PwC-felmérés: százezres tétel lett az iskolakezdés

PwC-felmérés: százezres tétel lett az iskolakezdés
2026. 08. 31., 14:20

Az iskolakezdés továbbra is az év egyik legnagyobb családi kiadása: egy átlagos magyar háztartás 107 539 forintot fordít a tanévkezdésre, gyermekenként pedig 66 928 forinttal számol. A PwC friss kutatása szerint a tanszerek és a ruházat mellett a digitális eszközök is egyre nagyobb kiadást jelentenek. A legtöbben augusztusban szerzik be a szükséges termékeket: a tanszereket és a ruházatot jellemzően üzletben vásárolják meg, a műszaki cikkeknél viszont nagyobb szerepet kapnak az online csatornák.

A műszaki eszköz a legdrágább tétel

A legtöbben továbbra is papír-írószert vásárolnak: füzetet, tollat vagy más taneszközt az iskolás korú gyermeket nevelő családok 76,1 százaléka szerez be. Ruházatra és sportfelszerelésre 56,9, egyéb iskolai felszerelésre 44,2 százalékuk költ.

Műszaki eszközt az idei évben kevesebben vásárolnak a tervek szerint, mivel ezek több évig is kitartanak, azonban jóval nagyobb kiadást jelentenek. Laptopot vagy számítógépet a gyermekes családok 10,1 százaléka, tabletet 6 százalék, nyomtatót 3,8 százalék, mobiltelefont pedig 2,4 százalék szerez be idén kifejezetten az iskolakezdéshez kapcsolódóan.

A tanévkezdés továbbra is az egyik legjelentősebb éves kiadási időszak a családok számára. A gyermekenkénti teljes iskolakezdési költés az alsó tagozatosoknál átlagosan 70 055, a felsősöknél 69 282, a középiskolásoknál 62 532, a felsőoktatásban tanulóknál pedig 80 795 forint. Azok a családok, amelyek műszaki cikket is vásárolnak, az alsósoknál átlagosan 114 486, a felsősöknél 96 068, a középiskolásoknál 83 465, az egyetemistáknál 193 251 forintot fordítanak erre.

„Az oktatás digitalizációja ma már egyértelműen megjelenik a családok költéseiben is. Bár a legtöbben továbbra is tanszereket és ruházatot vásárolnak, a legnagyobb kiadási tételt a technológiai eszközök jelentik. Különösen a középiskolás és felsőoktatásban tanuló fiatalok esetében fontos, hogy a tanuláshoz szükséges digitális háttér rendelkezésre álljon” – hangsúlyozza Timár Szabolcs, a PwC kutatásának vezetője.

A mobil és a laptop már alapfelszerelés

Az iskolás gyermekek vagy felsőoktatásban tanulók 75,5 százalékának van mobiltelefonja, 61,9 százalékának laptopja, 45,1 százalékának pedig tabletje. Asztali számítógéppel 31,5, nyomtatóval 33,6, okosórával 18,4 százalékuk rendelkezik.

A meglévő eszközök magas aránya magyarázhatja, hogy az iskolakezdéskor csak a családok kisebb része vásárol új készüléket: a műszaki cikket nem beszerzők 47,7 százaléka megfelelőnek tartja a jelenleg használt eszközt.

Az AI is bekerült a tanulási eszköztárba

A háztartások 15 százaléka fizetős AI-szolgáltatást használ, további 48,6 százalék pedig ingyenesen elérhető megoldásokat vesz igénybe. A válaszadók 31,4 százalékának háztartásában egyáltalán nem használnak AI-eszközt.

A gyerekek elsősorban információkeresésre használják a mesterséges intelligenciát: ezt az AI-t alkalmazó családok 74,2 százaléka említette. Tananyag magyarázatára 52,2, ötletelésre 46,6, a házi feladat elkészítésének támogatására 39,4 százalék veszi igénybe.

Augusztusban indul a roham

Az iskolakezdési beszerzések döntő többsége augusztusra koncentrálódik: a családok 61,1 százaléka ekkor vásárolja meg a szükséges termékeket, míg 15,1 százalék már júliusban megkezdi a felkészülést. A nagyobb beszerzéseket mindössze 9,9 százalék hagyja szeptemberre.

A szülők közel negyede ugyanakkor nem egyetlen alkalommal intézi az iskolakezdési bevásárlást: 24,2 százalék folyamatosan szerzi be a szükséges termékeket és eszközöket.

Az üzletek dominálnak

Az online csatornák széles körű használata mellett a hagyományos boltok továbbra is meghatározók az iskolakezdési vásárlások során. A szülők 32 százaléka kizárólag üzletben vásárol, míg csupán 3,3 százalék intézi teljes egészében online a beszerzéseket. Ugyanakkor a családok 68 százaléka valamilyen formában már használ online csatornákat is.

A tanszerek esetében különösen erős a személyes vásárlás szerepe: a szülők 62,8 százaléka inkább üzletben választja ki a termékeket, és közel felük számára továbbra is fontos, hogy a vásárlás előtt lássa és kézbe vehesse azokat.

„Az online és bolti vásárlás ma már nem egymás versenytársai, hanem egymást kiegészítő csatornák. Az árérzékenység miatt sokan az interneten keresik a legjobb ajánlatokat, viszont a tanszerek és iskolai felszerelések esetében továbbra is fontos a személyes tapasztalat és a termékek megtekintése, valamint sok esetben a gyermekkel közös bevásárlás élménye is” – mutat rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC szakértője.

Az online vásárlás legfontosabb előnye az alacsonyabb ár: a válaszadók 41,8 százaléka ezért választja ezt a csatornát, míg 27,1 százalék az egyszerűbb összehasonlíthatóságot emelte ki.  A tanszervásárlók közt a legtöbben egy új szereplőt, az Allegrót említették beszerzési forrásként (25 százalék), de minden ötödik vásárló mondta a Tesco online-t (20 százalék), a Temut (19 százalék) és az eMAG-ot (19 százalék) is.

A családok fele tartja a tavalyi keretet

A családok 51,3 százaléka nagyjából ugyanannyit tervez költeni az idei iskolakezdésre, mint tavaly. A válaszadók 18,1 százaléka csökkentené, míg 12,5 százaléka növelni kénytelen kiadásait. Akik kevesebbet költenének, elsősorban azért teszik ezt, mert a korábban megvásárolt eszközök még használhatók. A többet költők körében ugyanakkor egyértelműen az infláció és az áremelkedések jelentik a fő indokot.

A fenntarthatósági szempontok erősödése ellenére az iskolakezdési vásárlásokban továbbra is az új termékek dominálnak. A családok 47,7 százaléka szinte minden szükséges eszközt újonnan vásárol meg, ezzel szemben csupán 1,7 százalék keres tudatosan használt vagy felújított termékeket pénzügyi megfontolásból.

Sokan ismerik, kevesen jogosultak rá

Az iskolakezdési támogatásról a szülők szinte teljes köre értesült már: a PwC kutatása szerint 91,6 százalékuk hallott a lehetőségről. Ennek ellenére mindössze 20,5 százalék tervezi igénybe venni a támogatást az idei tanévkezdés során. A látszólagos ellentmondás hátterében elsősorban a jogosultsági feltételek állhatnak. A válaszadók 59 százaléka úgy véli, hogy nem jogosult a támogatásra, további 12,1 százalék pedig nem tudja biztosan megítélni, hogy igényelheti-e azt. Mindössze 8,4 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem hallottak az intézkedésről.

A kutatási eredmények összhangban vannak azzal, hogy a 2026-ban bevezetett, gyermekenként összesen 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás nem minden család számára érhető el. A kormány tájékoztatása szerint a program mintegy 400 ezer gyermeket érinthet, vagyis elsősorban a leginkább rászoruló, illetve speciális helyzetben lévő családok számára jelent segítséget az iskolakezdés költségeinek fedezésében.

A kutatás eredményei alapján ugyanakkor az is látható, hogy a támogatás feltételei sokak számára nem teljesen világosak: minden nyolcadik szülő bizonytalan saját jogosultságát illetően. Ez arra utal, hogy bár az intézkedés ismertsége kiemelkedő, a részletszabályok és a jogosultsági kritériumok kommunikációja továbbra is fejlesztésre szorulhat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-07 11:25:00
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS