A Duna House tranzakciói alapján átlagosan 17 százalékkal emelkedett a házgyári lakásokért kért négyzetméterár 2024-ben a hajdú-bihari vármegyeszékhelyen. A drágulás hátterében egyrészt a megfizethető otthonteremtést célzó első lakást vásárlók és családok érdeklődése, másrészt a befektetői kereslet fokozódása állhat. Az érdeklődők átlagosan 40 és 50 millió forint közötti összeget szánnának ingatlanvásárlásra.
A hazai ingatlanpiacon 2024-ben a főváros és Pest vármegye után a hajdú-bihari lokáció számított a legköltségesebb területnek: a vármegyében a KSH Ingatlanadattár 2023-as értékeihez képest a Duna House tavalyi értékesítési adatai szerint egy év alatt 11 százalékkal, 648 ezer forintra emelkedett az eladott ingatlanok átlagos négyzetméterára. A vármegyeinél mérsékeltebb árnövekedés jelentkezett Debrecenben, ahol 5 százalékos változás után 719 ezer forint/m2-re nőtt az összes ingatlantípus figyelembevételével számított átlag. „Ügyfeleink tavaly a legmagasabb átlagárat, azaz négyzetméterenként 820 ezer forintot a téglaépítésű lakásokért fizették, míg a településen található panellakásokért kért egységár a 750 ezer forintot haladta meg. Így már nemcsak az albérletárak érték el a fővárosi szintet: a cívisvárosi panelekért kért átlagos négyzetméterár is csak kevéssel marad el a pesti kerületek házgyári lakásainak átlagárától, ami 2024-ben 776 ezer forint volt” – mondta Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese.
A térségben dolgozó ingatlanszakértők beszámolója és a lezárult adásvételek adatai szerint a házgyári lakások drágulásának hátterében az általános, országos szinten tapasztalható áremelkedés mellett a megfizethető ingatlanokat célzó otthonteremtők, illetve a befektetői érdeklődés fokozódása is állhat: Hajdú-Bihar 2024-es adásvételeinek 32 százaléka befektetési célból köttetett, ők átlagosan 49,6 millió forintot fizettek az ingatlanokért. A második leggyakoribb vevői motiváció (27 százalékkal) a nagyobb ingatlanba költözés volt, de jelentős arányban, 16 százalékban voltak jelen az első lakásukat vásárlók is a Duna House közreműködésével zárult tranzakciók között. Ők átlagosan 39,2 millió forintot költöttek otthonteremtésre. Debrecenben is hasonlóan alakult a vásárlók megoszlása tavaly: a vevők közel negyede nagyobb otthonba költözött, míg 36 százalékuk befektetésként tekintett a megvásárolt ingatlanra, ők átlagosan 49 millió forintot szántak a jellemzően hosszú távú kiadás útján hasznosított lakásokra. „Szakértőink tapasztalatai alapján az érdeklődők jó része azonban ennél kisebb büdzsével indul neki az ingatlanvásárlásnak: erős a kereslet a 40 millió forintos értékhatárig kínált, akár kiadásra is ideális lakások iránt. Az új projektek lakásai a magas árszint miatt kiesnek ezen vevők látóköréből, a kiszámítható fenntartási költséggel rendelkező panellakások viszont megfizethetőbb alternatívát nyújtanak számukra” – magyarázta Máté Ferenc.
Annak ellenére, hogy felújításuk más ingatlantípusokkal szemben jóval egyszerűbben és könnyebben kivitelezhető, a panellakásokat kereső vevőkre is igaz, hogy a felújítandó ingatlanokkal szemben előnyben részesítik a jó, nagyon jó állapotú, azonnal költözhető, illetve kiadható lakásokat. Ilyenből azonban egyre kevesebb érhető el a debreceni kínálatban, az értük kért négyzetméterár pedig átlagosan 1 millió forint körül alakul a Duna House februári adatai alapján.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”