Otthon Centrum: jelentősen lassult az áremelkedés üteme a vidéki új lakások piacán

2026. 01. 29., 01:25

Az elmúlt időszakra jellemző, negyedévente 2,5 százalékos áremelkedésnél jóval mérsékeltebb drágulást mért az Otthon Centrum az új építésű vidéki lakáspiacon 2025 negyedik negyedévben. Az ársorrend is változott, a kínálati négyzetméterárak alapján Érd – Győr és Sopron mögött – már csak a harmadik.

A megyei jogú városokban az Otthon Centrum közreműködésével értékesített új építésű lakások átlagos négyzetméterára 1,22 millió forint volt az 2025 utolsó negyedévében, ami mindössze 0,4 százalékkal haladja meg az előző negyedéves átlagot. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján negyedévente 2,5 százalék körüli áremelkedés volt irányadó, ehhez képest most csak 0,4 százalékkal emelkedtek a kínálati árak, a jelenlegi árszint így 9,4 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbit – ismertette az új építésű vidéki lakáspiac legfrissebb adatait Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta, a városok közötti ársorrendben ismét átrendeződés történt. Az előző negyedévben még listavezető Érd 1,31 millió forintos átlagos négyzetméterárral most csak a harmadik, miután Győr 1,32 millió és Sopron 1,38 millió forintos kínálati négyzetméterárral megelőzte. Az élmezőny rendkívül sűrű: Debrecenben és Szegeden egyaránt 1,26 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméter ár, míg Székesfehérváron 1,24 millió forintos négyzetméterárat mért az Otthon Centrum. A kisebb városok közül Eger emelkedik ki, ahol a kínálati négyzetméterár átlaga 1,27 millió forint.

A szakember szerint összességében nincs számottevő különbség a települések között, hiszen a többi megyei jogú városban is döntően 1 millió – 1,2 millió forint között kínálták az új építésű lakások négyzetméterét. Ennél alacsonyabb ár csak néhány kisebb városban fordul elő, például Baján vagy Szekszárdon.

A lakásszám tekintetében Debrecen áll az élen: a városban jelenleg 1440 új lakás épül. A hajdúsági települést Szeged követi mintegy 1000, Győr pedig 800 épülő lakással. Az Otthon Centrum felmérése szerint a 25 megyei jogú városban 289 projektben 7400 lakás kivitelezése zajlik. Ez a projektek számában 4,7 százalékos, míg a lakások számában 7,5 százalékos növekedést jelent az előző negyedévhez képest.

A projektek száma alapján is Debrecenben vezet 55 beruházással, amelyet Szeged 37, Győr 26 projekttel követ. A három város így a projekt- és a lakásszám szerinti rangsor élén egyaránt szerepel. Utánuk a százezer főnél népesebb városok következnek: Székesfehérváron, Nyíregyházán is több mint 20 projekt van folyamatban. A kisebb városokban jellemzően ennél kevesebb beruházás ismert, kivételt jelent Szombathely 21 projekttel. A nagyvárosok közül Miskolcon a legalacsonyabb az új lakásfejlesztések száma, ahol mindössze hét projekt kivitelezése zajlik. A lista végét Békéscsaba, Esztergom és Hódmezővásárhely zárja, ahol mindössze egy-egy kisebb lakásszámú beruházás van folyamatban, míg Dunaújvárosban, és Salgótarjánban továbbra sincs aktív társasházi lakásépítés.

2025 negyedik negyedévében 43 projektben 910 lakás építése indult el, ezek közül 36 projektben – összesen 770 lakás esetében- már hirdetések is megjelentek. A fennmaradó beruházásoknál a fejlesztők egyelőre kivárnak az értékesítés elindításával. A legtöbb új projekt Debrecenben rajtolt el, ahol kilenc fejlesztés kezdődött meg 2025 negyedik negyedévében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS