Otthon Centrum: lélektani határon a fővárosi lakáspiac árszintje

2024. 02. 02., 17:10

Minimális árcsökkenést mért az Otthon Centrum az új építésű budapesti lakások átlagos négyzetméterárában az előző negyedévben, de az éves áremelkedés sem volt még soha ilyen alacsony, mint a 2023 negyedik negyedéves felmérése során.

„Elérte a lélektani határt a fővárosi ingatlanpiac árszintje az előző esztendő utolsó negyedévében” – értékelte Kosztolánczy György az új építésű lakáspiacot összegző felmérés adatait.  Az Otthon Centrum vezérigazgatója elmondta, hogy a budapesti projektekben kínált lakások átlagos négyzetméterára 1,605 millió forint, ami előző negyedévinél 0,2 százalékkal alacsonyabb érték. Éves viszonylatban is mindössze 3,3 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak.

„Ilyen alacsony éves növekedést a felmérések kezdete óta nem mértünk az új építésű lakások négyzetméterárában” – jegyezte meg a szakember, aki arról is beszélt, hogy a felmérés során a kerületek között nagy különbségeket tapasztaltak, hiszen az átlagos kínálati négyzetméterár 1 060 000 és 3 081 000 forint közötti sávban mozog.

A legdrágább kerületek sorrendje megegyezik az előző negyedévivel. Továbbra is az V. kerület vezet 3,081 milliós átlagos négyzetméterárral, amelyet a II. kerület követ, szintén 3 millió feletti négyzetméterárral, 3,039 millióval, de dobogós a XII. kerület is a négyzetméterenkénti 2,97 millióval. Negyedik helyen áll az I. kerület, 2,67 milliós átlag értékkel, ezen kívül egyedül a VI. kerületben alakult 2 millió forint felett a kínálati négyzetméterár átlag értéke, 2,19 millió forinttal. A budai és a belvárosi kerületek többségét 1,5 millió forint feletti átlagos négyzetméterár jellemzi. A VIII. kerületben azonban csak 1,45, ellenben a XI. kerületben 1,68, a III. kerületben 1,71, IX. kerületben 1,79, a VII. kerületben pedig 1,88 millió forint a négyzetméterár átlaga. A külső pesti kerületekben és a XXII. kerületben valamivel 1 millió forint feletti összegek az irányadóak. A legolcsóbb a XXIII. kerület, 1,06 millió forinttal. A külső pesti kerületek között nincs számottevő különbség, a négyzetméterár 1,06-1,3 millió forint között változik.

Az Otthon Centrum januári felmérése szerint Budapesten 337 újlakás-beruházás van folyamatban, ezekben 24,8 ezer lakás épül. A projektek száma 2,5 százalékkal, az épülő lakások száma 9,1 százalékkal kevesebb, mint a III. negyedévben.

A legtöbb projekt továbbra is a XIII. kerületben fut: a 63 beruházás és 8 ezer épülő és tervezett lakás kiemelkedő szám. Angyalföldnek a projektek számában eddig a budai oldalon a XI. kerület volt a legnagyobb kihívója, azonban ez az elmúlt év negyedik negyedévére megváltozott, hiszen a III. kerület 42 projekttel megelőzi a 41 projekttel rendelkező XI. kerületet. Lakásszámok tekintetében azonban továbbra is XI. kerület a második, 5,4 ezer épülő lakással, míg a IX. kerület a harmadik, 3 ezer lakással. A legkevesebb beruházás az I. és az V. kerületben indult el (1-1 darab), míg lakásszámban az V. kerület mellett az I. és a XVI. kerületben épül a legkevesebb lakás (50-nél is kevesebb).

A jelenleg folyamatban lévőberuházások lakásállományának 31,7 százaléka, vagyis 7,8 ezer lakás még nem elérhető, vagyis ezeket egyelőre nem hirdették meg, ami arányaiban megegyezik az előző negyedév értékével, nominálisan azonban az előző negyedévinél 800 lakással kevesebb van a piacon. „Az elkezdett, de még meg nem hirdetett lakások aránya a legutóbbi felmérés szerint folyamatosan nő, ami azt jelenti, hogy bár elkezdik a fejlesztők a beruházásokat, de az értékesítéssel kivárnak” – magyarázta az okokat Kosztolánczy György.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 20:10:49
A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara megtartotta hagyományos Gazdasági Évnyitó rendezvényét, amelyen dr. Pogátsa Zoltán közgazdász és Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója tartott előadást, továbbá a VOSZ Veszprém Vármegyei Szervezete és a VKIK együttműködési megállapodását is aláírták.
2024-02-26 19:10:00
A 2023-as év minimális cégszámcsökkenéssel zárult az építőiparban. Az alapítások száma mélypontra, ötezer alá csökkent, míg a megszűnések száma ötezer fölé emelkedett. Az építőipari szektorban tevékenykedő egyéni vállalkozások többsége kivárt, minden hatodik vállalkozó ideiglenesen felfüggesztette tevékenységét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS