Nonprofit szektor Magyarországon: a legfontosabb adatok

2023. 12. 28., 11:10

A statisztikai hivatal összefoglalója.

2022-ben 60 878 nonprofit szervezet működött hazánkban, egyharmaduk alapítványi formában, kétharmaduk társas nonprofit szervezetként – olvasható a „Helyzetkép, 2022 – Nonprofit szektor” című kiadványban.

A nonprofit szervezetek egyharmada (mintegy 19 ezer szervezet) alapítványi formában, kétharmaduk (közel 42 ezer) társas nonprofit szervezetként működött. Az alapítványok – jelentős részének tevékenysége a korábbi évekhez hasonlóan
– az oktatáshoz (31 százalék),
– a szociális ellátáshoz (16 százalék), valamint
– a kultúrához (16 százalék)
kötődött.

A társas nonprofit szervezetek körében
– a szabadidős (21 százalék) és
– sportegyesületek (22 százalék), illetve
– a kulturális szervezetek (17 százalék)
aránya volt ezúttal is a legnagyobb.

A településfejlesztés, a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem kategóriái szervezeteik számának tekintetében nem, viszont összbevételük alapján kiemelkednek a többi tevékenységcsoport közül.

A szektort érintő törvénymódosításokhatására a 2015. évi adatok szerint a bejegyzett szervezetek már csak alig több mint egyötöde rendelkezett közhasznú minősítéssel, szemben a 2013-as „kifutó évben” mért 55 százalékkal. Az ezt követő években lényeges változás nem történt, 2022-ben az ilyen szervezetek aránya 22 százalék volt, és várhatóan ez az arány a következő törvénymódosításokig már nem is változik jelentősen.

Bevételek, források

2022-ben ismét bővült a nonprofit szektor bevétele: a szervezetek összes bevétele csaknem elérte a 4000 milliárd forintot, az előző évit folyó áron 34 százalékkal, reálértéken 17 százalékkal haladta meg. Ezen belül is a köz- és a vagyonkezelő alapítványok bevételei emelkedtek meg a legjobban, továbbá átlagosan 1,5 százalékkal nőtt ebben az évben a településfejlesztéssel foglalkozó szervezetek összbevétele is. Az 500 ezer forint alatti éves bevételű szervezetek aránya az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is jelentős, 2022-ben 32 százalékot tett ki.

2022-ben 5 százalékponttal csökkent az állami támogatásokból származó források aránya 2021-hez viszonyítva. A teljes szektor éves bevételeinek 48 százaléka származott állami vagy önkormányzati költségvetésből, ez mintegy 336 milliárd forintos többletet jelentett az előző évhez képest. Ezzel párhuzamosan a saját (alaptevékenységi, vállalkozási) bevétel aránya az előző évi 35-ről 36 százalékra nőtt, így a szektor támogatási mutatója1 az egy évvel korábbihoz mérten 1 százalékponttal, 64-ről 63 százalékra csökkent.

2022-ben pályázat útján közel 16 ezer szervezet (2021-ben 15 ezer szervezet) részesült az erre a célra fenntartott, összesen 342 milliárd forintból, amely 52 milliárd forinttal volt több az előző évinél.

A vizsgált időszakban 8102 szervezet nyújtott pénzbeli vagy természetbeni adományt, a 462 milliárd forintnyi támogatásból 421 milliárd forintot pénzbeli adomány formájában.

Létszámadatok

2022-ben a nonprofit szektorban munkaviszonnyal rendelkezők összlétszáma 165 ezer főt tett ki, amely
– 108 ezer főállású, teljes munkaidős, és
– 57 ezer részmunkaidős, illetve nem főállású munkavállalót jelentett.

A szektor együttes teljesítménye 131 ezer számított főállású, valamint 28 ezer számított önkéntesként foglalkoztatott munkájának felelt meg.

Bár mindhárom szegmensben a főállású, teljes munkaidős foglalkoztatási forma a legjellemzőbb, a nonprofit szervezeteknél a részmunkaidős foglalkoztatásban állók teszik ki az összlétszám közel egyharmadát. A klasszikus civil szervezeteknél ez az atipikus foglalkoztatási forma még gyakoribb, aminek az egyik magyarázata, hogy sokan nyugdíjasként, vagy kiegészítő tevékenységként, illetve hátrányos helyzetben lévő, megváltozott munkaképességű vagy speciális helyzetű foglalkoztatottként vállalnak feladatot a szférában.

„A klasszikus civil szektor”

2022-ben a klasszikus civil szektorba sorolható szervezetek (a magánalapítványok és egyesületek) száma az előző évivel szinte megegyezően 53 ezer volt. Ebből mintegy 18 ezer szervezet alapítványi, közel 35 ezer egyesületi (szövetségi) formában működött.

A bevételekből származó részesedést tekintve a csoport alulreprezentált: 2022-ben a nonprofit szervezetek 88 százalékát kitevő klasszikus civil szervezetek a befolyó összeg 32 százalékával gazdálkodhattak, bevételeik kétharmada továbbra is támogatásokból származott:
– 513 milliárd forint az állami,
– 307 milliárd forint a magánszférából érkezett.

A jórészt egyesületekből álló klasszikus alszektor esetében a tagdíjakból befolyt összegek 2022-ben sem voltak elhanyagolhatók (47 milliárd forint). Az alapítványok jelenléte viszont maga után vonja a támogatásokhoz kapcsolódó, ellentétes irányú pénzmozgást, összesen 205 milliárd forintot fordítottak magánszemélyek és intézmények megsegítésére. A kiadások vonatkozásában az alszektor aránya hozzávetőlegesen megfelel a bevételek esetében mért részesedésnek.

A civil szervezetek tevékenységét a lakosság önkéntes munkával (időadomány) és anyagi, illetve természetbeni hozzájárulással (pénz és egyéb adományok) tudja segíteni. A 2020-ban kezdődő koronavírus-járvány következtében elrendelt intézkedések és korlátozások egyfelől megnehezítették az önkéntes tevékenység végzését, a betegség és az ideiglenesen vagy véglegesen megszűnő munkahelyek okozta bevétel- és jövedelemkiesések pedig a lakossági adományok visszaesését eredményezték, ugyanakkor 2021-től már ismét növekedés mutatkozott. 2022-re pedig újra nagyobb mértékű lett az aktivitás az önkéntességben.

Az önkéntesek száma a civil szervezeteknél 2022-re 387 ezerről (2021) 403 ezer főre nőtt. A munka értéke1 (2021-es óradíjakkal számolva) 114 milliárdról 150 milliárd forintra emelkedett. Az állampolgárok által befizetett adományok (reálértékben) a 2021-ben mért 48 milliárd forinttal szemben 2022-ben már 55,8 milliárd forintot tettek ki.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS