Nagyot estek a fővárosi lakásárak áprilisban

2020. 05. 08., 16:45

Az év első három hónapjához viszonyítva áprilisban átlagosan 12 százalékkal estek Budapesten az új lakások árai az Otthon Centrum adatai szerint.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta: Budapesten elsősorban a belvárosi és a külső kerületekben lévő lakások ára csökkent, így még a szegmens legkedveltebb területének számító XIII. kerületben is 5 százalékkal olcsóbban kínáltak egy négyzetmétert áprilisban, mint az első negyedévben. A fővároson kívül nem volt árcsökkenés, sőt a nagyobb városokban az árak 5-20 százalékkal még nőttek is a járvány megjelenése előtti időszakhoz képest – tette hozzá a szakember, aki ugyanakkor megjegyezte, hogy vidéken jóval kevesebb újépítésű lakást értékesített az Otthon Centrum hálózata.

A panel lakások árai országos átlagban 3 százalékkal estek áprilisban az első negyedévhez képest. Soóki-Tóth Gábor elmondta, hogy a főváros kifejezetten népszerű (III., IV. és XIII.) kerületeiben csak 3 százalékkal csökkentek az árak, a kevésbé kedvelt külső pesti részeken viszont még a 10 százalékos árvesztés sem volt ritka.

Az Otthon Centrum adatai szerint Budán és a belső kerületekben átlagosan 600 ezer forintos négyzetméterár volt jellemző, a külső pesti kerületekben már ennél alacsonyabb, 500 ezer forint fajlagos ár volt az irányadó az utóbbi hetekben. A megyei jogú városokban az átlagos négyzetméterár nagyjából a pesti belvárosi árak fele, 300 ezer forint volt.

Az első negyedév kontra április összevetés csak a családi házaknál nem hozott árváltozást: országos átlagban ugyanazok az összegek voltak az irányadók a negyedik hónapban, mint az első negyedévben.

A fővárosban a drágább budai oldalon 10 százalékkal emelkedtek, a pesti oldalon ellenben 8 százalékkal csökkentek a négyzetméterárak. A megyei jogú városok többségére is érvényes ez a vegyes kép: a legnagyobb városokban az átlagárak 5 százalékkal nőttek, míg a kisebb megyeközpontokban ugyanennyivel csökkentek.

Az elemzési vezető szerint a családi házak lakásokhoz viszonyított értékállóságában nagy szerepet játszott, hogy a kijárási korlátozások miatt a kerttel rendelkező ingatlanok felértékelődtek. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS