2022 májusa óta erőteljes a visszaesés a lakáspiaci keresletben, ezért a vevők egyes kategóriákban komoly alkupozícióba kerülhetnek és olcsóbban juthatnak hozzá bizonyos ingatlanokhoz. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, hogy az éves tranzakciószám látványosan visszaesett, miközben a bérleti díjakban egyre nagyobb lesz a szórás a fizetendő rezsitől függően.
Hónapról hónapra mintegy 20-50 százalékkal marad el az ingatlanpiaci kereslet az egy évvel korábbitól, ami az éves tranzakciószámban is megmutatkozik: a tavalyi 175 ezer után idén várhatóan nem több, mint 135 ezer ingatlant értékesítenek.
Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa az adatokkal kapcsolatban rámutatott, ez már a túlfűtöttnek tartott, tavalyihoz képest jelentős elmaradás, de a piac fellendülésének időszakához képest megdöbbentően alacsony szám. Példaként említette 2006-ot, amikor 225 ezer tranzakciót regisztráltak Magyarországon.
Mint fogalmazott, ennek hosszabb távú következménye, hogy elkezdődött egy csendes árcsökkenés, de kizárólag a használt lakások piacán.
„A lakáspiac jellegzetessége, hogy az árcsökkenés lassabban következik be, mint a drágulás. Legalább fél éves kereslethiány szokta megelőzni azt, hogy az eladók engedjenek az árból. Ha nem sürgős számukra az adás-vétel, kötik az ebet a karóhoz, de idővel a legtöbben ráeszmélnek, hogy kénytelenek olcsóbban megválni az ingatlanuktól. Ehhez képest az élénkülő keresletre 2-3 hónap alatt mindenki reagál, mint ahogy történt az a koronavírus-járványt követően is” – mondta a szakértő.
Pontosan ez zajlik most is, hiszen fél éve hosszabbodik az ingatlanok értékesítési ideje, ezzel együtt nő az esélye az alkunak. Az árcsökkenésnek egyszerre kedvez a romló gazdasági környezet, a megélhetési félelmek és az emelkedő lakáshitel kamatok, sorolta a GDN Ingatlanhálózat vezetője.
Gadanecz Zoltán kitért arra is, hogy az újépítésű ingatlanok ára a külső tényezők miatt nem tud csökkenni, mivel a munkaerő és az alapanyag emelkedő költsége miatt senki sem tud olcsóbban építeni. Ritka, hogy 1,1 millió forint/négyzetméter ár alatt kínáljanak újépítésű lakást Budapesten, a jellemző ár inkább 1,3 millió forint körül mozog. Felhívta a figyelmet, hogy aki ilyen típusú ingatlan vásárlásában gondolkozik, annak felesleges kivárnia, mert anyagilag nem fog jobban járni.
„A panelek, mint a lakáspiac lakmuszpapírjai, most nem jeleznek, mert benne maradtak a rezsivédelemben. Egyelőre nem mozdult az áruk, noha tudható, hogy többségében korszerűtlen, drágán üzemelő ingatlanokról van szó. Bármilyen rezsinövelő fejlemény azonnal komoly árcsökkentő hatással lesz, vagy lehetne a panelekre, illetve a távfűtéses lakások többségére is. Ezzel a vevők többsége is tisztában van, hiszen mindenki jól emlékezhet még a 10-15 éve jellemző huszonezres távfűtés számlákra, amelyek mára felére olvadtak a támogatások révén” – jelentette ki Gadanecz Zoltán.
Szót ejtett arról is, hogy a lakáspiaci kínálat bővülésére mind az eladó, mind a kiadó ingatlanok terén lehet számítani, mert a tulajdonosokat a növekvő költségek lépéskényszerbe hozzák. Sok üres, kihasználatlan ingatlan kerül eladósorba emiatt, elsőként azok, ahol például nem lehet letekerni a fűtést, vagy a közös költség megugrik az emelkedő kiadások miatt.
Az ingatlan bérbeadása is minden korábbinál több esetben merülhet fel szükséges lépésként.
„A lakbéreken emelni már csak azok tudnak, akik alacsony rezsijű lakást adnak ki, mert a bérlők az összköltséget nézik, mindenkinek van egy plafon, ameddig a rezsivel együtt el tud menni a lakhatási kiadásokban. Óriási lesz emiatt a nettó bérleti díjakban a szórás az egyes ingatlanok között a potenciális rezsi mentén” – szögezte le.
Ami a jövőt illeti, a szakértő arra számít, hogy a lakáspiacot sem hagyja hidegen az inflációs nyomás, emiatt hamarosan nominális áremelkedés lesz csökkenő kereslet és bővülő kínálat mellett.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.