Szeptemberben megállt a GKI konjunktúraindexének emelkedése

2021. 09. 27., 11:00

Az áprilisi nagy ugrás után a nyári hónapokban lassan araszolgatott felefelé a GKI konjunktúraindexe, majd szeptemberre stagnálásra váltott; az üzleti várakozások hónapok óta tartó javulása szeptemberben már csak hibahatáron belüli volt, a fogyasztói várakozások pedig kis mértékben, de harmadik hónapja romlottak – közölte a gazdaságkutató az MTI-vel.

A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint a GKI konjunktúraindex értéke a 2019 végi, vagyis válságot megelőző szintnek felel meg, mínusz 0,5 pont lett az előző havi mínusz 0,6 pontot követően. Az üzleti bizalmi index értéke 6,5 pontra javult az augusztusi 6,1 pontról, a fogyasztói bizalmi index mínusz 20,3 pontra romlott az előző havi mínusz 19,7 pontról.

Az üzleti szférán belül szeptemberben csak az ipari bizalmi index romlott kissé (féléves, szinte folyamatos javulás után), de így is ez volt a legoptimistább ágazat szeptemberben. A többi szektor az előző havinál bizakodóbb lett, különösen az építőipar. Mindegyik ágazatban több az összességében optimista, mint a pesszimista cég, kivéve a kereskedelmet, ahol lényegében azonos az arányuk.

Az iparban romlott az elmúlt és a következő időszak termelésének, valamint a rendelésállománynak a megítélése, jobb lett viszont a készletekről és az exportrendelésekről alkotott vélemény. Az építőipari bizalmi index szeptemberben elérte a járványt közvetlenül megelőző szintet. A magas- és a mélyépítő cégek kilátásai egyaránt javultak. Lényegesen kedvezőbb lett az előző háromhavi termelés és a rendelésállomány minősítése. Az építőipar számára a két legfontosabb növekedési korlát továbbra is a munkaerő-, illetve az anyag- és kapacitáshiány.

A kereskedelmi bizalmi index kéthavi csökkenést követően szeptemberben újra kissé emelkedett, és kedvezőbb, mint a járvány előtt volt. Az eladási pozíció megítélése enyhén, a készleteké közepesen, a rendelések várható alakulásáé sokkal kedvezőbb lett. A szolgáltatói bizalmi index az augusztusi megtorpanás után szeptemberben tovább nőtt. Bár az előző időszaki forgalom és az általános üzletmenet megítélése rosszabb lett, a forgalmi várakozások sokat erősödtek.

A foglalkoztatási hajlandóság az ipar kivételével minden ágazatban erősödött, s minden ágazatban érezhetően több a létszám bővítését, mint a csökkentését tervező cég. A lakosság munkanélküliségtől való félelme több hónapos erősödés után kissé enyhült. Az áremelési törekvés a szolgáltatások kivételével szeptemberben gyengült, különösen a kereskedelemben, de immár második hónapja az építőiparban is. A kereskedelmi cégek nagyobb, az építőipariak kisebb fele azonban így is áremelést tervez. Magas szintről, de hónapok óta csökken a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság jövőjének megítélése szeptemberben, az augusztusi nagy zuhanás után, a válság utáni csúcsára emelkedett. A fogyasztók pesszimizmusa azonban e téren tovább erősödött.

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke szeptemberben harmadik hónapja csökkent, s elég messze van a válság előtti értékétől. Ezúttal különösen sokat romlott a lakosság saját pénzügyi helyzetéről alkotott, egyébként viszonylag jó véleménye. A saját jövőbeli megtakarítási képesség megítélése viszont már ötödik hónapja javult. Az emberek a nagyértékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét javulónak érzékelték. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS