Mindhárom ingatlantípus esetében tartja vezető pozícióját Szeged. A település nem csak az adásvételek számában első, de az átlagos négyzetméterár is itt a legmagasabb – derült ki az Otthon Centrum dél-alföldi régiót összegző adataiból. Országos szinten továbbra is itt bonyolítják le a második legtöbb adásvételt.
Az elmúlt évben mért adatok alapján összesen 10 ezer adásvétel történt a régióban, de az Otthon Centrum becslése szerint a tranzakciók száma meghaladja majd a 15 ezret, ami ugyancsak a második legtöbb tranzakció lesz a hat vidéki régiót felvonultató listán.
A legtöbb adás-vétel a három megyeszékhelyen várható: Szeged foglalja el az első helyet (2065), majd Kecskemét (1243) és Békéscsaba (750) fér még fel a dobogóra. A megyei jogú városok közül Orosháza (382), Hódmezővásárhely (374), majd Baja (356) követi a triót.
Fajlagosan, ezer lakosra vetítve azonban már más képet mutat a térség, ugyanis a kistelepüléseken történt a legtöbb adás-vétel, ami az Otthon Centrum szakértői szerint azzal magyarázható, hogy ezekben a helységekben egy-egy tranzakciónak is jelentősebb hatása van a fajlagos érték alakulására. Az ezer főnél népesebb települések között a Mezőkovácsházai járásban Végegyháza 49,4 ezrelékkel az első, a Bácsalmási járásban Katymár 34,6 ezrelékkel a második, míg ugyancsak a Mezőkovácsházai járásban Kevermes a harmadik, 31,7 ezrelékkel. Említést érdemel, hogy az első tízben (egy kivételtől eltekintve) csak községek szerepelnek a régióban, s hogy ezek három járásban koncentrálódnak (a Mezőkovácsházai, a Bácsalmási és a Békéscsabai járásban).
A Dél-alföldi régió nagyvárosai közül a tavalyi évre becsült 1000 lakosra vetített mutatók a következőképpen alakulnak: Békéscsaba az első, 13,8 ezrelékkel, Szeged 13,1 ezrelékkel a második, Kecskemét 11,4 ezrelékkel a harmadik, amelyet Baja 10,9 és Hódmezővásárhely 9,0 ezrelékkel követ.
Vándorlás terén országosan a középmezőnyben található a régió. Nincs erős elvándorlással küzdő járása, de kiemelkedő vándorlási többlet sem jelentkezik sehol. Egyenlege járásonként mínusz 11,0 – +9,9 ezrelék között váltakozik. A 27 járás közül 15-ben pozitív a vándorlási mérleg. A legnagyobb elvándorlás a Mezőkovácsházai járásban volt, míg a legnagyobb többlet a Mórahalmi járásban.
Az árak egymástól markánsan elkülönülő két csoportra tagolják a térségeket: a nagyvárosok és közvetlen környezetükben magasabb négyzetméterárak az irányadóak, míg az öt nagyvárostól távoli térségekben jóval alacsonyabbak.
A Dél-alföldi régióban a téglalakások tavalyi, átlagos négyzetméterára Szegeden volt a legmagasabb, 722 ezer forinttal, ennél olcsóbb Kecskemét, ahol már 568 ezer forintos fajlagos négyzetméteráron lehetett lakáshoz jutni. Békéscsabán, Baján és Hódmezővásárhelyen 370 ezer forint körül alakult a fajlagos átlagár. A panellakásoknál szintén a régió központja bizonyult a legdrágábbnak, 620 ezer forintos átlaggal, míg Kecskeméten 518 ezer forint az átlagérték. A családi házak négyzetméterenkénti átlagát is Szeged vezeti, 530 ezer forinttal, majd Kecskemét (428 ezer), Baja (305 ezer), Békéscsaba és Hódmezővásárhely (270 ezer forint) a sorrend.
A régióban a nagyvárosok mellett van néhány olyan település is, mint például a Kecskeméthez közeli Helvécia, vagy a Bajától nem messze lévő Érsekcsanád, illetve a Szegedtől „karnyújtásnyira" elterülő Mórahalom, ahol hasonló áron keltek el a családi házak, mint a közelükben fekvő, nagyobb városokban.
A városoktól távoli községekben azonban a nagyvárosi átlagár fele, hátrányosabb térségekben csak ennek harmada az átlagos négyzetméterár.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.