Otthon Centrum: 10 százalék feletti áremelkedés az irányadó az új építésű vidéki lakások piacán

2025. 06. 18., 15:25

Negyedévente 2,5 százalékos, éves szinten valamivel tíz százalék fölötti áremelkedés az irányadó a vidéki új építésű lakások piacán – derült ki az Otthon Centrum legfrissebb elemzéséből. A felmérés szerint a megyei jogú városok közül Érden, Szegeden és Győrben lehet a legdrágábban újépítésű ingatlanhoz jutni.

A megyei jogú városokban az Otthon Centrum közreműködésével értékesített, új építésű lakások átlagos négyzetméterára 1,18 millió forint volt a második negyedévben: ez az előző negyedévhez képest 2,5 százalékkal magasabb átlagár, míg éves összevetésben 11 százalékos áremelkedésnek felel meg – ismertette az új építésű vidéki lakáspiacot összegző felmérést Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. A szakember azt is elmondta, hogy az áremelkedést továbbra is az új projektek magasabb hirdetési ára hajtja, de az is kiderült, hogy néhány fejlesztő – elsősorban a régióközpontokban – a korábban elindított projektekben is árat emelt, ami egyébként bevett gyakorlat, hiszen az induló projekteket bevezető árakkal indítják és ahogy előre halad az értékesítés, fokozatosan növelt áron hirdetik a lakásokat.

A városok közötti ársorrendben Érd visszavette a vezető helyet 1,37 millió forintos átlagos négyzetméterárral. A sokáig listavezető Debrecen 1,24 milliós négyzetméterárral a negyedik helyre csúszott vissza, ugyanis Szeged és Győr 1,25 milliós átlagárral megelőzte a legnagyobb vidéki várost. A városok között minimális különbség alakult ki a kínálati árakban, hiszen a fent felsoroltak és a legolcsóbb Baja és Miskolc kivételével a többi megyei jogú városban átlagosan 900 ezer és 1 millió forint között kínálták az új építésű lakások négyzetméterét.

Az Otthon Centrum az év második negyedévében végzett felmérése alapján a 25 megyei jogú városban 274 projektben 6650 lakás épül, míg a kínált lakások négyzetméterára átlagosan 1,18 millió forint négyzetméterenként. A projektek száma 2,2 százalékkal, a lakások száma pedig 5,7 százalékkal múlta felül az előző negyedévit. A legtöbb projekt továbbra is Debrecenben épül (52 darab), amelyet Szeged (37) és Győr (27) követ. Mögöttük a százezer főnél népesebb városok következnek, Székesfehérvár és Nyíregyháza – a sorból Miskolc lóg ki, mindössze 7 projekttel.

A kisebb városokban azonban ennél jóval kevesebb projekt kivitelezése kezdődött el az elmúlt időszakban, de itt is akad kivétel: Szombathely 15, Zalaegerszeg 14 projekttel emelkedett ki, míg a lista végét Esztergom zárta, ahol mindössze egy kisebb lakásszámú beruházás van folyamatban, míg Békéscsabán, Dunaújvárosban, Hódmezővásárhelyen és Salgótarjánban továbbra sincs aktív beruházás.

Az épülő lakások számát tekintve Debrecen vezet (1300 lakás), majd Szeged (1000) és Győr (majdnem 800) következik. Vagyis a projektek és lakások száma alapján összeállított listák élén ugyanaz a három város végzett.

A második negyedévben 36 projektben 754 lakás építését kezdték el, amelyből 27 projekt 615 lakásának a hirdetése is megjelent a piacon. Ugyan a többi beruházás kivitelezése is elkezdődött már, de a fejlesztő egyelőre kivár a hirdetéssel, értékesítéssel. Az elmúlt negyedévben Debrecenben indult el a legtöbb, összesen nyolc projekt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS