Tízből négy ember változtatott fizetési szokásain a koronavírus hatására - derül ki a GKI Digital Digitális Pénzügyi Körkép 2020 című kutatásából. A tanulmány szerint mostanra csaknem egymillióra nőtt a digitálisan érett, az innovatív pénzügyi megoldásokra nyitottak köre az országban, például alig több mint egy év alatt 250 ezer ember kezdett Revolutot használni.
Az elektronikus fizetés terjedésében kiemelt szerepe van az online kiskereskedelemnek. Az e-kereskedők üzleti érdeke a kártyás vásárlások népszerűsítése, a kormány döntése értelmében pedig 2021. január 1-jétől kötelező lesz minden online kassza mellett biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét. A szabályozás következményeként országszerte újabb 60 ezer helyen lehet majd elektronikusan is fizetni.
A járvány sebességváltásra késztette az e-kereskedelmet, és a szektor úgy tűnik élni tudott a lehetőséggel: az e-kereskedők rekord erős második negyedévet zártak, a bővülés mértéke 47 százalékos volt 2019 azonos időszakához mérve. Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt az online bankkártyás fizetések száma és értéke is. Az MNB statisztikái szerint tranzakciószám tekintetében 43, az értékben pedig közel 50 százalékos volt a bővülés 2019 második negyedévéhez képest. Emellett fontos változás, hogy a vásárlók minden eddiginél nyitottabbá váltak a rendelések előzetes online fizetésére, ami hosszabb távon véget vethet az utánvét-orientált piacnak – fogalmazott Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója.
A vírus hatása a csomagátvételek kapcsán is tetten érhető: A megnövekedett rendelésszám mellett az átvételi preferenciák is eltolódtak 2019 hasonló időszakához képest: kevesebb rendelést kértek a vásárlók bolti átvétellel, ugyanakkor jelentősen megugrott a házhoz szállítással vagy csomagautomatába kért csomagok aránya.
A csomagautomaták által nyújtott érintés- és érintkezésmentes csomagátvételi lehetőségnek is köszönhető, hogy a GKI Digital adatai szerint 2020 második negyedévében, a járvány első hullámának idején a csomagautomatás átvételi módnak volt a legjobb ügyfélelégedettségi mutatója. Az összes többi kézbesítési és átvételi módot figyelembe véve az automaták 4,46-os osztályzatot kaptak 1–5 skálán.
A kutatásban részvevő szakmai partner, az ország legnagyobb csomagautomata-hálózatát üzemeltető Foxpost vezetője szerint ehhez a magas ügyfél-elégedettséghez hozzájárul a Foxpost automaták által nyújtott gyors és intuitív csomagátvételi folyamat is, amit tovább gyorsít, hogy egyre több fizetési tranzakció történik előzetesen, az online térben. Bengyel Ádám vezérigazgató hangsúlyozta, hogy ezt a trendet a járvány is erősítette. Ügyfélkörükben 2019-ről 2020-ra 50-ről 44 százalékra, majd a pandémia kitörése után 38 százalékra csökkent az utánvétes vásárlások aránya.
A járvány egyébként a csomagkézbesítéssel foglalkozó szolgáltatók stratégiai terveit is markánsan befolyásolta. A Foxpost korábbi hálózatfejlesztése során az volt a legfőbb üzleti szempont, hogy a legrugalmasabb és legegyszerűbb szolgáltatást nyújtsák, de idén a biztonságra helyezték a hangsúlyt, így 2020-ban kültéri automatákkal bővítik a hálózatukat – fogalmazott Bengyel Ádám.
A Digitális Pénzügyi Körkép 2020 adatai szerint ma Magyarországon 3,35 millió online vásárló van, közülük, 1,34 millióan csak alap szinten értenek a pénzügyekhez, így körükben majdnem minden második vásárló a készpénzes fizetést részesíti előnyben, azonban a pénzügyi szempontból digitálisan érett vásárlók mintegy 800 ezres táborában a készpénzes fizetés támogatottsága már csupán alig 3 százalék.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.