Öt év alatt duplájára emelkedtek az irodák kialakítási költségei

2022. 05. 11., 16:37

Öt éves viszonylatban kétszeresére nőttek az irodák kialakítási költségei – derül ki a CBRE által publikált Fit-Out Cost Guide 2022 kiadványból.

  • 2022-ben egy sztenderd iroda fizikai kialakítása négyzetméterenként 704 eurót igényel, egy prémium irodahelység esetén 1063 eurós, luxusiroda esetében pedig 1571 eurós költségvonzattal érdemes kalkulálni, amit az egyéb, nem beépülő költségek tovább növelnek.
  • Az intenzív árnövekedés főként az épületgépészeti és a bútorasztalos munkák, valamint az elektronikai szabályozó és vezérlő berendezések drágulásának tudható be, utóbbi esetében pedig még a készlethiány is meghatározó szerepet játszik, a szakértői díjak viszont a teljes kialakítási költséghez viszonyítva arányosan csökkentek.

A CBRE útmutatójában három iroda-kategória (sztenderd, prémium, luxus) kialakításának nélkülözhetetlen elemeit és azok költségeit foglalta össze. A kialakítás legdrágább tételei az épületgépészeti munkák elvégzése (ami kategóriától függően 220 és 421 euró között mozog) valamint az épületvillamossági munkák és a tűzjelzők felszerelése, ami mindhárom kategória esetében közel azonos (126 és 168 euró között). Az eszközök kapcsán a legnagyobb eltérés továbbra is a világítás esetében figyelhető meg: egy sztenderd iroda esetében mindössze 35 euróba kerül, prémium irodák esetében 85 eurós, a luxuskategóriánál pedig akár 207 eurós is lehet a költségvonzat.

A közepes tételek közé tartozik a festés és a falburkolás, az álmennyezet kialakítása, az üveg és mobil válaszfalak beépítése, az álpadlókialakítása (mely minden kategória esetén egységesen 80 euró), a padlóburkolás és a szőnyegezés költsége és az ügyfelek igényei által személyre szabott egyedi bútorasztalos munkákkal járó kiadás. A legkisebb költségvonzattal járó tételek az ajtók és a beltéri árnyékolók felszerelése, az organizációs és takarítási költségek (egységesen 30 euró), valamint a gipszkartonfalak kiépítése.

Az elmúlt évben a kialakítási költségek tekintetében a legnagyobb áremelkedés a speciális szakértelmet igénylő, egyedi termékekkel kapcsolatos szolgáltatások - az épületgépészeti és a bútorasztalos munkák - kapcsán mutatkozik meg: előbbi esetében kategóriától függően 30 és 45 százalék közötti, utóbbi kapcsán pedig 100 százaléknál is nagyobb mértékű drágulás figyelhető meg. A tervezési és egyéb szakértői díjak bár nem csökkentek, azonban a teljes költséget vizsgálva arányosan egyre kisebb részt tesznek ki a kialakítási tételekhez viszonyítva. Szintén nagymértékű növekedés tapasztalható a szabályozó és vezérlő berendezések árazásában, mivel a globálisan tapasztalható chiphiány miatt az érintett termékek meghatározó többsége csak rendkívül drágán, vagy egyáltalán nem érhető el. Ebből adódóan az informatikai eszközök és a biztonsági berendezések árai jelentősen megugrottak.

ló kialakítási időszak. Amíg a sztenderd szerkezetek esetén egyszerűbb tartani az eredeti ütemtervet, a projektspecifikus (főleg gépészeti és elektronikai) eszközök átfutási ideje jelentősen megnövekedett. A korábban tapasztalható 6-8 hetes átfutási idő helyett gyakran 12-16 hetes intervallummal célszerű tervezni, extrém esetekben azonban akár egy teljes év is lehet egy adott típus vagy gyártmány beszállítási ideje. Ezeket az átfutási időket rendkívül nehéz beépíteni az előzetes ütemtervbe, miközben a folyamatos rendelkezésre állás pluszkiadásokat eredményez. Ennek megfelelően a kialakítási időszak elhúzódásával arányosan növekednek a fitout költségek is.

