Tartósan növekedési pályára állt az ingatlanpiac, a 2024-ben mért tranzakciószámok már úgy is majdnem tíz százalékkal felülmúlják a 2023. évi értékeket, hogy ez még csak előzetes adat – kommentálta a statisztikai hivatal lakáspiaci adatait Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója, aki szerint Budapest diktálja a tempót, ahol idén akár 40 ezer adásvétel is lehetséges.
„Tavaly fokozatosan lendületet vett és kilábalt a hullámvölgyből az ingatlanpiac” – kommentálta a KSH előzetesen közölt országos adatait Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a cég hálózatában is hasonló növekedést mértek. A KSH nem teljes feldolgozottságú adatai szerint 2024-ben közel 115 ezer adásvétel történt az országban, ami már most 9 százalékkal múlja felül a 2023-as tranzakciószámot, pedig ez még csak előzetes adat, a végleges szám fél év múlva lesz ismert. Az Otthon Centrum elemzői az előzetes adatok ismeretében becsülték meg a várható tranzakciószámot, illetve azt, hogy a lakáspiacon milyen trend valószínűsíthető az év második felében. Ezek szerint a tavalyi, végleges tranzakciószám valamivel meghaladhatja a 130 ezret, míg ebben az évben akár a 150 ezer adásvétel sem elképzelhetetlen. Az elmúlt tíz évben (2015–2024) az adásvételek száma többnyire a 130–160 ezer közötti tartományban mozgott, az átlagtól lefelé a 2023-as év tért el, 105 ezer tranzakcióval, felfelé pedig a 2018-as év, amikor 163 ezer adásvétel történt az ingatlanpiacon.
Budapesten az előzetes adatok alapján 30 ezer adásvétel történt az elmúlt esztendőben. A fővárosban a település méretéből fakadóan a feldolgozottság mértéke alacsonyabb, de már ez az érték is 22,9 százalékkal felülmúlja az előző évit – jegyezte meg a szakember. „A végső szám várhatóan meg fogja haladni a 35 ezer adásvételt, idén pedig 40 ezer körüli tranzakció valószínűsíthető” – mondta Kosztolánczy György, aki szerint a legtöbb üzlet a XI., a XIII. és a XIV. kerületben várható, amivel a főváros még nagyobb részesedést hasít ki magának az országos tranzakciószámokból.
A 25 megyei jogú városban eddig 26 ezer adásvételt számolt a KSH 2024-ben, ami már most 17,4 százalékkal magasabb érték a 2023-as lezárt évinél – az OC szakértőinek becslése szerint 32–33 ezer tranzakció lesz a végső szám. Idén a megyei jogú városokban is tovább bővül a piac és 35 ezer adásvétel valószínűsíthető. A legtöbb ingatlan várhatóan Debrecenben, Szegeden és Miskolcon cserél majd gazdát.
Pest vármegyében eddig 9,4 ezer tavalyi tranzakciót mért a KSH, ami azonban csak 5 százalékkal több, mint a 2023-as végleges adat. Hosszabb időtávon nézve azonban ez a visszafogottabb érték nem annyira meglepő, hiszen 2018 óta csökken az adásvételek száma az agglomerációban, és bár a 2022-es, 8,5 ezres értékről elmozdulás történt, a 2024-es adat nem fogja megközelíteni a 2018-ban mért, 16 ezer feletti csúcsot, hanem várhatóan bő 10 ezer körül alakul majd. Ebben az évben pedig 12 ezer adásvétel valószínűsíthető a térségben. A legtöbb adásvételre Érden, Vácon és Dunakeszin számít az OC.
A kisebb vidéki városokban és községekben a 2024-es, előzetes adatok szerint 49 ezer adásvétel történt. Ez a szám egyedüliként itt nem haladta meg a 2023-as, végleges értéket, sőt, attól még 1 százalékkal el is maradt. Ettől függetlenül a tavalyi 55 ezer várható adásvétel ebben a szegmensben is növekedést jelent majd az előző évhez képest. Idén pedig akár a 60 ezer adásvételt is elérheti a térség. A legtöbb tranzakció ebben a kategóriában Siófokon, Ózdon és Mosonmagyaróváron várható.
„Egyelőre nem látszik a lakásvásárlási lendület megtorpanására utaló jel. Az infláció mértékénél jelentősen nagyobb mértékben növekvő négyzetméterár a befektetőknek vonzó lehetőség, miközben a hitelkamat nem túl magas szintje, az állami támogatások sokfélesége, és a magas albérletárak egyaránt a lakásvásárlás felé hajtják a vevőket” – összegezte várakozásait Kosztolánczy György, aki azt is elmondta, hogy a tranzakciószám-növekedés motorja továbbra is a főváros lesz, de mellette a legnagyobb vidéki városok is fűtik majd a piacot.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.