Mobilinternet: három év alatt megnégyszereződött az adatforgalom

2019. 04. 26., 17:03

A mobilinternet-szolgáltatást igénybe vevők száma 37 százalékkal nőtt, a felhasználók által bonyolított adatforgalom pedig több mint négyszeresére emelkedett 2015 és 2018 vége között – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss jelentéséből.

A jelentést az NMHH a három legnagyobb, saját hálózatos szolgáltató, valamint a velük szerződött további kilenc szolgáltató kötelező, negyedévente esedékes adatszolgáltatása alapján állította össze. A jelentést félévente frissíti majd a hatóság.

A jelentés szerint a mobiltelefon-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók 11 milliós száma érdemben nem változott a vizsgált három év alatt, az indított hívásforgalom 11,9 százalékkal nőtt.

A feltöltőkártyás (pre paid) előfizetések piaci szerepe egyre kisebb: arányuk az összes előfizetésen belül az időszak eleji 43 százalékról 36 százalékra csökkent az időszak végére. A feltöltőkártyás szegmens mintegy 5 százalékkal részesedik a forgalomból.

A mobilinternet-szolgáltatás piacának jelentős bővülése döntően az okostelefonok elterjedésének köszönhető a jelentés szerint. Az okostelefonos kártyák száma a vizsgált három év alatt 40 százalékkal nőtt, meghaladta a 6 millió kártyát, ami az összes mobilinternet-kártya több mint 90 százalékát teszi ki. A nagyképernyős szegmensbe – ahol az előfizetők a mobilinternet-szolgáltatást számítógépen, tableten keresztül veszik igénybe – a három év alatt végig stabilan mintegy félmillió SIM-kártya tartozott.

Nagyképernyős készülékeken viszont jóval nagyobb mobilinternet forgalmat bonyolítanak az előfizetők, mint az okostelefonokon. A nagyképernyős szegmensben az egy SIM-kártyára jutó havi internetforgalom 2018 végén 19,37 gigabyte (GByte) volt, az okostelefonok felhasználói viszont csupán átlagosan nyolcadannyi, 2,41 GByte forgalmat bonyolítottak havonta. A forgalmi különbségek miatt a nagyképernyős szegmens részesedése a teljes adatforgalomból még az időszak végén is 37 százalék körül alakult.

A mobilinternet-forgalomnak 2015 végén még csak kevéssel több mint fele zajlott 4G hálózaton, 2018 végére a 4G hálózatok adatforgalmi részesedése 90 százalék felé nőtt.

A hanghívások döntő része 3G hálózaton zajlik, a belföldön indított hívások négyötödét a mobilszolgáltatók ezen keresztül továbbítják, kisebb részét 2G, illetve 4G hálózatokon.

A jelentés arra is kitér, hogy az uniós roamingdíj felárak eltörlésének köszönhetően 2017 harmadik negyedéve után a külföldön adatforgalmat bonyolító kártyák száma hozzávetőleg duplájára, a forgalom pedig négyszeresére nőtt a jelentés szerint.

A hívásforgalmat, illetve az internetforgalmat bonyolított SIM-kártyák száma alapján mért piaci részesedések nem változtak érdemben az elmúlt három évben: a Magyar Telekom vezet 45 százalék körüli részesedéssel, azt követi a Telenor és a Vodafone 27 százalék körüli aránnyal; utóbbi két társaság részesedései csak minimálisan térnek el egymástól. A saját hálózattal nem rendelkező szolgáltatók együtt sem érték el az egy százalékot.

A jelentésből az is kiderült, hogy az M2M – az emberi beavatkozás nélkül megvalósított, eszközök közötti kommunikációhoz kapcsolódó – SIM-kártyák száma évi 10-15 százalék körüli növekedéssel az időszak végére 1 millió darab fölé emelkedett. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS