MNB: „folytatódott és erősödött a hazai infláció csökkenése”

2023. 08. 08., 11:40

A statisztikai hivatal által közzétett adatokat – amelyek szerint az éves infláció 2023 júliusában 17,6 százalékra csökkent – a jegybank részéről Rippel Géza elemezte.

Az infláció 2,5 százalékponttal lassult az előző hónaphoz képest. A lassuláshoz legnagyobb mértékben a feldolgozott élelmiszerek (mínusz 1,3 százalékpont) és az iparcikkek (mínusz 0,6 százalékpont) járultak hozzá – írja a jegybank szakértője.

Az előző hónaphoz képest az éves bázisú maginfláció jelentősen, 3,3 százalékponttal mérséklődött. A maginfláció csökkenését is elsősorban a feldolgozott élelmiszerek támogatták, de a termékek és szolgáltatások széles körét jellemezte az áremelkedés lassulása.

A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó éves bázison számított mutatóink szintén mérséklődtek. A ritkán változó árú termékek és a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított maginfláció éves áremelkedése egyaránt 1,5 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest. Az üzemanyagok és a szabályozott árak nélkül számított kosár ára havi összevetésben nem változott.

Az alapfolyamatokat jobban tükröző, a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított, havi bázisú maginfláció júniushoz hasonlóan 0,6 százalék volt.

Az inflációs főcsoportok árváltozásait Rippel így kommentálta:

  • Az iparcikkek éves inflációja 13,5 százalékra csökkent. A termékcsoport árai 0,5 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest.
  • A nem tartós iparcikkek árai az előző hónaphoz képest emelkedtek, amit a tartós iparcikkek árának csökkenése részben ellensúlyozott.
  • A tartós iparcikkek árcsökkenéséhez a csoportba tartozó termékek széles köre hozzájárult. A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben 0,8 százalékkal nőttek.
  • A piaci szolgáltatások éves árindexe 17,6 százalékra csökkent, így az éves árdinamika előző hónapban megkezdődött mérséklődése folytatódott.
  • A KSH adatközlése szerint az élelmiszerek inflációja hetedik hónapja lassul, így júliusban 23,1 százalék volt. A termékkörön belül mind a feldolgozott, mind a feldolgozatlan élelmiszerek éves árindexe jelentősen mérséklődött. A feldolgozatlan élelmiszerek inflációjának lassulását elsősorban a baromfihús és a tojás, a feldolgozott élelmiszerek dinamikájának lassulását pedig főként a tej, tejtermékek és a kenyér árának mérséklődése magyarázta. Júniushoz képest a feldolgozatlan élelmiszerek árai 2,1 százalékkal, a feldolgozott élelmiszerek árai pedig 1,4 százalékkal csökkentek.
  • Az alkohol, dohány termékkör ára júniushoz képest enyhén, 0,1 százalékkal nőtt.
  • A szabályozott árú termékek és szolgáltatások árai júniushoz képest 1,2 százalékkal emelkedtek. Az áremelkedéshez elsősorban a távolsági közlekedés és a vezetékes gáz árának növekedése járult hozzá. Utóbbi áremelkedését a hatósági ár mennyiségi korlátját meghaladó, magasabb árú gázfogyasztás részarányának növekedése okozta.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS