Az év elején mérsékelt, ugyanakkor szerkezetében egyre markánsabb változások rajzolódtak ki a hazai albérletpiacon: miközben a garzonok bérleti díja lényegében stagnált, addig a nagyobb lakások iránti kereslet erősödése érdemi áremelkedést hozott, különösen vidéken.
Az Otthon Centrum legfrissebb adatai szerint 2026 első negyedévében Budapesten a téglalakások átlagos havi bérleti díja 261 ezer forint körül alakult, míg a legnagyobb vidéki városokban 167 ezer forint volt az átlag. A főváros és a vidék közötti különbség továbbra is jelentős, ugyanakkor növekedési ütemük eltérő: Budapesten mindössze 1,8 százalékos éves drágulás volt megfigyelhető, ezzel szemben vidéken 6,7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.
A fővárosi piacon a legtöbb kerületben 250-300 ezer forint közötti árszint tekinthető irányadónak, ugyanakkor jelentős a szórás az árakban. A II. és III. kerületben az átlagos bérleti díj már átlépte a 300 ezer forintot, míg a VIII. kerületben, illetve a külső pesti városrészekben 200 ezer forint körüli árszinttel találkozhatnak a bérlők.
A piac egyik legfontosabb fejleménye, hogy az áremelkedést egyre inkább a nagyobb lakások hajtják. Az egyszobás lakások átlagosan 177 ezer forintért, a kétszobások 247 ezer forintért, míg a háromszobás ingatlanok már 331 ezer forintos havi díjért kerülnek piacra. Utóbbi kategóriában 6,5 százalékos áremelkedés történt, miközben a kisebb lakások bérleti díja gyakorlatilag nem változott. Egyértelműen látszik, hogy átalakul a bérlői kereslet szerkezete: a családok és az összeköltözők által preferált nagyobb lakások iránt erősödik a fizetőképes kereslet, miközben a kisebb lakások piacán egyensúlyközeli állapot alakult ki – mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Vidéken hasonló folyamatok figyelhetők meg, de erőteljesebb eltérésekkel. Az egyetemi városok közül Debrecen a legdrágább, ahol az átlagos bérleti díj eléri a 190 ezer forintot, míg Kecskeméten mindössze 136 ezer forint az átlag. A lakásméret itt is meghatározó: a garzonokért átlagosan 134 ezer, a kétszobásokért 160 ezer, a háromszobásokért pedig 207 ezer forintot kértek. A különbség a drágulás ütemében is tetten érhető: a háromszobás lakások bérleti díja 13 százalékkal nőtt egy év alatt, ami közel kétszerese a budapesti ütemnek, miközben a kisebb lakások ára itt is lényegében változatlan maradt.
A vidéki piacokon még jelentős a felzárkózási potenciál, különösen az egyetemi központokban, ahol a kereslet szezonálisan is erősödik. Ez a következő hónapokban a fővárosinál gyorsabb áremelkedéshez vezethet – tette hozzá a szakember.
A bérlakáspiac kilátásait tekintve ismét előtérbe kerülhetnek a szezonális hatások: a tavaszi-nyári időszakban élénkülő kereslet rövid távon is érdemi hatást gyakorolhat a bérleti díjakra. A piacra kerülő új lakások esetében akár 5–10 százalékos áremelkedés sem kizárt a tavalyi szinthez képest.
A bérlakáspiac nem egységesen drágul: a stagnáló kisebb lakások és a gyorsabban dráguló nagyobb ingatlanok kettőssége határozza meg a folyamatokat. Mindez egyértelműen a piac erősödő szegmentálódására utal– összegezte Soóki-Tóth Gábor a bérlakáspiac változásait.
Zajlik az 5. blokki nukleáris sziget betonozása, a 6. blokki munkagödör földmennyiségének negyedét kiemelték.