Az idei év első hét hónapjában 652 ezer forintos átlagos négyzetméteráron cseréltek tulajdonost a nyaraló besorolású ingatlanok, ami mintegy 1,7 százalékos éves drágulást jelent. A piacot továbbra is a magyar, elsősorban idősebb vásárlók határozták meg, miközben a balatoni üdülőövezetekben az országos átlagnál nagyobb alku és hosszabb értékesítési idő volt jellemző – írják az Otthon Centrum szakértői.
Hazánk legnagyobb üdülőövezetében, a Balatonnál 2026-ban átlagosan 711 ezer forintos négyzetméteráron keltek el az önálló ingatlanok, ami 6 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakában mért értéknél. Mindezekből ugyanakkor hiba lenne messzemenő következtetéseket levonni. A balatoni településeken ugyanis tavaly mintegy 30 százalékkal nőtt az ingatlanok átlagára, így az idei változás inkább piaci korrekcióként értelmezhető – mondta el Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Az értékesítési árakat továbbra is a nyaralók elhelyezkedése és műszaki állapota határozza meg alapvetően. A vízparttól távolabb fekvő, felújításra szoruló ingatlanok jellemzően az átlagos árszint alatt találtak vevőre, míg a vízparti vagy ahhoz közeli, jó állapotú nyaralókat az idei évben is jóval az átlagot meghaladó áron értékesítették - tette hozzá a szakember.
Az idei értékesítések alapján Fonyód lett a legdrágább balatoni település, ahol közel 1,5 millió forintos négyzetméteráron cseréltek tulajdonost az ingatlanok. Ezt az árat két település, Balatonföldvár és Balatonakarattya, közelítette meg leginkább, egyaránt 1,3 millió forintos átlagárral. A tó legnagyobb településén, Siófokon 772 ezer forintos átlagos négyzetméterár volt a jellemző, ami kicsivel, de meghaladta a balatoni átlagot. Akadtak ugyanakkor olyan települések is, ahol átlagosan félmillió forint körüli négyzetméteráron keltek el a nyaralók: Keszthelyen 560 ezer, Vonyarcvashegyen pedig 510 ezer forintos átlagáron.
A nyaralóingatlanok piacát továbbra is a belföldi kereslet határozta meg. Az Otthon Centrum adatai szerint, az év első hét hónapjában mindössze egy külföldi vevő jelent meg a balatoni ingatlanpiacon. A tó környékén a vásárlók legnagyobb csoportját az 50–64 év közöttiek alkották 41,9 százalékkal. A 40–49 éves korosztály a vevők 26,7 százalékát, a nyugdíjasok pedig 19,8 százalékát adták. A 30 év alattiak aránya ezzel szemben mindössze 3,5 százalék volt.
Az eladott ingatlanok állapotát tekintve meglehetősen vegyes volt a kép. A tó körül idén értékesített ingatlanok 20,3 százaléka felújításra szorult, 21,5 százalékuk közepes, 40,5 százalékuk pedig jó állapotú volt. A felújított vagy újszerű ingatlanok aránya 17,7 százalékot tett ki.
Az ingatlanok állapota mellett az adásvételek egyéb jellemzői is változatos képet mutattak. Az alku mértéke ingatlantípusonként jelentősen eltért. A használt házak esetében az alku átlagos mértéke 20,3 százalék volt, míg a téglalakásoknál 9,1 százalékot tett ki. Mindkét érték magasabb az országos átlagnál.
Az értékesítési idők szintén a tóparti piac sajátos helyzetét tükrözik. A balatoni használt házak átlagosan 166 nap, vagyis kevesebb mint fél év alatt találtak vevőre. A téglalakások értékesítéséhez ugyanakkor átlagosan 195 napra volt szükség, ami ugyancsak meghaladta az országos átlagot.
Az adatok értékelésekor ugyanakkor a nyaralópiac erőteljes szezonalitását is figyelembe kell venni. Ősszel és télen jellemzően visszaesik a kereslet, miközben a nyár végi és kora őszi hónapokban rendszerint több ingatlan kerül piacra. Ez önmagában is hozzájárulhat az értékesítési idő meghosszabbodásához – összegezte a piaci folyamatokat Soóki-Tóth Gábor.
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.