Az előzetes adatok alapján 2018 I. félévében a háztartások fogyasztási kiadása egy főre jutóan havonta 88,6 ezer forint volt, reálértéken 8,8 százalékkal haladta meg a 2017. I. félévit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
A kiadások növekedéséhez a reálkereset 2018 I. félévi – az előző év azonos időszakához képest mért – 9,4 százalékos növekedése is hozzájárult.
2018. I. félévben a háztartások fogyasztása általánosan mind folyó áron, mind volumenében nőtt. Az alapvetőnek tekintett kiadási tételek közül a közlekedésé 11,4 az élelmiszerek és alkoholmentes italoké 11,0, a lakásfenntartás és háztartási energia kiadásoké 1,2 százalékkal bővült reálértéken. A lakosság összes kiadásán belül érdemben nem változott e három tétel súlya, ami az összes fogyasztási kiadás 59 százalékát tette ki.
A legtöbbet élelmiszerre és alkoholmentes italokra adtak ki havonta a háztartások, egy főre vetítve 24,6 ezer forintot, összes kiadásuk 28 százalékát. Lakásfenntartásra és háztartási energiára 17,7 ezer, közlekedésre és szállításra 10,1 ezer forintot költöttek, kiadásaik 20, illetve 11 százalékát. A háztartások reálértékben növelni tudták a létfenntartáson túlmutató igényeik kielégítését is, a leginkább a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatás (13,8 százalék), valamint a kultúra, szórakozás terén (12,7 százalék).
A kereslet rugalmassága az egyes termékek és szolgáltatások esetében eltér: vannak könnyebben változtathatók, és vannak olyanok is, amelyekről nehezen lehet lemondani, illetve mással helyettesíteni. Ez utóbbiak közé elsősorban a létfenntartáshoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások tartoznak, közülük az élelmiszer, a lakásfenntartás, valamint a közlekedés termékcsoportja a három legjelentősebb. A háztartások életszínvonalbeli különbségeire utal, hogy a fogyasztási kiadás mekkora hányadát teszik ki az alapvető szükségleteket kielégítő tételek, ezek ugyanis befolyásolják, hogy más termékekre és szolgáltatásokra mennyi jut, illetve hogy a további igények milyen színvonalon elégíthetőek ki. 2018 I. félévében a három alapvető kiadási tétel az összes fogyasztási kiadás mintegy háromötödét (59 százalékát) tette ki, arányuk az előző év azonos időszakához képest érdemben nem változott.
Élelmiszerre és alkoholmentes italokra 2018 I. félévében fejenként havonta 24,6 ezer forintot, folyó áron 15,4 százalékkal többet költött a lakosság, mint az előző év azonos időszakában, a kiadás reálértéken 11,0 százalékkal emelkedett. A főcsoporton belül a legnagyobb arányt a hús és húskészítmények (27 százalék) képviselték, az erre fordított egy főre jutó havi 6685 forintos összeg változatlan áron 11,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
A főcsoporton belül a lakosság havonta egy főre jutóan 3971 forintot tejre, tejtermékre, sajtra, tojásra fordított, 3647 forintot pedig kenyérre és egyéb cereáliákra. Az összes élelmiszer-kiadás 11 százalékát zöldségfélékre és burgonyára adták ki, fejenként 2750 forintot, ami 18,3 százalékkal haladta meg az előző évit. Gyümölcsöt fejenként havonta 1742 forintért vásároltak a háztartások, reálértéken 11,1 százalékkal többet költöttek, mint 2017 I. félévében.
2018 I. félévében a lakosság kiadásainak második legnagyobb szelete a lakásfenntartás és háztartási energia volt, az erre fordított egy főre jutó havi 17,7 ezer forintos összeg a fogyasztóiár-index 1,8 százalékos emelkedése mellett reálértéken 1,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A lakásfenntartáson belül a legnagyobb, 64 százalékos részarányú kiadás a 11,3 ezer forintos fejenkénti havi összeget jelentő háztartási energia volt, ezen belül gázra 4404, elektromos energiára 3613, szilárd tüzelőanyagokra 2282 forintot, meleg vízre és távhőre 1036 forintot költöttek a háztartások. 2018 I. félévében az energiahordozók és fűtőanyagok ára átlagosan kismértékben növekedett (1,4 százalék). Ezen belül az elektromos energia és a távhőszolgáltatás ára nem változott, az erre fordított összeg 3613, illetve 1036 forintot tett ki, az előző év azonos időszakához képest csekély mértékben (0,9, és 1,0 százalékkal) nőtt. A gáz ára minimálisan, 0,5 százalékkal emelkedett, és mivel a tél összességében enyhébb volt a szokásosnál, a 4044 forintos fogyasztás reálértéken 2,6 százalékkal csökkent. A szilárd tüzelőanyagok ára 12,5 százalékkal emelkedett, erre a tételre fejenként 2208 forintot, reálértéken 6,5 százalékkal többet fordított a lakosság, mint 2017 első felében.
Az energiaköltségeken túl a lakásfenntartási kiadások másik nagy hányada a vízellátás és szennyvízelvezetés, a szemétszállítás, illetve a társasházak közös költsége, amelyek együttesen a lakásfenntartási tételek negyedét (havonta egy főre vetítve 4393 forintot) tették ki. A kiadás nagysága az előző év azonos időszakához képest érdemben nem változott.
A háztartások havi költései között a harmadik legnagyobb tétel a közlekedés, ami az összes fogyasztási kiadás 11,5 százaléka volt. Erre 2018 I. félévében egy főre vetítve havonta átlagosan 10,1 ezer forintot, volumenében 11,4 százalékkal többet fordítottak, mint 2017 I. félévében. A közlekedési kiadások legnagyobb hányadát az üzemanyag- és adalékanyag-vásárlás tette ki, havonta fejenként 6731 forint volt. A járműüzemanyagok esetében a fogyasztás volumene 4,3 százalékkal emelkedett.
2018 I. félévében egészségügyi kiadásokra a háztartások összes költésük 5,0 százalékát, egy hónapban fejenként átlagosan 4437 forintot fordítottak, volumenében 11,4 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. E kiadások legnagyobb szeletét (82 százalékát) a gyógyszerekre, gyógyárukra, gyógyászati segédeszközökre fordított összeg jelentette, aminek volumene 7,6 százalékkal nőtt, az egy főre jutó havi összeg 3644 forintot tett ki.
Szeszes italokra és dohánytermékekre egy főre jutóan 3234 forintot, az összes kiadás 3,7 százalékát fordította a lakosság havonta. A fogyasztás volumene 2017 I. félévéhez képest összességében 10,2 százalékkal nőtt, ezen belül a szeszes italoké a fogyasztóiár-index 3,3 százalékos emelkedése mellett 14,5 százalékkal, a dohányáruk fogyasztása 9,3 százalékos árnövekedés mellett 7,5 százalékkal nőtt reálértéken.
A háztartások tulajdonában lévő tartós fogyasztási cikkek állománya az utóbbi évtizedekben jelentősen bővült, egyes alapvető cikkek esetében megközelíti a teljes ellátottságot. Az infokommunikációs és szórakoztató elektronikai eszközök szélesedő termékpalettájáról folyamatosan változik és bővül a háztartásokban fellelhető cikkek köre. A lakosság televízióval való ellátottsága például közel teljesnek mondható, ezen belül azonban a képcsöves televíziók elterjedtségi mutatói csökkenő, a plazma-, LCD- és LED-televíziókéi viszont növekvő népszerűségről árulkodnak, ugyanis 2018 I. félévében a háztartások 62 százaléka rendelkezett ilyen típusú készülékekkel, míg egy évvel korábban 54 százalékuk.
A háztartási nagygépek közül a mosógéppel való ellátottságot mondhatjuk még közel teljesnek, bár itt is folyamatos strukturális változás tapasztalható: egyre nagyobb arányban használja a lakosság az automata mosógépeket a hagyományos keverőtárcsásokkal szemben. 2018 I. félévében a száz háztartásra jutó automata, félautomata mosógépek száma 85 volt, a hagyományos mosógépeké 8. Fokozatosan terjed a mosogatógép használata, 2018. I. félévében a háztartások 22 százaléka használt ilyen eszközt. Saját tulajdonú személygépkocsival minden második háztartás rendelkezett. Napjainkban szinte minden háztartásban (93 százalék) megtalálható a mobiltelefon, általában több is, száz háztartásra már 190 darab jutott. A háztartások 70 százalékában van számítógép, esetenként több is. Asztali számítógép a háztartások 40, laptop vagy notebook 46 százalékában volt. A netbookok és tabletek ugyanakkor kevésbé elterjedtek, előfordulási arányuk 14 százalékos volt 2018 I. felében.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.