„Öt éves távlatban euró alapon körülbelül 16-18 százalékos éves növekedéssel számolhatunk, ami még magasabb, ha forint alapon hasonlítjuk össze a jellemző kiadásokat  – fejtette ki Harangi Barna László, a CBRE Magyarország igazgatója és projektmenedzsment csapat vezetője. –  Viszont az elmúlt évek alatt változatlannak tűnik az a mutató, hogy a bérbeadók és a bérlők milyen arányban viselik a kialakítás költségeit, így elmondható, hogy nincs torzulás egyik fél javára sem, azaz nagyjából kiegyenlítettnek mondható a két fél költségviselésének mértéke.”

A pandémiából következő észlelhető változás, hogy a bérlemények mérete fokozatosan csökken, ennek részben a vírushelyzetben általánossá vált és nagyobb arányú távoli munkavégzés az oka, azonban a területcsökkenés mögött a hosszú pénzügyi megfontolás is szerepet játszik. A vállalatok a pandémiából adódó tanulságokat levonva sokkal tudatosabban tervezik meg hosszabb (akár öt éves) távra a szervezet létszámát és az alapterület négyzetméterben mért nagyságát, figyelembe véve, hogy az iroda ne legyen túltervezve, de minden felmerülő igényt ki tudjon szolgálni. A három iroda-kategória (sztenderd, prémium, luxus) közül a legnépszerűbb az előző évekhez hasonlóan továbbra is a prémium kialakítás.

Bár a mostani Fit-Out Cost Guide 2022 kiadványban szereplő adatokban ez még nem látszódik, a CBRE előrejelzései alapján az elkövetkező fél évben az energiaárak emelkedése az irodák kialakítási költségeiben is szemmel láthatóan meg fog mutatkozni. Régiós viszonylatban szintén markáns emelkedés tapasztalható: a lengyel piacon öt éves távlatban kategóriától függően 75 és 90 százalék között emelkedtek az irodakialakítási összköltségek, Romániában pedig ugyanezen időintervallum alatt körülbelül 50 és 60 százalék között volt az emelkedés mértéke.

A kiadvány kapcsán fontos megjegyezni, hogy a CBRE a kialakítási költségeket átlagos, 1000 m2-es alapterületű irodák kapcsán határozta meg, jelentősen nagyobb alapterületű iroda és speciális ügyféligények esetén a költségek eltérhetnek az útmutatóban szereplő értékektől.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 23., 10:00
A VOSZ üdvözli a napokban közzé tett, hazai éttermeket segítő akciótervet, amely adó- és adminisztrációs teher könnyítésekkel és kedvezményes hitellel támogatja az üzleti vendéglátást. A vállalkozói szövetség vendéglátóipari szakmai közösségének első reakciói ritkán tapaszalt optimizmust mutatnak.
2026. 01. 22., 14:30
A kkv-szektor két éve tartós alkalmazkodási pályára állt, a kedvezőtlen makrofeltételek közepette a működőképesség fenntartására rendezkedtek be a vállalkozások, amelyek szerint a kiszámíthatatlanság vált az egyik legfőbb problémává saját vállalkozásuk üzletmenetét illetően – derül ki a VOSZ-tag kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente mérő VOSZ Barométer friss kutatásából.
2026. 01. 22., 09:05
Idén havi 16 140 forint személyi kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból azoknak, akik az igénybevétel időpontjában rendelkeznek a súlyos fogyatékosság minősítéséről – például laktóz- vagy gluténérzékenységről – szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal – emlékeztet az adóhivatal.
2026-01-22 19:20:00
Az orvosi eszközök fejlesztésére szakosodott Medicontur összesen 20,8 millió eurós beruházásai nyomán K+F projekttel bővíti zsámbéki központjának tevékenységét, gyártókapacitást bővít és a Gyármentő Program keretében zöld átállásra irányuló fejlesztéseket valósít meg. A projekttel 58, köztük 10 kutatás-fejlesztő munkahelyet teremt a magyar gyártó.
2026-01-22 18:05:00
A bajor tulajdonú Sano-Modern Takarmányozás Kft. tízmilliárd forintos beruházással új takarmánykeverő üzemet épít a Csémen meglévő gyára mellett, így megháromszorozza az itt készülő állati táp mennyiségét. A beruházást a magyar kormány 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segítette – jelentették be a létesítmény január 22-i alapkőletételén.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS