Mobilinternet: három év alatt megnégyszereződött az adatforgalom

2019. 04. 26., 17:03

A mobilinternet-szolgáltatást igénybe vevők száma 37 százalékkal nőtt, a felhasználók által bonyolított adatforgalom pedig több mint négyszeresére emelkedett 2015 és 2018 vége között – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss jelentéséből.

A jelentést az NMHH a három legnagyobb, saját hálózatos szolgáltató, valamint a velük szerződött további kilenc szolgáltató kötelező, negyedévente esedékes adatszolgáltatása alapján állította össze. A jelentést félévente frissíti majd a hatóság.

A jelentés szerint a mobiltelefon-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók 11 milliós száma érdemben nem változott a vizsgált három év alatt, az indított hívásforgalom 11,9 százalékkal nőtt.

A feltöltőkártyás (pre paid) előfizetések piaci szerepe egyre kisebb: arányuk az összes előfizetésen belül az időszak eleji 43 százalékról 36 százalékra csökkent az időszak végére. A feltöltőkártyás szegmens mintegy 5 százalékkal részesedik a forgalomból.

A mobilinternet-szolgáltatás piacának jelentős bővülése döntően az okostelefonok elterjedésének köszönhető a jelentés szerint. Az okostelefonos kártyák száma a vizsgált három év alatt 40 százalékkal nőtt, meghaladta a 6 millió kártyát, ami az összes mobilinternet-kártya több mint 90 százalékát teszi ki. A nagyképernyős szegmensbe – ahol az előfizetők a mobilinternet-szolgáltatást számítógépen, tableten keresztül veszik igénybe – a három év alatt végig stabilan mintegy félmillió SIM-kártya tartozott.

Nagyképernyős készülékeken viszont jóval nagyobb mobilinternet forgalmat bonyolítanak az előfizetők, mint az okostelefonokon. A nagyképernyős szegmensben az egy SIM-kártyára jutó havi internetforgalom 2018 végén 19,37 gigabyte (GByte) volt, az okostelefonok felhasználói viszont csupán átlagosan nyolcadannyi, 2,41 GByte forgalmat bonyolítottak havonta. A forgalmi különbségek miatt a nagyképernyős szegmens részesedése a teljes adatforgalomból még az időszak végén is 37 százalék körül alakult.

A mobilinternet-forgalomnak 2015 végén még csak kevéssel több mint fele zajlott 4G hálózaton, 2018 végére a 4G hálózatok adatforgalmi részesedése 90 százalék felé nőtt.

A hanghívások döntő része 3G hálózaton zajlik, a belföldön indított hívások négyötödét a mobilszolgáltatók ezen keresztül továbbítják, kisebb részét 2G, illetve 4G hálózatokon.

A jelentés arra is kitér, hogy az uniós roamingdíj felárak eltörlésének köszönhetően 2017 harmadik negyedéve után a külföldön adatforgalmat bonyolító kártyák száma hozzávetőleg duplájára, a forgalom pedig négyszeresére nőtt a jelentés szerint.

A hívásforgalmat, illetve az internetforgalmat bonyolított SIM-kártyák száma alapján mért piaci részesedések nem változtak érdemben az elmúlt három évben: a Magyar Telekom vezet 45 százalék körüli részesedéssel, azt követi a Telenor és a Vodafone 27 százalék körüli aránnyal; utóbbi két társaság részesedései csak minimálisan térnek el egymástól. A saját hálózattal nem rendelkező szolgáltatók együtt sem érték el az egy százalékot.

A jelentésből az is kiderült, hogy az M2M – az emberi beavatkozás nélkül megvalósított, eszközök közötti kommunikációhoz kapcsolódó – SIM-kártyák száma évi 10-15 százalék körüli növekedéssel az időszak végére 1 millió darab fölé emelkedett. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.
2025-03-20 15:20:00
Meghaladta a 10 milliárd forintot a sikeresen pályázók számára átutalt támogatások összege a gazdasági társaságok járműflottáinak zöldítését ösztönző kiíráson. Több mint 2300 cég kapott eddig átlagosan 3,8 millió forintot mintegy 2600 tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS