Az első fél évben 5129 új lakás épült Magyarországon, ami 15 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, ugyanakkor a kiadott építési engedélyek száma 43 százalékkal ugrott meg – derül ki a KSH nemrég közölt adataiból. Mindez azt jelenti, hogy az elkészült lakások száma továbbra is visszafogott, ugyanakkor az építési engedélyek számának növekedése már erős aktivitást vetít előre. Ezt pedig várhatóan csak tovább fogja fűteni a kormány szeptemberben induló Otthon Start programja, amely 3 százalékos kedvezményes kamatozású hitelt biztosít építésre is – mutat rá friss elemzésében az OTP Ingatlanpont.
Felemásra sikerült az idei első fél év a magyar lakásépítési piacon, hiszen a használatbevételi engedélyek száma 15 százalékkal esett vissza, ugyanakkor a 12 830 kiadott építési engedély 43 százalékkal haladta meg 2024 hasonló időszakának adatát. Ha negyedévekre bontjuk a statisztikát, akkor még jobban kidomborodik ez a kétarcúság, hiszen miközben az első negyedévben még minimális, 3 százalékos csökkenés volt az átadott lakások számában, a második negyedév 25 százalékos esése visszatérítette a piacot a 2024 eleje óta tartó meredek lejtmenetbe. Ezzel szemben az építési engedélyek száma az év első három hónapjában még 25 százalékkal emelkedett, majd április és július között ez 61 százalékra gyorsult.
Szomorú tény, hogy az idei második negyedévben átadott 2425 lakásnál kevesebbet utoljára 2017 első negyedévében vettek birtokba, vagyis több mint nyolcéves mélypontra zuhant a piac. Viszont maradva a kétarcúságnál, a mostani 7179-nél több új építési engedélyt 2022 negyedik negyedéve óta nem adtak ki a hatóságok. „Az adatok azt mutatják, hogy az átadott lakások száma továbbra is gyengén alakul, a jövő szempontjából azonban fontosabb az építési engedélyek volumenének változása, ez jelzi előre ugyanis több negyedévre a várható piaci aktivitást” – emelte ki az adatok kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Éppen ezért szerinte a mostani statisztikából azt lehet kiolvasni, hogy 2026-27-ben kifejezetten erős éve lehet a magyar lakásépítési piacnak, akkorra készülhetnek el ugyanis azok a lakások, melyeket a kiadott engedélyek birtokában el is kezdenek építeni.
Ha külön megvizsgáljuk az ország egyes területeit, akkor Budapesten az év első felében 1821 lakást adtak át, a KSH adatai szerint a fővároson belül továbbra is erős a koncentráció, hiszen ennek csaknem a fele három kerületben (VIII., IX. és XI.) épült meg. Az építési engedélyek számában a fővárosban kiemelkedő volt a növekedés, már az első negyedévben is majdnem a háromszorosára emelkedett tavalyhoz képest a szám, a második negyedévben pedig több mint ötszörösét regisztrálták a hatóságok. A most kiadott 3318 új építési engedély az elmúlt tíz negyedév alatt a második legtöbb a fővárosban.
A megyei jogú városokban fél év alatt mintegy harmadával kevesebb lakást adtak át, mint 2024-ben, az építési engedélyek számát tekintve viszont már ott is 28 százalékos növekedést regisztráltak a második negyedévben az év elején látott 17 százalékos visszaesés után. Ezzel szemben a többi város esetében a második negyedév visszaesést hozott mindkét mutatóban, akárcsak a községekben, ahol különösen az elkészült lakások 35 százalékos zuhanása volt jelentős április és július között.
Értékesítési céllal a második negyedévben 1628 lakás épült meg az országban, ez 15 százalékos visszaesés 2024 hasonló időszakához képest. Mindez azt jelenti, hogy országosan három megépült lakásból kettőt terveztek értékesíteni. Budapesten ez az arány egészen kiemelkedő, 93 százalékos, ami 2024 eleje óta a legmagasabb volt. Érdekesség viszont, hogy a megyei jogú városokban 45 százalékra csökkent az értékesítési célú lakásátadások aránya, ami 2015 negyedik negyedéve óta nem volt ennél alacsonyabb. Kicsit más a tendencia a községekben, ahol ugyan csak a lakások mintegy harmadát építették értékesítési céllal, ugyanakkor ez az arány 2024 elején volt 20 százalék alatt is.
A KSH adatai szerint csökkent a megszűnt lakások száma is, a tavalyi első fél évben látott 741-ről 640-re. Ez azonban szinte kizárólag a megyei jogú városok adatának volt betudható, ahol az egy évvel korábbi 228 után mindössze 72 lakás szűnt meg. Ezen kívül Budapesten és a többi városban is emelkedett a szám, a községekben pedig minimálisan csökkent.
„A második negyedéves adatokból kiolvasható, hogy már az Otthon Start hitelprogram bejelentése előtt erőteljes növekedés indult az építési engedélyek számában, ami elsősorban annak tudható be, hogy már 2024 óta kifejezetten erős volt a kereslet a lakáspiacon” – hangsúlyozta Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője arra számít, hogy erre az egyébként is kedvező tendenciára fog még ráerősíteni a kormány által már bejelentett, szeptemberben induló, lakásépítésre is felvehető 3 százalékos kedvezményes hitelkonstrukció, így az év második felében akár még erősebb számokat láthatunk. Emellett a kormány tegnap bejelentett döntése, miszerint minden olyan, legalább 250 lakásos projekt, amelyben a lakások legalább 70 százaléka megfelel az Otthon Start program kritériumainak, kiemelt beruházássá válhat, ugyancsak látványosan javíthat a nagyobb fejlesztők építési kedvén. Mindez azt is jelenti, hogy a következő két-három évben jelentősen növekedhet az átadásra kerülő lakások száma, jellemzően ugyanis ennyi az átfutási idő az építési engedély és a használatbavétel között.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.