Pontos időjárásjelentéssel az áram is olcsóbb lehet?

2021. 01. 18., 09:30

Esősebb időszak, időjárási anomáliák – nem is gondolnánk, de ezeknek is hatása van az áram árára, rövid távon nem is kicsi. Elég egy száraz, hideg tél a Balkánon, vagy éppen a globális La Nina jelenség, máris változnak az energiaárak. Az időjárás árampiaci hatásainak az MVM Partner Zrt. szakértőinek segítségével jártunk utána. (x)

Egy pillangó szárnycsapása megemelheti a villanyszámlánkat? Ha előbbi csak költői túlzás is, az áram piacának rövid távú változásai jelentősen függnek többek közt az időjárás alakulásától is. Az elmúlt időszakban többször esett szó az úgynevezett La Nina nevű éghajlati jelenségről. Ennek lényege, hogy az erős, keleti légmozgás Dél-Amerika felől Indonézia irányába löki a Csendes-óceán magasabb hőmérsékletű, felszíni részét, aminek helyére alulról hűvösebb vízrétegek érkeznek. A felszínre került, az átlagosnál 3–5 Celsius-fokkal hidegebb víz lehűti maga felett a levegőt, ami jelentős hatást gyakorol a globális időjárásra, ez pedig az áram piacán is érezteti hatását.

„Egy lokálisabb példa szerint egy hideg és száraz tél a jellemzően vízenergiát alkalmazó balkáni régióban csökkenti az áramtermelést, és mivel ott jellemzően árammal fűtenek, a hidegben jelentősen megnő az import iránti igény. Szeles időben pedig a jelentős szélenergia-kapacitással rendelkező Románia képes változtatni az áramlások irányát a villamosenergia-rendszerben” – mondta Hazlach András, az MVM Partner proprietary kereskedelmi igazgatója.

Jól látható tehát, hogy az áramkereskedők számára az időjárás szerepe, illetve előrejelzése elengedhetetlen. „A villamos energia árát számos tényező befolyásolja rövid távon, de leginkább az időjárás. Az egyre nagyobb mértékben megjelenő megújulós kapacitások megfelelő időjárás esetén sokat termelnek. A balkáni vízenergia-termelés miatt, ha sok eső esik, lefelé mennek az árak Magyarországon is, de ha például szárazság van Szerbiában, azaz nincs vízenergia-termelés és külföldről kell áramot vennie az országnak, például Magyarországról, akkor felfelé indulnak. De hasonló árbefolyásoló hatása lehet a szél- és a napenergiának is. Sőt, nagyon szeles időjárás esetén, Németországban például már nem egyszer rövid időszakokra negatív ár is kialakult a nagykereskedelmi piacon” – teszi hozzá Varga Viktor, a társaság eszközalapú kereskedelmi igazgatója.

Az áram ráadásul sohasem úgy áramlik, ahogy azt a kereskedők szeretnék. A fizika törvényeinek megfelelően mindig a magasabb feszültség irányából árad az alacsonyabb felé, a villamosenergia-rendszernek ugyanakkor mindig egyensúlyban kell lennie. Ha tehát többlet jelentkezik, akkor a felesleget is el kell fogyasztani, ami már az úgynevezett rendszerszintű szolgáltatások területe.

A romániai mellett a német szélerőművek is jól szemléleteik az időjárás szerepét. Ezek bizonyos mértékben ugyan szabályozhatók, mégis előfordul esetükben túltermelés, ami hatással lehet a lengyel, cseh, szlovák és magyar piacra is. A megtermelt áram ugyanis áramlik, azaz „elindul” a kisebb feszültség felé. Amikor pedig megjelenik egy olyan hálózatban, ahol nem számítottak rá, és amelynek közben egyensúlyban kell maradnia, vagyis a felhasznált és a termelt, behozott áram egyenlegét nullára kell kihozni, ott bizony ez a terhelés azonnali reakciót igényel. Erőműveket kell például visszaterhelni, azaz alacsonyabb termelésre utasítani. Mindez természetesen az energiaárakra is hatással van. A technológia fejlődésével az energiatárolás megoldást jelenthet ilyen esetekben, zajlanak már ilyen jellegű kísérleti projektek, ezek hatékonysága, költségmegtérülése, illetve az általuk biztosított tárolási idő azonban még nem kielégítő. Fogyasztói oldalon is elképzelhető egyfajta szabályozás, ilyen lehet például egy nappal kivilágított autópálya, de ezek sem kínálnak hosszú távú és ideális megoldást.

Az időjárás más irányban is hathat: Szerbiában például egy hideg tél esetén, ha nem tudtak a szénbányák termelni, előfordult már, hogy „levágták a határokat”, azaz nem mehetett áram külföldre az országból. Ez is rávilágít arra, hogy az import bár lehet olcsóbb, mint a legtöbb hazai termelés, ha egy ország importfüggő, akkor ilyen értelemben kiszolgáltatottá válik más államok döntéseinek.

MVM Partner Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS