Látványosan élénkült a kereslet az építési telkek piacán, miközben az árak országos szinten csak mérsékelt emelkedést mutattak – ismertette az Otthon Centrum országos felmérésének legfontosabb megállapítását Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető.
Szokatlan helyzet alakult ki a telekpiacon: bár a kereslet megugrott, az árak ezt egyelőre csak mérsékelten követték. Ez rövid távon kedvező belépési lehetőséget kínál a vásárlók számára, ugyanakkor középtávon az árak felzárkózása valószínűsíthető - fogalmazott Soóki-Tóth Gábor. A szakember szerint a tavalyi évben tapasztalt erőteljes drágulást követően a jelenlegi folyamat inkább egy kisebb korrekciónak tekinthető – amellett, hogy az összetétel-hatás is lefelé húzta az átlagot.
Az Otthon Centrum rendelkezésére álló adatok szerint 2025-ben 17,2 ezer forintra nőtt az építési telkek átlagos négyzetméterára, ami 2024-hez képest minimális, mindössze 1,2 százalékos növekedésnek felel meg. Az építési telkek átlagos eladási ára abszolút értékben 27,2 millió forint volt, ami 5,5 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi értéket. Mindeközben a tavalyi kereslet jelentősen, mintegy harmadával nőtt a 2024-es évhez képest.
Árak tekintetében a főváros és az agglomeráció továbbra is az élmezőnyben van, ugyanakkor egyre markánsabb differenciálódás figyelhető meg az egyes térségek között. Míg a nyugati és északi agglomerációban prémium árak alakultak ki, addig a keleti és déli területeken még mindig jelentős tartalékok vannak. Az országban továbbra is a fővárosban a legdrágábbak az építési telkek. Budán a III. kerületben 94 ezer forintot, de még a XXII. kerületben is 75 ezer forintot kértek az eladók a telkek négyzetméteréért. A külső pesti kerületekben átlagosan 54 ezer forint körül alakult a négyzetméterár, de a XVI. kerületben már a III. kerülethez hasonló árszint az irányadó.
A budapesti agglomerációban Nagykovácsi vezeti a listát 76 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, míg a második helyet Törökbálint foglalja el 73 ezer forinttal. Üröm és Budakeszi szintén a felső ársávba tartoznak, 59,5 ezer, illetve 58,5 ezer forintos átlagárral. Ezzel szemben a keleti és déli agglomerációban jóval kedvezőbb árak voltak jellemzők: Mogyoródon 29 ezer, Erdőkertesen 25 ezer, míg Ráckevén mindössze 16 ezer forintos átlagárat mért az Otthon Centrum.
A megyei jogú városok között is jelentős különbségek figyelhetők meg. Győr 60 ezer forintos átlagárral a legdrágább, míg Érden 46 ezer, Debrecenben 30 ezer forint körül alakultak az árak. A lista másik végén Nyíregyháza (9 ezer forint), Pécs (6,7 ezer forint) és Zalaegerszeg (3,7 ezer forint) állnak. A különbség nemcsak a városok között, hanem azokon belül is jelentős: a városok külső részén, gyengébb infrastruktúrával rendelkező területeken a telkek gyakran töredék áron cseréltek gazdát.
A kistelepüléseken továbbra is lényegesen alacsonyabb árszintek jellemzők. Polgárdiban például átlagosan 4 ezer, míg a gyógyfürdőjéről ismert Kehidakustyányban 8 ezer forintos négyzetméteráron lehetett telket vásárolni. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezekben a térségekben jellemzően nagyobb méretű telkek cserélnek gazdát, így az abszolút árkülönbségek mérsékeltebbek, mint amit a fajlagos árak sugallnak.
Az országos összesítés alapján tavaly mindössze 1,1 százalékos emelkedés után 17,2 ezer forintra nőtt a családi és ikerházak építésére alkalmas telkek átlagos négyzetméterára, de a telekvásárlók továbbra is jelentős szórással szembesülhetnek. Miközben az építési telkek négyzetméterára országosan alig emelkedett, a kereslet látványos növekedése azt jelzi, hogy újra élénkül a lakásépítési szándék, különösen a jó lokációjú és közművesített telkek esetében – emelte ki a szakember. Soóki-Tóth Gábor megjegyezte, hogy az árakat továbbra is elsősorban a lokáció (különösen a főváros és környéke), az infrastruktúra és a közművek megléte, a beépíthetőség, a telekméret (a kisebb telkek fajlagosan drágábbak), valamint az egyedi adottságok, például a vízpart közelsége határozza meg. A kedvező adottságú telkek ára 2025-ben az átlagnál nagyobb mértékben nőtt, ami a célzott kereslet erősödésére utal.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”