Otthon Centrum: Budapest diktálja a tempót az ingatlanpiacon

2025. 06. 10., 15:15

Tartósan növekedési pályára állt az ingatlanpiac, a 2024-ben mért tranzakciószámok már úgy is majdnem tíz százalékkal felülmúlják a 2023. évi értékeket, hogy ez még csak előzetes adat – kommentálta a statisztikai hivatal lakáspiaci adatait Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója, aki szerint Budapest diktálja a tempót, ahol idén akár 40 ezer adásvétel is lehetséges.

„Tavaly fokozatosan lendületet vett és kilábalt a hullámvölgyből az ingatlanpiac” – kommentálta a KSH előzetesen közölt országos adatait Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a cég hálózatában is hasonló növekedést mértek. A KSH nem teljes feldolgozottságú adatai szerint 2024-ben közel 115 ezer adásvétel történt az országban, ami már most 9 százalékkal múlja felül a 2023-as tranzakciószámot, pedig ez még csak előzetes adat, a végleges szám fél év múlva lesz ismert. Az Otthon Centrum elemzői az előzetes adatok ismeretében becsülték meg a várható tranzakciószámot, illetve azt, hogy a lakáspiacon milyen trend valószínűsíthető az év második felében. Ezek szerint a tavalyi, végleges tranzakciószám valamivel meghaladhatja a 130 ezret, míg ebben az évben akár a 150 ezer adásvétel sem elképzelhetetlen. Az elmúlt tíz évben (2015–2024) az adásvételek száma többnyire a 130–160 ezer közötti tartományban mozgott, az átlagtól lefelé a 2023-as év tért el, 105 ezer tranzakcióval, felfelé pedig a 2018-as év, amikor 163 ezer adásvétel történt az ingatlanpiacon.

Budapesten az előzetes adatok alapján 30 ezer adásvétel történt az elmúlt esztendőben. A fővárosban a település méretéből fakadóan a feldolgozottság mértéke alacsonyabb, de már ez az érték is 22,9 százalékkal felülmúlja az előző évit – jegyezte meg a szakember. „A végső szám várhatóan meg fogja haladni a 35 ezer adásvételt, idén pedig 40 ezer körüli tranzakció valószínűsíthető” – mondta Kosztolánczy György, aki szerint a legtöbb üzlet a XI., a XIII. és a XIV. kerületben várható, amivel a főváros még nagyobb részesedést hasít ki magának az országos tranzakciószámokból.

A 25 megyei jogú városban eddig 26 ezer adásvételt számolt a KSH 2024-ben, ami már most 17,4 százalékkal magasabb érték a 2023-as lezárt évinél – az OC szakértőinek becslése szerint 32–33 ezer tranzakció lesz a végső szám. Idén a megyei jogú városokban is tovább bővül a piac és 35 ezer adásvétel valószínűsíthető. A legtöbb ingatlan várhatóan Debrecenben, Szegeden és Miskolcon cserél majd gazdát.

Pest vármegyében eddig 9,4 ezer tavalyi tranzakciót mért a KSH, ami azonban csak 5 százalékkal több, mint a 2023-as végleges adat. Hosszabb időtávon nézve azonban ez a visszafogottabb érték nem annyira meglepő, hiszen 2018 óta csökken az adásvételek száma az agglomerációban, és bár a 2022-es, 8,5 ezres értékről elmozdulás történt, a 2024-es adat nem fogja megközelíteni a 2018-ban mért, 16 ezer feletti csúcsot, hanem várhatóan bő 10 ezer körül alakul majd. Ebben az évben pedig 12 ezer adásvétel valószínűsíthető a térségben. A legtöbb adásvételre Érden, Vácon és Dunakeszin számít az OC.

A kisebb vidéki városokban és községekben a 2024-es, előzetes adatok szerint 49 ezer adásvétel történt. Ez a szám egyedüliként itt nem haladta meg a 2023-as, végleges értéket, sőt, attól még 1 százalékkal el is maradt. Ettől függetlenül a tavalyi 55 ezer várható adásvétel ebben a szegmensben is növekedést jelent majd az előző évhez képest. Idén pedig akár a 60 ezer adásvételt is elérheti a térség. A legtöbb tranzakció ebben a kategóriában Siófokon, Ózdon és Mosonmagyaróváron várható.

„Egyelőre nem látszik a lakásvásárlási lendület megtorpanására utaló jel. Az infláció mértékénél jelentősen nagyobb mértékben növekvő négyzetméterár a befektetőknek vonzó lehetőség, miközben a hitelkamat nem túl magas szintje, az állami támogatások sokfélesége, és a magas albérletárak egyaránt a lakásvásárlás felé hajtják a vevőket” – összegezte várakozásait Kosztolánczy György, aki azt is elmondta, hogy a tranzakciószám-növekedés motorja továbbra is a főváros lesz, de mellette a legnagyobb vidéki városok is fűtik majd a piacot.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS