Március és május között országosan átlagban 5,8 százalékot lehetett alkudni az eladott lakóingatlanok árából, azonban a paneleknél tovább szűkült a vevők mozgástere – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A tavaszi hónapokban Budapesten tovább csökkent a rés a hirdetési és az eladási árak között, ami jól mutatja a lakáspiaci tendenciákat, hiszen közben a községekben továbbra is jelentős az alku lehetősége.
Március és május között országosan 5,8 százalékra emelkedett az alku lehetősége a téli 5,5 százalékról – derül ki az OTP Ingatlanpont által közvetített lakóingatlanok összesítéséből, melyben a végső hirdetési és a szerződéses árakat hasonlították össze. A vevők legnagyobb mértékben a házaknál tudták érvényesíteni érdekeiket, azon a piacon 7,8 százalék volt az átlagos alku. Jóval kisebb, 2,8 százalékos mozgástér volt a nem panellakások árában, míg a paneleknél csak 2 százalékot lehetett átlagosan alkudni. Utóbbi 2020 – a felmérés kezdete – óta a legalacsonyabb, ami jól jelzi a panelek népszerűségének növekedését.
Budapesten mindössze 1,6 százalék volt az átlagos eltérés az irányár és a végső ár között. Ez messze a legkisebb alku az elmúlt években, már a téli 2,3 százalék is negyedéves mélypontot jelentett 2020 óta. A budapesti piacon belül a házaknál 3,6 százalékos, a nem panellakásoknál pedig 1,8 százalékos volt a vevők alkupozíciója, utóbbi szintén új minimumot jelent.
„Arra korábban sosem volt példa, hogy a fővárosi panelek az irányárnál összesített átlagban drágábban keljenek el, most először viszont ez a helyzet: átlagosan az irányár felett 0,3 százalékkal cseréltek gazdát tavasszal” – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Szerinte ez arra utal, hogy tovább fokozódott a kereslet a panelek piacán, egyre gyakrabban fordult elő, hogy a vevők egymásra licitáltak, noha természetesen klasszikus alkura is volt sok példa.
A megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban a téli 3,9 százalékról 4,4 százalékra nőtt az alku tere, ezen belül szintén a házak árában volt a legnagyobb rugalmasság, ott 6,9 százalékot alkudtak, míg a nem panellakásoknál ugyanez csak 3,6 százalék, a paneleknél pedig 2,8 százalék volt. Utóbbi adat szintén a legalacsonyabb 2020 óta holtversenyben a téli negyedévvel, vagyis nem csak a budapesti, hanem a vidéki nagyvárosi panelek iránt is jelentős volt a kereslet.
A kisebb városokban átlagosan 6,3 százalékot lehetett lefaragni a kezdeti irányárból az OTP Ingatlanpont adatbázisa szerint, ott is a panelek estek történelmi mélypontra mindössze 2,9 százalékos alkuval. Továbbra is a községekben a legnagyobb az alkudozás tere, ott az előző negyedévvel megegyező, 8,6 százalékos árcsökkenést lehetett elérni.
A legnagyobb alku egy Hajdú-Bihar vármegyei, 1950-ben épült családi háznál volt, melyet először 4,8 millió forintért hirdettek meg márciusban, azonban a tulajdonosnak sürgős lehetett az eladás, hiszen végül, 58 százalékos kedvezménnyel 2 millió forintért kelt el alig két hónappal később. Az egyik dunántúli régióban ennél durvább árcsökkentésre is volt példa, hiszen az 1930-ban épült 43 négyzetméteres házat először (noha még 2023-ban) 7 millió forintért hirdették, majd a felére csökkentették az irányárat, de így is csak 1,5 millióért ment el végül, azaz a végleges alku 57 százalékos volt. A dobogó harmadik fokára egy 140 négyzetméteres Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei ház került, melyet 22 millióra tartott a tulajdonos, végül azonban, alig egy hónappal később kevesebb mint a feléért, 10 millióért talált új gazdára.
Lakások esetében a legnagyobb alku meglepő módon Budapesten volt. Ráadásul egy öt éve épült, 75 négyzetméteres, I. kerületi lakást vehetett meg a szerencsés új tulajdonos, amit fél évvel ezelőtt még 144,9 millióra tartott az eladó, majd egy bő 10 százalékos csökkentés után végül ehhez képest is egyharmadával olcsóbban adott túl rajta. Ezzel abszolút mértékben is ez számít az országos alkurekordnak, 41,25 millió forinttal.
A lista másik vége rögtön egy felújítandó budapesti lakással kezdődik: a XIII. kerületi 46 négyzetméteres ingatlant eredetileg 58 millió forintra tartotta a tulajdonos, végül vélhetően hosszas licitálás után több mint 80 millióért adta el. A legnagyobb drágulással eladott ház a dél-alföldi régióban található: noha a másfél éve belőtt 15 millió forintos irányárat menet közben 9,5 millióra csökkentették, végül mégis kicsivel 10 millió felett csapott egymás markába az eladó és a vevő.
„Általános tapasztalat, hogy a nagyon erős évkezdet után tavasz végére kicsit fékezett a lakáspiaci lendület, ennek tudható be, hogy országosan kismértékben nőtt az alku tere. Ez a fordított arányosság a forgalomváltozás és az átlagos alkuszintek között régóta megfigyelhető” – emelte ki Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint az eredmények jól tükrözik azt, ami az utóbbi hónapokban már látható volt a piacon: a panelek népszerűsége kitart, ezért itt a legnehezebb alkudni jelenleg. Az elemző úgy véli, hogy a talán túl intenzív évkezdet utáni lassulás ősszel újra nagyobb pörgésbe válthat, így összességében továbbra is kifejezetten erős évre számít 2025-ben a lakáspiacon.
A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.
A Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója a TelePaks Kistérségi Televízió stúdiójában értékelte az elmúlt időszakot.