Otthon Centrum: megmozgatják a diákok az egyetemi városok albérletpiacát

2025. 07. 23., 10:25

Lényegében ugyanabban az ütemben emelkedtek a fővárosi és a vidéki albérletárak az elmúlt időszakban, de Budapesten még mindig jelentősen drágább bérelni, foglalta össze az országos adatokat Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója.

A felvételi ponthatárok kihirdetésével eldől, hogy ki melyik városban, illetve intézményben folytatja felsőfokú tanulmányait, ami szokás szerint tovább pörgeti az eddig is élénk albérletpiacot. A diákok többségének tehát nem csak öröm a felsőfokú tanulmányok elkezdése, hanem a korlátozott kollégiumi férőhelyek miatt újabb kiadás is, jegyezte meg Kosztolánczy György. A vezérigazgató arra is kitért, hogy az albérletpiacon ez az időszak tekinthető a főszezonnak, így érdemes a diákoknak minél hamarabb elkezdeniük a keresést, mert a jó ingatlanokat gyorsan elkapkodják a szemfüles hallgatók. Az árakról szólva Kosztolánczy György elmondta: a fővárosban a téglalakások átlagos havi bérleti díja 267 ezer forint volt az év első hat hónapjában. Ez 4,2 százalékkal magasabb a tavalyi éves átlagnál. A legnagyobb vidéki városokban 184 ezer forintért béreltek lakást, ami 4,8 százalékkal haladja meg a tavalyi árszintet.

Az idei adatok alapján a főváros XII. kerülete a legdrágább, a 360 ezer forintos havi bérleti díj kiemelkedő. Az V. kerületben 333 ezer, míg a II. kerületben 330 ezer forint a havonként fizetendő összeg átlaga.

Az egyetemistáknak ezek a városrészek kevésbé jelentenek opciót, ugyanakkor jó hír számukra, hogy a legtöbb budai és belvárosi kerület ennél mérsékeltebb árazású – szögezte le a szakember, aki szerint a körültekintő választás és alapos tájékozódás sokat érhet, mert a kerületek közötti árszintben jelentős különbségek vannak.

A XI. kerületben például 290 ezer forint a havi bérleti díj átlaga, de ennél akadnak olcsóbb kerületek is. A XIII. kerületben 270 ezer, a VIII. kerületben 240 ezer, a IX. kerületben 250 ezer forint körül mozog a bérleti díj középértéke, míg Budán, a III. és XXII. kerületben egyaránt 220 ezer forint a havi bérleti díj átlaga.

Az egyetemistáknál fontos mérlegelési szempont, hogy külön vagy barátaikkal, évfolyamtársaikkal együtt béreljenek-e lakást. A több szobás bérlemény mindig drágább, de sokat lehet spórolni, ha felezik, harmadolják a bérleti díjat. A fővárosban az egyszobás lakásokért átlagosan 175 ezer forintot kérnek, míg a kétszobásokért 261 ezer, a háromszobásokért 315 ezer forintot. Fontos kiemelni, hogy idén csak a kétszobás bérleményeknél emelkedtek az árak, majdnem 10 százalékkal. Az egyszobások bérleti díja nem változott tavaly óta, míg a háromszobásoké minimálisan még csökkent is.

Nem csak a fővárosban, hanem a vidéki egyetemvárosok között is jelentős különbségek rajzolódtak ki: Debrecen 250 ezer forinttal a legdrágább, míg Szeged 150 ezer, Pécs 130 ezer forintos középértéke már jelentősen olcsóbb, nagyjából a fővárosi árszint fele.

Természetesen a bérlemények szobaszáma a vidéki városokban is ármeghatározó tényező és ebből fakadóan itt is alternatíva lehet a külön vagy együtt bérlés lehetősége. A különbség ugyanakkor a fővárosinál kisebb. A garzonok átlaga 125 ezer, a kétszobásoké 165 ezer, a háromszobásoké 240 ezer forint körül alakul a nagyobb vidéki egyetemi városokban. Az egy- kétszobás lakások bérleti díja nem változott, csak a háromszobás bérleményeknél mért az Otthon Centrum 10 százalékos drágulást.

De nem csupán a közös bérléssel, hanem a panellakás választásával is lehet a bérleti díjon spórolni – vetette fel Kosztolánczy György. Mint mondta, Budapesten és a vidéki városokban egyaránt olcsóbbak a téglalakásoknál a házgyári technikával épült bérlemények, és minél nagyobb lakásról van szó, annál jelentősebb az árelőny.

A panellakások bérleti díja a fővárosban 210-230 ezer forint közötti ársávban mozgott idén, a garzonok ennél kedvezőbbek, míg a háromszobások drágábbak, de a fővárosi átlag 237 ezer forint, ami több mint 75 ezer forinttal kedvezőbb a tégla lakásokénál. A vidéki egyetemvárosokban 160 ezer forint a panellakás havi bérleti díjának átlaga.

A szeptemberben bevezetésre kerülő Otthon Start Program a vezérigazgató szerint csökkentheti az albérletpiacra nehezedő keresleti nyomást, hiszen aki megfelel feltételeknek inkább a saját lakás mellett dönthet. Ez azt is jelenti, hogy kisebb kereslet várható az albérletpiacon, ami az árak emelkedésének lassulását okozhatja.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 05. 11., 19:05
Érdekes piaci mintázatot mutatnak a Duna House szakértői szerint a 2026. január és április közötti, 200 millió forint feletti ingatlanügyletek: a magyar prémiumszegmens vevői köre fiatalodik és vállalkozói irányba mozdul el, miközben az eladói oldalon a korábbi évek lakásbefektetői egyre nagyobb arányban válnak meg ingatlanjaiktól.
2026-05-12 09:20:00
A védett ismeret – vagy elterjedtebb nevén know-how – fontos szerepet játszik a gazdasági életben. Sok esetben olyan fontos tudást és értéket jelent, amely nélkül egy vállalkozás nem tud hatékonyan és eredményesen működni. Mi minősül know-how-nak és milyen jogi védelmet élvez? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2026-05-11 15:05:00
A legfiatalabb munkavállalói generáció tudatosabb a munkahelyi jóllét kereteit illetően: ők reagálnak legerősebben a túlzott munkaterhelésre, emellett a megbecsültség hiánya és a kiszámíthatatlan munkahelyi működés is gyakran okoz problémát nekik. Munkahelyet pedig csak egy nagyobb fizetésemelésért váltanának. Az Y generáció szintén érintett a túlterheltségben, ami összefügghet azzal is, hogy a megbecsültség hiányát körükben érzik a legtöbben – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív generációs kutatásából.
2026-05-10 14:40:00
A WHC friss elemzése szerint 2026-ban a munkaerőigény nemcsak a hagyományos turisztikai gócpontokon, hanem országos szinten is jelentős növekedést mutat. A szektor kitettsége a szezonalitásnak továbbra is magas, a munkaerőért vívott versenyben pedig a bérezés mellett a komplex juttatási csomagok válnak döntő tényezővé.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.
Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS