Otthon Centrum: 38 százalékos volt az éves áremelkedés a fővárosi panelpiacon

Otthon Centrum: 38 százalékos volt az éves áremelkedés a fővárosi panelpiacon
2025. 10. 30., 16:10

Mindhárom használtlakás-szegmensben áremelkedést mért az Otthon Centrum a tavalyi év azonos időszakához képest: a legkevésbé a családi házak négyzetméterára emelkedett, míg a házgyári technológiával épült lakások iránti kereslet kiugróan megnőtt a fővárosban.

Budapesten az év első kilenc hónapjában 1,36 millió forintos átlagos négyzetméteráron keltek el a téglalakások, míg a panellakásokért 1,14 milliót, a házakért 815 ezer forintot fizettek a vevők. Mindhárom szegmens felülmúlja a tavalyi év azonos időszakában mért átlagot – ismertette a harmadik negyedév legfontosabb adatait Soóki-Tóth Gábor.

Panellakások

Az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint a panelek újrapozícionálták helyüket a fővárosi használt lakáspiacon. Az említett ingatlantípus négyzetméterárának átlagértéke elérte az 1,14 millió forintot, ami jól mutatja a panellakások iránti megélénkült keresletet. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte az Otthon Centrum 1,27 millió forinttal, amit szorosan követ a XIII. kerület 1,22 millió forintos átlaggal.

A belvárosi és a budai lakótelepek többségében is az egymillió forint feletti négyzetméterár a jellemző: a III., IV., VIII. és XIV. kerületek átlagos négyzetméterára 1,1 millió forint körül alakul. Ez alatt csak a külső pesti kerületekben lehet vásárolni, ahol 900 ezer és 1 millió forint között mozog a fajlagos átlagár.

Minden kerületben kétszámjegyű volt az emelkedés mértéke, ami a legtöbb kerületben 35–45 százalék közötti drágulást jelent. Jellemzően az olcsóbb lakótelepek drágultak nagyobb mértékben, például a X. és a XX. kerületben.

„A panelek eddig is a leginkább elérhető ingatlantípusnak számítottak a városi lakáspiacon, ezért folyamatosan erős kereslet mutatkozott irántuk. Az Otthon Start Program kínálta kedvező hitelfelvételi lehetőség azonban már nyáron sok leendő vásárlót terelt a panel felé, ami tovább élénkítette a keresletet. Ez is hozzájárult a vizsgált időszakban tapasztalt jelentős áremelkedéshez” – magyarázta a panelek körüli piaci folyamatokat a szakember.

A társasházi téglalakások

A társasházi téglalakások átlagos négyzetméterára az év első kilenc hónapjában 1,36 millió forintvolt. A legdrágább az I. kerület, ahol az átlagár elérte az 1,8 millió forintot. Ezt az árszintet leginkább az V. kerület közelítette meg 1,78 millió forinttal, amelyet a XIII. kerület 1,67 millió, valamint a II. kerület 1,59 millió forinttal követ. A budai és a belvárosi kerületek többsége – a VIII. kerület kivételével – már meghaladja az egymillió forintos négyzetméterárat, több budai városrészben pedig megközelíti másfél millió forintot is. A VI., IX. és XIV. kerületekben átlagosan 1,3 millió forintért cserélnek gazdát a lakások, míg a legkedvezőbb négyzetméterárakat a VIII. kerület kínálja 1,04 millió forinttal.

A főváros peremkerületeiben ugyanakkor jóval alacsonyabb árak jellemzők. A külső pesti kerületek közül a IV. kerület emelkedik ki 1,07 millió forinttal, de a többi városrészben is többségében 900 ezer forint körül alakulnak az árak. Legkedvezőbb áron a XVIII. kerületben lehetett téglalakáshoz jutni, ahol az eladók átlagosan 807 ezer forintot kérnek egy négyzetméterért.

Az árak alakulása az elmúlt évhez képest is figyelemre méltó dinamikát mutat a téglalakások esetében is. Az előző év azonos időszakához viszonyítva 23,3 százalékot nőttek az árak ebben a szegmensben. A legtöbb városrészben kétszámjegyű áremelkedés az irányadó – csak a XVII. és a XVIII. kerületben nem nőttek az árak –, míg a kiugró, 35 százalékot meghaladó áremelkedés az I. és a XIX. kerületben fordult elő.

Családi házak

Budapesten a használt házak átlagosan 815 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek tulajdonost az év első kilenc hónapjában. A budai és a külső pesti kerületek között továbbra is jelentős különbség figyelhető meg: Budán többnyire egymillió forint feletti négyzetméterár az irányadó, a III. kerületben például 1,16 millió forint az átlag érték. Némileg kedvezőbb árfekvés a XXII. kerületben fordult elő, ahol az átlagos négyzetméter ár 946 ezer forint. Ezzel szemben a külső pesti városrészekben lényegesen alacsonyabb árak a jellemzők, átlagosan 738 ezer forint körül alakul a négyzetméter ár. A Dél-pesti kerületek azonban az átlagnál is olcsóbbak: a XX. kerületben 575 ezer, míg a XVIII., XXI. és XXIII. kerületekben alig haladta meg a négyzetméterár átlaga a 600 ezer forintot.

Ebben a szegmensben az árak átlagosan 10 százalékkal múlják felül az előző év azonos időszakában mért értéket. A pesti oldalon 25 százalékos áremelkedés az irányadó, míg a budai oldalon az árak gyakorlatilag nem változtak egy év alatt, ami a magas árszintre és a szűkebb keresletre vezethető vissza.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-12-10 11:25:00
Az alanyi adómentesség éves bevételi korlátja a jelenlegi 18 millió forintról 2026-ban 20 millió, 2027-ben 22 millió, 2028-ban pedig 24 millió forintra nő – emlékeztet a NAV. A mentességet újonnan választóknak december 31-ig kell nyilatkozniuk.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS