„Olcsó” albérletek a főszezon indulása előtt: országos körkép az ingatlan.com-tól

2026. 07. 21., 10:10

A július 23-i felsőoktatási felvételi ponthatárhirdetéssel megkezdődik az albérletpiaci főszezon, amely az idén az elmúlt évekhez képest visszafogottabb kereslettel indul az ingatlan.com adatai szerint. Budapesten a szobák 110 ezer, a legfeljebb 40 négyzetméteres lakások 200 ezer forintos medián bérleti díja nem változott egy év alatt. Az egyetemvárosok közül Debrecenben kínálják a legdrágábban a garzonokat, a medián 170 ezer forint.

Július első felében 75 ezer telefonos érdeklődést regisztráltak az kiadó ingatlanokra, ami 4 százalékos visszaesést jelent éves szinten, és az elmúlt öt év legvisszafogottabb adata az albérletpiaci főszezon előtti időszakban – derül ki az ingatlan.com összeállításából, amely azt is bemutatja, hogy mennyiért érhetők el a legolcsóbb bérleménynek számító kiadó szobák és maximum 40 négyzetméteres garzonlakások.

„A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése hagyományosan jelentős keresleti hullámot indít el, de az idei főszezon visszafogottabb szintről rajtol. Budapesten a gyengébb kereslet már az árakban is látható, vidéken ugyanakkor több nagy egyetemvárosban ugyanakkor drágultak az albérletek. Az Otthon Start kihirdetése után már a tavaly nyári albérletszezonban megcsappant a kiadó lakások iránti kereslet, aminek hatása még mindig érezhető. Emiatt idén nyáron sem számítunk hatalmas keresleti boomra a bérleti piacon” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Mennyibe kerülnek a legolcsóbb bérlemények Budapesten?

Budapesten a kiadó szobák bérleti díjának középértéke július közepén 110 ezer forint volt havonta, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A legfeljebb 40 négyzetméteres lakások mediánja szintén változatlanul 200 ezer forintot tett ki. A szobák közül a II. kerület volt a legdrágább 150 ezer forintos középértékkel, míg a IV. kerületben 80 ezer forintért lehetett szobát bérelni.



A garzonoknál az V. kerület 230 ezer forintos középértékkel vezette a rangsort, a másik végletet a XIX. kerület jelenti, ahol alig több mint 147 ezer forint a medián. A teljes budapesti albérletpiacot nézve a kiadó társasházi lakások medián bérleti díja a tavaly júliusi 270 ezerről 260 ezer forintra csökkent. Balogh László szerint a nagyobb alapterületű kiadó lakások mérsékelt drágulása vagy díjcsökkenése azt is jelenti, hogy több diák számára a közösen bérelt nagyobb lakás anyagilag kedvezőbb megoldást jelenthet egy különálló garzonnál.

A megyeszékhelyeken átlagosan 10 ezer forinttal emelkedtek a medián díjak

A megyeszékhelyeken összesítve a legfeljebb 40 négyzetméteres lakások esetében a bérleti díjak középértéke egy év alatt 120 ezerről 130 ezer forintra nőtt. A teljes albérletpiacon 170 ezerről 180 ezer forintra emelkedett a bérleti díjak havi középértéke.



A legnagyobb egyetemvárosokat nézve Debrecen a legdrágábbak a garzonlakások: mivel a medián bérleti díj az esetükben 170 ezer forint. Szegeden 160 ezerért, Győrben és Székesfehérváron pedig 150–150 ezer forintért kínálták ezeket. A kedvezőbb árú egyetemvárosok közé tartozik Pécs és Miskolc, előbbi városban a garzonoknál a medián bérleti díj 140 ezer, utóbbiban pedig 110 ezer forint. Az ennél is olcsóbb megoldásokat kereső diákok Kaposváron 40 ezer forintért, Egerben és Nyíregyházán pedig 50 ezer forintért tudnak szobát bérelni. Miskolcon 55 ezer forintba kerül havonta egy kiadó szoba, a legdrágábbak közé Győr, Veszprém és Székesfehérvár tartozik, ahol 90-99 ezer forintért lehet átlagosan szobát bérelni. Debrecen ebben a kategóriában közel sem számít legdrágábbnak, mivel a hajdú-bihari egyetemvárosban havonta 69 ezer forintba kerül egy kiadó szoba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-12 15:30:00
Balogh László, Balogh Zoltán és Kis Roland cukrászmesterek (Kézműves Cukrászda, Gyula) alkotása, a Bíborfehér fantázianevű torta viselheti idén a Magyarország Tortája 2026 címet. Magyarország Cukormentes Tortája Puchovszki Alena, Pethő Gábor és Vadócz Jenő (Promenád Kávéház, Balatongyörök) „Szilvafácska” nevű tortája lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS