„Nem kell megijedni, nem lesz lakáspiaci összeomlás!”

2023. 02. 11., 17:10

A keresleti piacot felváltotta a kínálat piac, javult a vásárlók alkupozíciója. De azért ne gondoljuk, hogy eljött a világvége a szektorban, csupán egyfajta stagnálásról van szó – mondja Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a lakáspiacot érintő legfontosabb folyamatokról, az árakról, a vevőkről, az eladókról, a bizonytalanságról és a kiszámíthatatlanságról osztotta meg gondolatait.

2022-ben indult a változás

2022 második felében megváltozott a piac a korábban megszokotthoz képest. A kérdés az, hogy ez egy átmeneti változás, vagy tartósan az új feltételekhez kell majd alkalmazkodniuk az eladóknak és a vevőknek. Jelenleg több hatás alakítja a lakáspiacot és a forgalmat, de az biztos, hogy a hitelek drágulása miatt visszaesett a piaci lendület. Míg 2021 nyarán még 2–3 százalékos kamattal vehettünk fel piaci hitelt vásárláshoz, most a kamatok már elérték a 10 százalékot is. Emellett még számos tényező is elbizonytalanítja a lakásvásárlókat, a vágtató inflációtól kezdve az energia- és rezsiárak növekedéséig. Az a nagy kérdés, hogy a piac visszatérhet-e még a régi kerékvágásba.

2023-as kilátások

Az ingatlan.com 2023-ban nagyságrendileg 100 ezer adásvételre számít, szemben a 2021-es 160 ezer, vagy a tavalyi 125–130 ezer tranzakcióval. A piacon jelen lévő kevesebb vevő többet tud alkudni, hiszen az eladók egy része nem tud várni addig, amíg a piac ismét lendületbe jön. Vagyis nem lesz piaci összeomlás, nem kell megijedni még a nehezebb gazdasági helyzet ellenére sem.

Kevesebb a vevő

A megváltozott helyzet eredményeként kevesebb a vevő, ezért a kereslet kevésbé szívja fel a kínálatot, amely ráadásul folyamatosan növekszik. A kínálat azonban nem csak ezért bővül, hanem mert sokan, akik korábban befektetésként vásároltak lakásokat, szeretnék a nyereséget realizálni, hiszen attól tartanak, hogy még tovább csökkenhetnek az árak.

Árak

Érdekes, hogy mikor évekig erőteljesen nőttek az árak, akkor sokan várták, hogy vége legyen ennek a kirobbanó áremelkedésnek. De most mégsem örülnek teljes szívvel a vevőjelöltek, hiszen ez többek között annak a következménye, hogy emelkedtek a kamatok, vagy hogy az infláció eleve csökkenti a pénzük és a vásárlóerejük értékét. Viszont azok, akik most a piacon vannak, sokkal előnyösebb helyzetben találják magukat, hiszen jelentősebb összeget is tudnak alkudni anélkül, hogy a konkurens vevők elvinnék álmaik otthonát.

Drasztikus árcsökkenés ugyanakkor nem fog történni, hiszen lefelé az árak mindig sokkal nehezebben mozdulnak, mint amilyen gyorsan drágultak. Erre jó példa a 2008–2009-es válság lakáspiaci hatása, hiszen 2011–14 között összesen csak 25 százalékos árcsökkenés következett be. Ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg éves szinten 5–6 százalékos árcsökkenésről beszélhetünk.Most inkább stagnálást érzékelhetünk, illetve néhol 1–2 százalékos árcsökkenés is megmutatkozik a kínálati piacon.

A kiszámíthatatlanságra nincs ellenszer

Korábban a lakáspiacra ható tényezők között a GDP-ről, a gazdasági növekedésről, a bérekről, vagy éppen a munkanélküliségről beszéltünk. Most pedig olyan szempontok jelentek meg, mint például mi történik, ha a holland gáztőzsdén felrobbannak az árak, ezért jelenleg sokkal törékenyebb és kiszámíthatatlanabb a helyzet. A bizonytalanság ráadásul még kevésbé lenne probléma, hiszen arra fel lehet készülni, viszont a kiszámíthatatlanságra nincs ellenszer.

További részletek az ingatlan.com-on megjelent interjúban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS