Otthon Centrum: Budapest diktálja a tempót az ingatlanpiacon

2025. 06. 10., 15:15

Tartósan növekedési pályára állt az ingatlanpiac, a 2024-ben mért tranzakciószámok már úgy is majdnem tíz százalékkal felülmúlják a 2023. évi értékeket, hogy ez még csak előzetes adat – kommentálta a statisztikai hivatal lakáspiaci adatait Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója, aki szerint Budapest diktálja a tempót, ahol idén akár 40 ezer adásvétel is lehetséges.

„Tavaly fokozatosan lendületet vett és kilábalt a hullámvölgyből az ingatlanpiac” – kommentálta a KSH előzetesen közölt országos adatait Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a cég hálózatában is hasonló növekedést mértek. A KSH nem teljes feldolgozottságú adatai szerint 2024-ben közel 115 ezer adásvétel történt az országban, ami már most 9 százalékkal múlja felül a 2023-as tranzakciószámot, pedig ez még csak előzetes adat, a végleges szám fél év múlva lesz ismert. Az Otthon Centrum elemzői az előzetes adatok ismeretében becsülték meg a várható tranzakciószámot, illetve azt, hogy a lakáspiacon milyen trend valószínűsíthető az év második felében. Ezek szerint a tavalyi, végleges tranzakciószám valamivel meghaladhatja a 130 ezret, míg ebben az évben akár a 150 ezer adásvétel sem elképzelhetetlen. Az elmúlt tíz évben (2015–2024) az adásvételek száma többnyire a 130–160 ezer közötti tartományban mozgott, az átlagtól lefelé a 2023-as év tért el, 105 ezer tranzakcióval, felfelé pedig a 2018-as év, amikor 163 ezer adásvétel történt az ingatlanpiacon.

Budapesten az előzetes adatok alapján 30 ezer adásvétel történt az elmúlt esztendőben. A fővárosban a település méretéből fakadóan a feldolgozottság mértéke alacsonyabb, de már ez az érték is 22,9 százalékkal felülmúlja az előző évit – jegyezte meg a szakember. „A végső szám várhatóan meg fogja haladni a 35 ezer adásvételt, idén pedig 40 ezer körüli tranzakció valószínűsíthető” – mondta Kosztolánczy György, aki szerint a legtöbb üzlet a XI., a XIII. és a XIV. kerületben várható, amivel a főváros még nagyobb részesedést hasít ki magának az országos tranzakciószámokból.

A 25 megyei jogú városban eddig 26 ezer adásvételt számolt a KSH 2024-ben, ami már most 17,4 százalékkal magasabb érték a 2023-as lezárt évinél – az OC szakértőinek becslése szerint 32–33 ezer tranzakció lesz a végső szám. Idén a megyei jogú városokban is tovább bővül a piac és 35 ezer adásvétel valószínűsíthető. A legtöbb ingatlan várhatóan Debrecenben, Szegeden és Miskolcon cserél majd gazdát.

Pest vármegyében eddig 9,4 ezer tavalyi tranzakciót mért a KSH, ami azonban csak 5 százalékkal több, mint a 2023-as végleges adat. Hosszabb időtávon nézve azonban ez a visszafogottabb érték nem annyira meglepő, hiszen 2018 óta csökken az adásvételek száma az agglomerációban, és bár a 2022-es, 8,5 ezres értékről elmozdulás történt, a 2024-es adat nem fogja megközelíteni a 2018-ban mért, 16 ezer feletti csúcsot, hanem várhatóan bő 10 ezer körül alakul majd. Ebben az évben pedig 12 ezer adásvétel valószínűsíthető a térségben. A legtöbb adásvételre Érden, Vácon és Dunakeszin számít az OC.

A kisebb vidéki városokban és községekben a 2024-es, előzetes adatok szerint 49 ezer adásvétel történt. Ez a szám egyedüliként itt nem haladta meg a 2023-as, végleges értéket, sőt, attól még 1 százalékkal el is maradt. Ettől függetlenül a tavalyi 55 ezer várható adásvétel ebben a szegmensben is növekedést jelent majd az előző évhez képest. Idén pedig akár a 60 ezer adásvételt is elérheti a térség. A legtöbb tranzakció ebben a kategóriában Siófokon, Ózdon és Mosonmagyaróváron várható.

„Egyelőre nem látszik a lakásvásárlási lendület megtorpanására utaló jel. Az infláció mértékénél jelentősen nagyobb mértékben növekvő négyzetméterár a befektetőknek vonzó lehetőség, miközben a hitelkamat nem túl magas szintje, az állami támogatások sokfélesége, és a magas albérletárak egyaránt a lakásvásárlás felé hajtják a vevőket” – összegezte várakozásait Kosztolánczy György, aki azt is elmondta, hogy a tranzakciószám-növekedés motorja továbbra is a főváros lesz, de mellette a legnagyobb vidéki városok is fűtik majd a piacot.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.
2025-06-17 18:05:00
A munkáltatók szívesen alkalmaznak teljesítménybért olyan munkakörök esetén, ahol a munkavállaló tevékenysége jól mérhető. A teljesítménybér egyben a munkavállaló eredményes munkavégzését ösztönző eszközként is funkcionálhat. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS