Otthon Centrum: 10 százalék feletti áremelkedés az irányadó az új építésű vidéki lakások piacán

2025. 06. 18., 15:25

Negyedévente 2,5 százalékos, éves szinten valamivel tíz százalék fölötti áremelkedés az irányadó a vidéki új építésű lakások piacán – derült ki az Otthon Centrum legfrissebb elemzéséből. A felmérés szerint a megyei jogú városok közül Érden, Szegeden és Győrben lehet a legdrágábban újépítésű ingatlanhoz jutni.

A megyei jogú városokban az Otthon Centrum közreműködésével értékesített, új építésű lakások átlagos négyzetméterára 1,18 millió forint volt a második negyedévben: ez az előző negyedévhez képest 2,5 százalékkal magasabb átlagár, míg éves összevetésben 11 százalékos áremelkedésnek felel meg – ismertette az új építésű vidéki lakáspiacot összegző felmérést Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. A szakember azt is elmondta, hogy az áremelkedést továbbra is az új projektek magasabb hirdetési ára hajtja, de az is kiderült, hogy néhány fejlesztő – elsősorban a régióközpontokban – a korábban elindított projektekben is árat emelt, ami egyébként bevett gyakorlat, hiszen az induló projekteket bevezető árakkal indítják és ahogy előre halad az értékesítés, fokozatosan növelt áron hirdetik a lakásokat.

A városok közötti ársorrendben Érd visszavette a vezető helyet 1,37 millió forintos átlagos négyzetméterárral. A sokáig listavezető Debrecen 1,24 milliós négyzetméterárral a negyedik helyre csúszott vissza, ugyanis Szeged és Győr 1,25 milliós átlagárral megelőzte a legnagyobb vidéki várost. A városok között minimális különbség alakult ki a kínálati árakban, hiszen a fent felsoroltak és a legolcsóbb Baja és Miskolc kivételével a többi megyei jogú városban átlagosan 900 ezer és 1 millió forint között kínálták az új építésű lakások négyzetméterét.

Az Otthon Centrum az év második negyedévében végzett felmérése alapján a 25 megyei jogú városban 274 projektben 6650 lakás épül, míg a kínált lakások négyzetméterára átlagosan 1,18 millió forint négyzetméterenként. A projektek száma 2,2 százalékkal, a lakások száma pedig 5,7 százalékkal múlta felül az előző negyedévit. A legtöbb projekt továbbra is Debrecenben épül (52 darab), amelyet Szeged (37) és Győr (27) követ. Mögöttük a százezer főnél népesebb városok következnek, Székesfehérvár és Nyíregyháza – a sorból Miskolc lóg ki, mindössze 7 projekttel.

A kisebb városokban azonban ennél jóval kevesebb projekt kivitelezése kezdődött el az elmúlt időszakban, de itt is akad kivétel: Szombathely 15, Zalaegerszeg 14 projekttel emelkedett ki, míg a lista végét Esztergom zárta, ahol mindössze egy kisebb lakásszámú beruházás van folyamatban, míg Békéscsabán, Dunaújvárosban, Hódmezővásárhelyen és Salgótarjánban továbbra sincs aktív beruházás.

Az épülő lakások számát tekintve Debrecen vezet (1300 lakás), majd Szeged (1000) és Győr (majdnem 800) következik. Vagyis a projektek és lakások száma alapján összeállított listák élén ugyanaz a három város végzett.

A második negyedévben 36 projektben 754 lakás építését kezdték el, amelyből 27 projekt 615 lakásának a hirdetése is megjelent a piacon. Ugyan a többi beruházás kivitelezése is elkezdődött már, de a fejlesztő egyelőre kivár a hirdetéssel, értékesítéssel. Az elmúlt negyedévben Debrecenben indult el a legtöbb, összesen nyolc projekt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 14., 17:05
Július 14-től pályázhatnak az 5000 lakos alatti települések a helyi közvilágítás korszerűsítésére; a Magyar Falu Program keretében, a Jedlik Ányos Energetikai Program forrásaiból összesen 18 milliárd forint áll rendelkezésre – tájékoztatott Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára.
2025-07-14 18:50:00
A július 15-től augusztus 30-ig tartó ellenőrzés-sorozaton a Nébih és a kormányhivatalok szakemberei a nyári lovas táborokat, a fröccsteraszokat, a grillezésre szánt húskészítmény előállítókat, az ásványvíz palackozókat és szikvíz előállítókat, valamint a helyi termelői piacokat vizsgálják.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS