Mínuszos hónap volt 2026 májusa a magyar építőiparban

2026. 07. 14., 09:20

Az előző hónaphoz viszonyítva 6,5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene 2026 májusában, az egy évvel korábbitól (a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint) 6,7 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A lassulást döntően az út- és vasútépítés volumenének visszaesése okozta – ugyanez az alágazat májusban még a legnagyobb húzóerő volt.

2026. májusban az építőipari termelés értéke folyó áron 674,3 milliárd forint volt; a termelés volumene a nyers adatok alapján 10,7, a munkanaptényezővel kiigazítva 6,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Áprilishoz képest 6,5 százalékos volt a visszaesés – derül ki a KSH gyorstájékoztatójából. Az ágazat ezzel „korrigálta” az áprilisi „szárnyalást”: a negyedik hónapban (az út- és vasútépítéseknek betudhatóan) hó/hó alapon 6,9 százalékos, éves összevetésben 2,6 százalékos növekedést mért a statisztikai hivatal.

Az építőipari ágazatok közül 2026 májusában az épületek építése 19,1, az egyéb építmények építése 34,9 százalékkal esett vissza éves összevetésben, a legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése ugyanakkor 12,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az egyéb építmények építésének csökkenését az „út, vasút építése” alágazat 46,2 százalékos visszaesése okozta, csaknem 38 százalékponttal hozzájárulva az ágazat teljesítményének zuhanásához.

A megkötött új szerződések volumene 21,9 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 3,6, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 38,9 százalékkal kisebb volt.

Az építőipari vállalkozások május végi szerződésállományának volumene 7,6 százalékkal meghaladta a 2025. májusit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 0,2, az egyéb építményekre vonatkozóké 10,9 százalékkal bővült.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-12 15:30:00
Balogh László, Balogh Zoltán és Kis Roland cukrászmesterek (Kézműves Cukrászda, Gyula) alkotása, a Bíborfehér fantázianevű torta viselheti idén a Magyarország Tortája 2026 címet. Magyarország Cukormentes Tortája Puchovszki Alena, Pethő Gábor és Vadócz Jenő (Promenád Kávéház, Balatongyörök) „Szilvafácska” nevű tortája lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS