Szeptemberben is 4,3 százalékos volt az éves infláció

2025. 10. 08., 10:05

Augusztushoz viszonyítva nem változott a fogyasztói árak átlagos szintje 2025. szeptemberben; az éves szintű infláció – csakúgy, mint az előző két hónapban – 4.3 százalékos volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az élelmiszerek ára 4,7 százalékkal nőtt éves összevetésben (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 3,0 százalékkal), ezen belül a csokoládé, kakaóé 19,2, a tojásé 18,2, a kávéé 17,6, az édesipari lisztesárué 13,1, a gyümölcs-, zöldségléé 11,9, a büféáruké 9,5, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, valamint friss hazai és déligyümölcs) 9,2 (ezen belül a friss hazai és déligyümölcsöké 19,6), az étolajé, valamint a házon kívüli étkezésé 8,4-8,4 százalékkal. A termékcsoporton belül a margarin ára 29,0, a liszté 12,0, a tejtermékeké 8,4, a cukoré 8,2, a párizsi, kolbászé 7,7, a tejé 7,4, a sertéshúsé 4,5 százalékkal mérséklődött.

A háztartási energiáért 10,6 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 23,4, az elektromos energia 2,3 százalékkal drágult.

A szeszes italok, dohányáruk ára 7,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 8,7 százalékkal.

A szolgáltatások 5,9 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatások 12,9, a járműjavítás és -karbantartás, valamint a testápolási szolgáltatások 9,59,5, a lakásjavítás és -karbantartás 9,4, a lakbér 9,3, a sport, múzeumi belépők 8,8, az egészségügyi szolgáltatások 8,6 százalékkal.

A tartós fogyasztási cikkek ára 2,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 20,7, a szobabútorok 5,1, a fűtő- és főzőberendezések 4,1, az új személygépkocsik 1,8 százalékkal többe kerültek.

A járműüzemanyagok ára 0,3 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 4,4 százalékkal drágultak. (KSH)

Európai kitekintés

Az eurót használó tagállamok szeptemberi inflációs adatait már közzétette az Eurostat. A közös pénzt használó blokkban az átlagos éves infláció 2,2 százalék volt, a legmagasabb rátákat Észtországban (5,2 százalék), Szlovákiában és Horvátországban (4,6 százalék) regisztrálták. A 4,3 százalékos magyarországi inflációnál az euróövezeti adatok közül csak ez a három magasabb, az „Európa-bajnok” pedig szinte biztosan a romániai ráta lesz (keleti szomszédunknál augusztusban 8,5 százalékos volt az átlagos fogyasztóiár-emelkedés). Fölöttébb valószínű tehát, hogy – csakúgy, mint augusztusban – a szeptemberi magyar adat az ötödik legmagasabb az unióban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-11-12 16:05:00
A fizikai munkavállalók megbízhatósága ma a magyar munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdése – derül ki a Jobtain kutatásából, amely több mint száz HR-szakember és vezető részvételével készült. A válaszadók 88 százaléka a megbízhatóságot nevezte meg a legfontosabb kiválasztási szempontként, megelőzve a fizikai állóképességet (60 százalék) és a szakmai tapasztalatot (54 százalék).
2025-11-11 11:10:00
A munkavállaló alapvető kötelezettsége, hogy a munkáját a munkáltatói utasítások szerint végezze. Felmerülhetnek azonban olyan helyzetek, amikor kérdésessé válik, hogy az utasítást a munkavállaló köteles-e követni. Milyen esetben tagadható meg a munkáltatói utasítás végrehajtása? Milyen következményekkel járhat, ha a munkavállaló megtagadja a teljesítést? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS