Szeptemberben megállt a GKI konjunktúraindexének emelkedése

2021. 09. 27., 11:00

Az áprilisi nagy ugrás után a nyári hónapokban lassan araszolgatott felefelé a GKI konjunktúraindexe, majd szeptemberre stagnálásra váltott; az üzleti várakozások hónapok óta tartó javulása szeptemberben már csak hibahatáron belüli volt, a fogyasztói várakozások pedig kis mértékben, de harmadik hónapja romlottak – közölte a gazdaságkutató az MTI-vel.

A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint a GKI konjunktúraindex értéke a 2019 végi, vagyis válságot megelőző szintnek felel meg, mínusz 0,5 pont lett az előző havi mínusz 0,6 pontot követően. Az üzleti bizalmi index értéke 6,5 pontra javult az augusztusi 6,1 pontról, a fogyasztói bizalmi index mínusz 20,3 pontra romlott az előző havi mínusz 19,7 pontról.

Az üzleti szférán belül szeptemberben csak az ipari bizalmi index romlott kissé (féléves, szinte folyamatos javulás után), de így is ez volt a legoptimistább ágazat szeptemberben. A többi szektor az előző havinál bizakodóbb lett, különösen az építőipar. Mindegyik ágazatban több az összességében optimista, mint a pesszimista cég, kivéve a kereskedelmet, ahol lényegében azonos az arányuk.

Az iparban romlott az elmúlt és a következő időszak termelésének, valamint a rendelésállománynak a megítélése, jobb lett viszont a készletekről és az exportrendelésekről alkotott vélemény. Az építőipari bizalmi index szeptemberben elérte a járványt közvetlenül megelőző szintet. A magas- és a mélyépítő cégek kilátásai egyaránt javultak. Lényegesen kedvezőbb lett az előző háromhavi termelés és a rendelésállomány minősítése. Az építőipar számára a két legfontosabb növekedési korlát továbbra is a munkaerő-, illetve az anyag- és kapacitáshiány.

A kereskedelmi bizalmi index kéthavi csökkenést követően szeptemberben újra kissé emelkedett, és kedvezőbb, mint a járvány előtt volt. Az eladási pozíció megítélése enyhén, a készleteké közepesen, a rendelések várható alakulásáé sokkal kedvezőbb lett. A szolgáltatói bizalmi index az augusztusi megtorpanás után szeptemberben tovább nőtt. Bár az előző időszaki forgalom és az általános üzletmenet megítélése rosszabb lett, a forgalmi várakozások sokat erősödtek.

A foglalkoztatási hajlandóság az ipar kivételével minden ágazatban erősödött, s minden ágazatban érezhetően több a létszám bővítését, mint a csökkentését tervező cég. A lakosság munkanélküliségtől való félelme több hónapos erősödés után kissé enyhült. Az áremelési törekvés a szolgáltatások kivételével szeptemberben gyengült, különösen a kereskedelemben, de immár második hónapja az építőiparban is. A kereskedelmi cégek nagyobb, az építőipariak kisebb fele azonban így is áremelést tervez. Magas szintről, de hónapok óta csökken a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság jövőjének megítélése szeptemberben, az augusztusi nagy zuhanás után, a válság utáni csúcsára emelkedett. A fogyasztók pesszimizmusa azonban e téren tovább erősödött.

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke szeptemberben harmadik hónapja csökkent, s elég messze van a válság előtti értékétől. Ezúttal különösen sokat romlott a lakosság saját pénzügyi helyzetéről alkotott, egyébként viszonylag jó véleménye. A saját jövőbeli megtakarítási képesség megítélése viszont már ötödik hónapja javult. Az emberek a nagyértékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét javulónak érzékelték. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS