetői közé tartozó KunlunChem százmillió eurót meghaladó befektetésével.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.