Minimális árcsökkenést mért az Otthon Centrum az új építésű budapesti lakások átlagos négyzetméterárában az előző negyedévben, de az éves áremelkedés sem volt még soha ilyen alacsony, mint a 2023 negyedik negyedéves felmérése során.
„Elérte a lélektani határt a fővárosi ingatlanpiac árszintje az előző esztendő utolsó negyedévében” – értékelte Kosztolánczy György az új építésű lakáspiacot összegző felmérés adatait. Az Otthon Centrum vezérigazgatója elmondta, hogy a budapesti projektekben kínált lakások átlagos négyzetméterára 1,605 millió forint, ami előző negyedévinél 0,2 százalékkal alacsonyabb érték. Éves viszonylatban is mindössze 3,3 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak.
„Ilyen alacsony éves növekedést a felmérések kezdete óta nem mértünk az új építésű lakások négyzetméterárában” – jegyezte meg a szakember, aki arról is beszélt, hogy a felmérés során a kerületek között nagy különbségeket tapasztaltak, hiszen az átlagos kínálati négyzetméterár 1 060 000 és 3 081 000 forint közötti sávban mozog.
A legdrágább kerületek sorrendje megegyezik az előző negyedévivel. Továbbra is az V. kerület vezet 3,081 milliós átlagos négyzetméterárral, amelyet a II. kerület követ, szintén 3 millió feletti négyzetméterárral, 3,039 millióval, de dobogós a XII. kerület is a négyzetméterenkénti 2,97 millióval. Negyedik helyen áll az I. kerület, 2,67 milliós átlag értékkel, ezen kívül egyedül a VI. kerületben alakult 2 millió forint felett a kínálati négyzetméterár átlag értéke, 2,19 millió forinttal. A budai és a belvárosi kerületek többségét 1,5 millió forint feletti átlagos négyzetméterár jellemzi. A VIII. kerületben azonban csak 1,45, ellenben a XI. kerületben 1,68, a III. kerületben 1,71, IX. kerületben 1,79, a VII. kerületben pedig 1,88 millió forint a négyzetméterár átlaga. A külső pesti kerületekben és a XXII. kerületben valamivel 1 millió forint feletti összegek az irányadóak. A legolcsóbb a XXIII. kerület, 1,06 millió forinttal. A külső pesti kerületek között nincs számottevő különbség, a négyzetméterár 1,06-1,3 millió forint között változik.
Az Otthon Centrum januári felmérése szerint Budapesten 337 újlakás-beruházás van folyamatban, ezekben 24,8 ezer lakás épül. A projektek száma 2,5 százalékkal, az épülő lakások száma 9,1 százalékkal kevesebb, mint a III. negyedévben.
A legtöbb projekt továbbra is a XIII. kerületben fut: a 63 beruházás és 8 ezer épülő és tervezett lakás kiemelkedő szám. Angyalföldnek a projektek számában eddig a budai oldalon a XI. kerület volt a legnagyobb kihívója, azonban ez az elmúlt év negyedik negyedévére megváltozott, hiszen a III. kerület 42 projekttel megelőzi a 41 projekttel rendelkező XI. kerületet. Lakásszámok tekintetében azonban továbbra is XI. kerület a második, 5,4 ezer épülő lakással, míg a IX. kerület a harmadik, 3 ezer lakással. A legkevesebb beruházás az I. és az V. kerületben indult el (1-1 darab), míg lakásszámban az V. kerület mellett az I. és a XVI. kerületben épül a legkevesebb lakás (50-nél is kevesebb).
A jelenleg folyamatban lévőberuházások lakásállományának 31,7 százaléka, vagyis 7,8 ezer lakás még nem elérhető, vagyis ezeket egyelőre nem hirdették meg, ami arányaiban megegyezik az előző negyedév értékével, nominálisan azonban az előző negyedévinél 800 lakással kevesebb van a piacon. „Az elkezdett, de még meg nem hirdetett lakások aránya a legutóbbi felmérés szerint folyamatosan nő, ami azt jelenti, hogy bár elkezdik a fejlesztők a beruházásokat, de az értékesítéssel kivárnak” – magyarázta az okokat Kosztolánczy György.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.