Otthon Centrum: 535 ezer forintos négyzetméteráron cserélt tulajdonost az „átlag magyar nyaraló”

Otthon Centrum: 535 ezer forintos négyzetméteráron cserélt tulajdonost az „átlag magyar nyaraló”
2025. 05. 23., 13:05

Majdnem tíz százalékot emelkedett egy év alatt a nyaralók országos átlagára; a Balaton népszerűsége megkérdőjelezhetetlen, a vízparti ingatlanok pedig a települési átlag kétszeresét érik, köztük van olyan új építésű projekt, amelynek kínálati négyzetméterára már meghaladja a 4 millió forintot – derül ki az Otthon Centrum összefoglalójából.

Az elmúlt hat hónapban a lakáspiac mellett a nyaralópiac is fokozatosan lendületet vett. Országos átlagban 535 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek tulajdonost a nyaraló besorolású ingatlanok, ami 9,1 százalékos áremelkedést jelent az egy évvel korábbi értékhez képest – mondta el Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. A kereslet azonban változatlan maradt; az 1,9 százalékos keresletcsökkenés hibahatáron belülinek számít, tekintve, hogy az igazi roham csak most indul majd a nyaralókért – jegyezte meg a szakember, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy jelentős árbefolyásoló tényező a nyaraló elhelyezkedése és állapota. A vízparttól távolabbi és felújításra szorulókat átlag alatti, a vízparti (vagy annak közelében található) és jó állapotúakat pedig jóval átlag feletti áron lehet értékesíteni.

A legnagyobb üdülőövezetben, vagyis a Balatonon négyzetméterenként 658 ezer forintos átlagáron cseréltek tulajdonost az önálló ingatlanok. Ez az ár mindössze 1,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A legmagasabb négyzetméterárakkal a Balaton Keleti-medencéjének nagyobb településein kell számolni: Balatonalmádiban 772 ezer forint, Siófokon 869 ezer, Fonyódon 934 ezer az átlag. A rekorder ezúttal a nyugati-medence települései közül került ki, mivel Badacsonytomajban egymillió forint feletti átlagár volt irányadó az elmúlt hat hónapban. Ugyanakkor a nyugati-medence még mindig az olcsóbb területek közé tartozik, például Balatonmáriafürdőn átlagosan 563 ezer forintot, Balatonfenyvesen 511 ezer forintot kértek négyzetméterenként a tulajdonosok. Ezek az összegek azonban az átlagárat jelentik, így akár egy településen belül is komoly különbségek alakulhatnak ki az állapot és az elhelyezkedés, de legfőképp a vízparttól való távolság függvényében. A Balatonra kifejezetten érvényes, hogy a vízparti ingatlanok a település átlagos négyzetméteráránál kétszer drágábbak.

A balatoni árszintet egyedül a Velencei-tó közelíti meg. Az említett időszakban mért átlag érték 633 ezer forint négyzetméterenként, ami 10,7 százalékkal múlja felül az egy évvel ezelőttit. Ennél jóval olcsóbb a Tisza-tó térsége, ahol a fajlagos átlagár 250 ezer forint, ám az elmúlt évhez képest százalékosan ez is kétszámjegyű áremelkedést jelent. A nagyobb városok – Tiszafüred és Abádszalók – ennél jelentősen drágábbak, míg a kisebb települések az átlagnál olcsóbbak. A vízparti ingatlanok négyzetméterára itt is a települési átlag duplája, vagyis meghaladja a félmillió forintot.

Az új építésű lakásoknál az átlagárhoz képest két-két és félszeres szorzó az irányadó: Siófokon átlagosan 1,9 millió forintért hirdetik az új lakásokat, míg Balatonfüreden 2,1 millió forintot ér egy négyzetméter. A vízpartiak ebben a szegmensben is drágábbak: előfordul olyan projekt, amelynek kínálati négyzetméterára meghaladja a 4 millió forintot.

Ma már a kisebb balatoni településeken sem lehet olcsó, új építésű ingatlanhoz jutni, az átlagár ezekben a helységekben is 2 millió forint, sőt néhány vízparti projekt esetében a 3 millió forint feletti kínálati négyzetméterár sem ritka.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS