Otthon Centrum: 535 ezer forintos négyzetméteráron cserélt tulajdonost az „átlag magyar nyaraló”

Otthon Centrum: 535 ezer forintos négyzetméteráron cserélt tulajdonost az „átlag magyar nyaraló”
2025. 05. 23., 13:05

Majdnem tíz százalékot emelkedett egy év alatt a nyaralók országos átlagára; a Balaton népszerűsége megkérdőjelezhetetlen, a vízparti ingatlanok pedig a települési átlag kétszeresét érik, köztük van olyan új építésű projekt, amelynek kínálati négyzetméterára már meghaladja a 4 millió forintot – derül ki az Otthon Centrum összefoglalójából.

Az elmúlt hat hónapban a lakáspiac mellett a nyaralópiac is fokozatosan lendületet vett. Országos átlagban 535 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek tulajdonost a nyaraló besorolású ingatlanok, ami 9,1 százalékos áremelkedést jelent az egy évvel korábbi értékhez képest – mondta el Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. A kereslet azonban változatlan maradt; az 1,9 százalékos keresletcsökkenés hibahatáron belülinek számít, tekintve, hogy az igazi roham csak most indul majd a nyaralókért – jegyezte meg a szakember, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy jelentős árbefolyásoló tényező a nyaraló elhelyezkedése és állapota. A vízparttól távolabbi és felújításra szorulókat átlag alatti, a vízparti (vagy annak közelében található) és jó állapotúakat pedig jóval átlag feletti áron lehet értékesíteni.

A legnagyobb üdülőövezetben, vagyis a Balatonon négyzetméterenként 658 ezer forintos átlagáron cseréltek tulajdonost az önálló ingatlanok. Ez az ár mindössze 1,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A legmagasabb négyzetméterárakkal a Balaton Keleti-medencéjének nagyobb településein kell számolni: Balatonalmádiban 772 ezer forint, Siófokon 869 ezer, Fonyódon 934 ezer az átlag. A rekorder ezúttal a nyugati-medence települései közül került ki, mivel Badacsonytomajban egymillió forint feletti átlagár volt irányadó az elmúlt hat hónapban. Ugyanakkor a nyugati-medence még mindig az olcsóbb területek közé tartozik, például Balatonmáriafürdőn átlagosan 563 ezer forintot, Balatonfenyvesen 511 ezer forintot kértek négyzetméterenként a tulajdonosok. Ezek az összegek azonban az átlagárat jelentik, így akár egy településen belül is komoly különbségek alakulhatnak ki az állapot és az elhelyezkedés, de legfőképp a vízparttól való távolság függvényében. A Balatonra kifejezetten érvényes, hogy a vízparti ingatlanok a település átlagos négyzetméteráránál kétszer drágábbak.

A balatoni árszintet egyedül a Velencei-tó közelíti meg. Az említett időszakban mért átlag érték 633 ezer forint négyzetméterenként, ami 10,7 százalékkal múlja felül az egy évvel ezelőttit. Ennél jóval olcsóbb a Tisza-tó térsége, ahol a fajlagos átlagár 250 ezer forint, ám az elmúlt évhez képest százalékosan ez is kétszámjegyű áremelkedést jelent. A nagyobb városok – Tiszafüred és Abádszalók – ennél jelentősen drágábbak, míg a kisebb települések az átlagnál olcsóbbak. A vízparti ingatlanok négyzetméterára itt is a települési átlag duplája, vagyis meghaladja a félmillió forintot.

Az új építésű lakásoknál az átlagárhoz képest két-két és félszeres szorzó az irányadó: Siófokon átlagosan 1,9 millió forintért hirdetik az új lakásokat, míg Balatonfüreden 2,1 millió forintot ér egy négyzetméter. A vízpartiak ebben a szegmensben is drágábbak: előfordul olyan projekt, amelynek kínálati négyzetméterára meghaladja a 4 millió forintot.

Ma már a kisebb balatoni településeken sem lehet olcsó, új építésű ingatlanhoz jutni, az átlagár ezekben a helységekben is 2 millió forint, sőt néhány vízparti projekt esetében a 3 millió forint feletti kínálati négyzetméterár sem ritka.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-12 15:30:00
Balogh László, Balogh Zoltán és Kis Roland cukrászmesterek (Kézműves Cukrászda, Gyula) alkotása, a Bíborfehér fantázianevű torta viselheti idén a Magyarország Tortája 2026 címet. Magyarország Cukormentes Tortája Puchovszki Alena, Pethő Gábor és Vadócz Jenő (Promenád Kávéház, Balatongyörök) „Szilvafácska” nevű tortája lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS