OTP Ingatlanpont: a zártkert lett a megfizethető lakhatás menedéke

2026. 10. 08., 18:55

Az egekbe szökő belterületi ingatlanárak és a megélhetési költségek növekedése miatt országszerte egyre többen választják a zártkertekbe, szőlőhegyekre, valamint korábbi gazdasági épületekbe és présházakba való kiköltözést. A Budapest környéki agglomerációban, a Dél-Alföldön és Északkelet-Magyarországon a külterületi lakhatás ma már nem csupán alternatíva, hanem sokak számára az egyetlen elérhető opció a saját otthon megteremtésére. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése a megfizethető lakhatást keresők lehetőségeit, a belépési küszöböket és a kiköltözéssel járó kompromisszumokat vizsgálja.

Budapest és az agglomeráció: a gazdasági kényszer szülte mikroház-trend

A főváros vonzáskörzetében – különösen a Zsámbéki-medencében, Biatorbágyon, Zsámbékon és Tök környékén – kifejezetten erőteljes a zártkertekbe és korábbi gazdasági épületekbe való állandó kiköltözés. A korábbi szőlőterületek egy részén a gazdálkodás már megszűnt, míg a még termő területeket a nagyobb borászatok vásárolták fel. A vásárlói réteget elsősorban a kényszer- és alternatív lakáskeresők alkotják: magánéleti válságból kikerülők, elváltak, egyedülállók és a vidékről felköltöző munkavállalók, akik számára a belterületi ingatlanpiac elérhetetlenné vált. A hiányzó infrastruktúra és a szociális intézmények távolsága miatt a kisgyermekes családok számára ez a környezet ritkábban jelent opciót.

„A zártkerti és belterületi ingatlanok között nominálisan mintegy 50 százalékos árelőny mutatható ki a zártkertek javára, ám az árak közvetlen összehasonlítása szerkezetileg torzít – mutatott rá Varga Dezső, az OTP Ingatlanpont budapesti régiójának vezetője. – A belterületi piacon nincsenek jelen azok a 35–50 négyzetméteres mikroházak, amelyek a zártkertekben funkcionálnak. A zártkert tulajdonképpen a magyar vidék »Tiny House« mozgalmává vált, amely nem divatból vagy dizájnból, hanem kemény gazdasági kényszerből született. A felkapottabb részeken, mint Zsámbék, a lakhatóvá tett házak négyzetméterára eléri a 800 ezer – 1 millió forintot. A belépési küszöb egy lakható zártkerti ingatlannál 40 millió forint körül indul, míg egy nem lakható hobbipince 15 millió forintért is elérhető. Ugyanakkor egy romos épület komfortos otthonná alakítása a közműpótlások és a szigetelés miatt további milliós vagy tízmilliós beruházást igényel.”

Dél-Alföld: Összetartó zártkerti közösségek és a sváb gyökerek vonzereje

Dél-Alföldön a zártkerti és szőlőhegyi ingatlanok iránti érdeklődés megnövekedett, a lakhatásra alkalmas házak jellemzően 150–350 ezer forint/m² közötti ársávban érhetők el, bár az ingatlan állapota és a közművesítettség miatt nagy a szórás.

„Dél-Alföldön a településekhez közeli, jól megközelíthető zártkerti övezetekben a kiköltözési hullám már közösségépítő tényezővé vált, ahol a szomszédok hasonló életstílust követnek – emelte ki Piros Szilvia, az OTP Ingatlanpont dél-alföldi régióvezetője. – A Csongrádi borvidéken Mórahalom, Ásotthalom, Domaszék és Csongrád környékén, míg a Hajós-Bajai borvidéken a Hajósi Pincefalu térségében figyelhető meg élénkebb mozgás. A vevők döntő többsége az alacsonyabb árak miatt választja ezt a megoldást, vállalva a fúrt kutak, szennyvíztisztítók használatát és a szilárd burkolat hiányát. Ugyanakkor jelen van egy szűkebb, biztos anyagi háttérrel rendelkező réteg is, akik kifejezetten a borkultúra és a vidéki életforma miatt vásárolnak. Hajós emellett különleges kivétel: a település erős sváb gyökerei miatt időről időre olyan külföldről érkező érdeklődők is megjelennek, akiknek személyes vagy családi kötődésük van a térséghez” – részletezte Piros Szilvia.

A régióban a lakhatóvá tehető ingatlanok belépő ára 10–15 millió forintnál kezdődik, míg az azonnal költözhető, komfortos házakért 20–30 millió forintot vagy annál többet kérnek. A funkciójukban megmaradt, nem lakható hobbipincék 8–15 millió forint között kelnek el.

Északkelet-Magyarország: A megfontolt és árérzékeny vásárlók piaca

Északkelet-Magyarországon a zártkerti ingatlanok 30–50 százalékkal alacsonyabb áron érhetők el a belterületi lakóházakhoz képest, a lakható épületek ára 150 ezer forint/m²-től indul, míg a belépési küszöb 10–15 millió forint.

„A régióban valós kereslet mutatkozik a zártkertek iránt, de a piacot nem pusztán a legalacsonyabb ár mozgatja – hívta fel a figyelmet Farsang Sándor, az OTP Ingatlanpont északkelet-magyarországi régióvezetője. – A vevők kizárólag a jól megközelíthető, legalább villannyal és vízzel rendelkező, rendezett jogi háttérrel bíró és ésszerű ráfordítással komfortossá tehető ingatlanokat keresik. A teljesen közműhiányos, infrastrukturálisan elszigetelt vagy jogilag tisztázatlan ingatlanok még jelentős árengedmény mellett is nehezen értékesíthetők. Tapasztalataink szerint míg a kisméretű hobbipincék 2–10 millió forint között gazdát cserélnek, a nagy, működő pincészetek piaca rendkívül szűk, az ágazat kihívásai miatt kevesen fektetnek be ezen a területen.”

Mire figyeljünk a zártkerti ingatlan vásárlása előtt?

Az OTP Ingatlanpont tanácsadói hangsúlyozzák, hogy a külterületi és zártkerti ingatlanok megvásárlása komoly jogi és pénzügyi kompromisszumokkal jár. A leggyakoribb kihívások közé tartozik a teljes közműhiány (amelyet fúrt kúttal, emésztővel vagy egyedi szennyvíztisztítóval kell kiváltani), a burkolatlan utak miatti nehézkes megközelíthetőség, valamint a hitelfelvételi akadályok, mivel a gazdasági épületek többsége nem finanszírozható klasszikus lakáshitellel. Ezen felül a művelési ág alóli kivonás folyamata és a lakcímbejelentési korlátok is adminisztratív terhet jelenthetnek, így a döntés előtt minden esetben elengedhetetlen az ingatlan jogi státuszának és helyi övezeti besorolásának pontos ellenőrzése.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-12 18:25:00
Több mint 3300 hazai mikro és kisvállalkozás részesül vissza nem térítendő támogatásban a DIMOP Plusz program két pályázatán, összesen 30,7 milliárd forintból. A nyertes cégek vállalkozásonként 3 és 12 millió forintot, akár 90 százalékos intenzitással fordíthatnak digitális fejlesztésekre – tájékoztatott a Tudományos és Technológiai Minisztérium.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS