Szolgáltatás-külkereskedelem: euróban számolva nőtt, forintban csökkent az aktívum a II. negyedévben

2026. 09. 02., 15:10

2026. II. negyedévben a szolgáltatásexport euróban számított értéke 10,4 milliárd euró (3,7 ezer milliárd forint), az importé 7,0 milliárd euró (2,5 ezer milliárd forint) volt; az export 11 százalékkal, az import 13 százalékkal nőtt éves összevetésben – tájékoztatott a statisztikai hivatal. Az aktívum 3,4 milliárd euró volt – ez az összeg 210 millió euróval haladta meg a 2025. II. negyedévit, forintban átszámítva viszont 64 milliárd forinttal kevesebb volt annál. Az előző negyedévihez mérten az export értéke 18, az importé 11 százalékkal, a többlet összege pedig 931 millió euróval volt nagyobb.

A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 40 százalékot (ezen belül az egyéb üzleti szolgáltatásoké 21 százalékot) tett ki 2026 második negyedévben, ezt követte a szállítási szolgáltatások 28, majd a turizmus 21 százalékos részesedéssel. Import tekintetében szintén az üzleti szolgáltatások részaránya volt kiemelkedő, 55 százalék (az idesorolt egyéb üzleti szolgáltatásoké 27 százalék), míg a szállítási szolgáltatások 27, a turizmus 13 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból.

Első számú partnerünk változatlanul Németország, mellyel az összforgalom 19 százaléka realizálódott. A második helyet az Egyesült Államok, a harmadikat az Egyesült Királyság foglalta el, hozzájuk a szolgáltatás-külkereskedelmi összforgalmunk 8,3, illetve 6,6 százaléka kapcsolódott.

Aktívumok és passzívumok

Az aktívum növekedésének hátterében elsősorban a turizmus 335 millió és a bérmunka szolgáltatások 86 millió eurós egyenlegjavulása húzódott meg, melyet azonban az üzleti szolgáltatások 239 millió eurós egyenlegromlása jelentősen ellensúlyozott.

A szolgáltatáscsoportok közül a turizmus 1,3 milliárd, a szállítási szolgáltatások 968 millió, a bérmunka szolgáltatások pedig 641 millió euróval járultak hozzá a 2026. II. negyedévi aktívumhoz. Szolgáltatásexportunk 64, -importunk 73 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk le, ebben a viszonylatban 1,6 milliárd eurós többlet keletkezett.

Aktívumunk összege az uniós forgalomban 42 millió euróval vált kedvezőbbé, ami főként az Ausztriával és Romániával szemben realizált 101 millió és 70 millió eurós aktívumnövekedésre vezethető vissza. Ugyanakkor említésre méltó az Írország és Luxemburg egyenlegében bekövetkezett 64 millió és 40 millió eurós passzívumemelkedés.

Az EU-n kívüli országok esetében az aktívumunk 168 millió euróval nőtt. A növekedés hátterében elsősorban Svájccal, az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal szemben realizált 57 millió, 46 millió és 41 millió eurós egyenlegjavulás húzódik meg, melyet az Indonéziánál regisztrált többlet 51 millió eurós csökkenése valamelyest mérsékelt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS