A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) azt javasolja az előfizetőknek, hogy kísérjék figyelemmel a szolgáltatók szerződésmódosításra vonatkozó értesítéseit, és ha a megváltozott feltételeket nem kívánják elfogadni, még a jogszabály szerinti határidőn belül éljenek a felmondási jogukkal. Erre azért van szükség, mert az új évben egyre több távközlési szolgáltató emeli meg a díjait.
Egyre gyakoribbá válnak az olyan szerződési feltételek is, amelyek alapján a díjemelés automatikusan, az inflációhoz igazodva történik. A díjkorrekciós mechanizmust bevezető ÁSZF-módosításkor felmondási joga van az előfizetőnek, de ha az inflációkövető díjmódosítást a szerződés eleve tartalmazza, illetve ha az automatikus díjmódosítást bevezető szerződésmódosítást követően az előfizető nem élt a felmondási jogával, akkor az automatikus inflációkövetés és az ezzel járó díjemelés tényleges alkalmazásakor erre hivatkozva már nem mondhat fel.
Tavaly és idén egyre több előfizető találkozhatott azzal, hogy a korábban éveken át változatlan – vagy akár csökkenő – telefon-, internet- és kábeltévé díjak emelkedni kezdtek. Ennek nyomán jogosan merül fel a kérdés: mikor és milyen feltételekkel szabad a szolgáltatóknak a díjaikat megemelniük? Mi a helyzet a határozott idejű, más néven hűségszerződésekkel? És mit érdemes tudni az elmúlt évben ismét felbukkant automatikus inflációkövető díjkorrekcióról?
A legfontosabb tisztázni, hogy a telekommunikációs szolgáltatók az áraikat szabadon határozhatják meg, továbbá a törvény (az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény – Eht.) arra is lehetőséget biztosít számukra, hogy előfizetői szerződéseiket egyoldalúan módosítsák. Ez vonatkozik a díjakra is, tehát a már megkötött szerződések esetében is bármikor, szabadon emelhetnek a díjakon. Így van ez a határozott idejű szerződéseknél is, tehát a „hűségidő” vállalásával az előfizetők nem tudják a szerződéskötéskor érvényes díjakat „rögzíteni” a szerződés időtartamára; az ilyen szerződések előnye abban állhat, hogy a szolgáltató a határozatlan idejű szerződésekhez képest valamilyen kedvezményt nyújt.
A szerződésmódosítást meg kell különböztetni attól az esettől, amikor a szerződés eleve úgy szól, hogy a díjak egy bizonyos időponttól kezdve változnak majd. Ilyen eset például, amikor szerződéskötéskor a szolgáltató az első néhány hónapot kedvezményes áron adja, majd annak elteltével a havidíj emelkedik. Hasonló a helyzet akkor is, ha a szerződésben már szereplő valamilyen más, egyértelmű, világos feltétel szerint, automatikusan változnak a díjak. Ha a szolgáltató a szerződésmódosítás során betartotta a vonatkozó szabályokat, és a bevezetett feltétel pontosan tartalmazza, hogy hogyan fog történni a díjak változása, akkor ez a szolgáltatói lépés nem jogszerűtlen. Fontos azt leszögezni, hogy ezek a díjváltozások, amikor ténylegesen megtörténnek, már nem minősülnek szerződésmódosításnak. Ilyenkor a határozott idejű szerződéssel rendelkező előfizetők a megváltozott díjat tartalmazó számlák megérkezésekor már nem mondhatják fel szerződéseiket további jogkövetkezmények nélkül a magasabb díjra hivatkozva.
2022-ben több nagy elektronikus hírközlési szolgáltató olyan szerződési feltételt épített be az Általános Szerződési Feltételeibe (ÁSZF) (vagy frissítette korábbi hasonló feltételeit), amely alapján a díjak a jövőben az infláció alakulását követve fognak változni, tehát az infláció mértéke határozza majd meg a díjak emelkedését vagy adott esetben csökkenését. A leggyakoribb megoldás, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos fogyasztói árindex mértékével korrigálják automatikusan, évente egyszer az előfizetési díjakat. Ez a szerződési feltétel az ÁSZF-ek hatályba lépése után minden új előfizető számára már eleve az előfizetői szerződés részét képezi, a már megkötött előfizetői szerződésekre pedig az inflációkövetést intézményesítő ÁSZF-módosítástól alkalmazandó.
A szolgáltató által alkalmazott díjkorrekció akkor jogszerűtlen, ha az nem kellően objektív, mértéke és időpontja nem látható előre, vagyis a szolgáltató saját belátására, üzleti döntésére bízza, hogy korrigál-e díjakat, azt mikor teszi, valamint milyen mértékben. Ebben az esetben minden ténylegesen végrehajtott díjmódosítás külön-külön egyoldalú szerződésmódosításnak minősül, és az előfizetők számára a felmondási jogot biztosítani kell.
Már a 2000-es évek elején is alkalmaztak a szolgáltatók inflációkövetést célzó rendelkezéseket ÁSZF-jeikben. Céljuk akkor is ugyanaz volt, mint most: a szolgáltatók árképzése anélkül követhesse az inflációt, hogy a szolgáltatónak az előfizetőivel egyenként kellene szerződést módosítani – akár több millió szerződést érintően. A korábbi évek alacsony inflációs értékei miatt e rendelkezések kikerültek az ÁSZF-ekből, vagy alkalmazásuk háttérbe szorult. Az előfizetők is azt szokták meg, hogy a díjak általában a szerződéskötés után nem változtak. Korábban csak arra volt érdemes figyelni, hogy a lejáró határozott idejű szerződést az előfizetők még időben hosszabbítsák meg, hogy ilyen módon profitálhassanak a szolgáltatók aktuális ajánlataiból. Ez azonban a tavalyi évvel megváltozott, és a hasonló feltételek megjelenése idén is várhatóan folytatódik majd.
Egyoldalú szerződésmódosításkor főszabály szerint a szolgáltatóknak biztosítaniuk kell az érintett előfizetőknek a lehetőséget, hogy a szerződés módosításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül hátrányos jogkövetkezmények nélkül szabadulhassanak előfizetői jogviszonyukból – azonnali hatállyal felmondhassák előfizetői szerződéseiket akkor is, ha a szerződés határozott időre szól, és ez az idő még nem telt el. Egészen addig, amíg a szolgáltatók a szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezéseket betartják – időben értesítik arról előfizetőiket, tájékoztatják az őket megillető jogokról és biztosítják számukra az azonnali hatályú felmondás jogát –, az egyoldalú szerződésmódosítás nem jogszerűtlen. Ez vonatkozik az inflációkövető díjmódosítást bevezető ÁSZF-módosításra is.
Az előfizetők számára ezért a három legfontosabb jótanács:
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
A francia Framatome fogja szállítani a paksi reaktor irányítástechnikai rendszerét – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.