Minimum 10 százalékos minimálbér-emelést valószínűsít a GKI

2022. 09. 28., 10:13

A GKI 3,7 százalékról 4,5 százalékra emelte 2022. évi növekedési előrejelzését, miközben 2023-ra immár nem 2,7 százalékos növekedést, hanem 3,5 százalék körüli visszaesést prognosztizál. A GKI 10 százalék körüli, talán 1-2 százalékponttal magasabb minimálbéremelést valószínűsít. A jelenlegi előrejelzés a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság közepette készült, ráadásul a tendenciák megértését nehezíti a gazdasági folyamatok idei, évközepi, törésszerű változása.

A felülvizsgálatot a 2022. második negyedévi, vártnál gyorsabb növekedés, a látványosan romló egyensúly, valamint az egyre veszélyesebb világpolitikai és világgazdasági helyzet, továbbá az évközi, 2023-ra is kiható, már meghozott és várható megszorítások indokolják. Emellett a GKI feltételezi a jelenlegi külső körülmények fennmaradását, az EU-transzferekhez való lassú, de legalább részleges hozzáférést.

Míg idén a fogyasztás 7,5 százalékkal emelkedhet, jövőre már 3,5-4 százalékos visszaesés várható, a beruházások pedig az idei stagnálás után kétszámjegyű mértékben csökkenhetnek. A munkanélküliség az idei 3,5 százalékra csökkenés után jövőre a 2021. évinél is valamivel magasabb, 4,3 százalék körüli lesz. A GKI jelentősen, 14,5 százalékra emelte idei, s 16 százalék körülire jövő évi inflációs előrejelzését; 2023 második felében azonban már az infláció gyors, 10 százalék körüli esésre számít.

A GDP-arányos államháztartási hiány a jelenleg tervezettnél magasabb, 6,5, illetve jövőre 5 százalék körüli lesz, a GDP-arányos finanszírozási szükséglet pedig még az EU-transzferek kezdődő beérkezése esetén is vészesen magas, 5, illetve jövőre 3,5-4 százalék lesz. Ez szükségképpen a külföldi adósságállomány fenyegető mértékű emelkedését okozza. A kormányzat az EU jogállamisági követelményeit és a kényszerű megszorítást technikai kérdésként, az államközpontú magyar modell keretében végrehajtható feladatként értelmezi, így egyelőre sem a versenyképességben, sem a társadalompolitikában nem várható érdemi változás.

Az elmúlt öt negyedév gyors növekedésében nyilvánvalóan szerepe volt a Covid-járvány okozta válság miatti alacsony bázisnak, a helyreállításnak. De szerepe volt annak az erőltetetten élénkítő választási gazdaságpolitikának is, mely kifejezetten az áprilisi választások előtt kívánta csúcsra járatni a fogyasztást és a beruházásokat is. Mindez az egyensúly előre látható vészes romlásához, így gyorsuló inflációhoz, gyengülő forinthoz, a belső és külső hiány megugrásához vezetett. Ezt a tartósan eleve folytathatatlan gazdaságpolitikát az orosz-ukrán háború következtében nyáron megsokszorozódott gázár tette végképp fenntarthatatlanná. Ennek következtében a kormányzat egyensúlyjavító lépéseket, a költségvetés adóbevételeit emelő és kiadásait csökkentő, inflációs hatású megszorító intézkedéseket jelentett be, s engedményekre kényszerült az EU-val folytatott tárgyalásokon.

A megszorítások első, fájdalmas, de makrogazdasági szempontból többnyire szükséges következményei, a belföldi kereslet szűkülésének első jelei már látszódnak. Az élelmiszerkereskedelem forgalma júniusban és júliusban már csökkent, az utóbbi hónapban több mint 3 százalékkal. A lakosság hitelfelvétele az első félévben még 10 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakáénál, júliusban viszont már 25 százalékkal kisebb.

Az építőipari termelés az első öt hónapban 11,5 százalékkal nőtt, júniusban azonban 8 százalékkal csökkent. S bár júliusban 3 százalékkal újra nőtt a termelés, a szerződésállomány visszaesést vetít előre. Ez július végén nemcsak, hogy nem volt magasabb az egy évvel korábbinál, de az új szerződések június-júliusban már átlagosan 20 százalékkal elmaradtak az előző évitől.

A munkanélküliség alacsony, de júliusban és augusztusban kissé emelkedett (3,3 százalékról 3,5 százalékra, majd 3,6 százalékra). A régióban (11 EU-tagállam) az idén sokáig egyik legalacsonyabb infláció augusztusban már a negyedik legmagasabb volt. A gazdasági várakozások romlóak. Ugyanakkor a külső egyensúly, főleg az energiaárak emelkedése okozta cserearányromlás miatt tovább romlik. A folyó fizetési mérleg hiánya az első héthavi 6 milliárd euró után az év egészében 13 milliárd euró lehet, ami a GDP mintegy 7,5 százaléka.

A GDP-növekedés üteme az előző negyedévhez viszonyítva lassul, az idei első negyedév 2,1 százalékos dinamikáját a második negyedévben 1,1 százalék követte. A harmadik negyedévben stagnálás, a negyediktől 2023 közepéig recesszió várható. A fogyasztás esetében az idén nagyon jelentős nominális jövedelemnövekedést a részben éppen ennek következtében megugró infláció mindinkább erodálja.

Miközben az első negyedévbena nettó keresetek az egyszeri kifizetések révén 21 százalékkal, az infláció 8,5 százalékkal, ezek eredőjekénta reálkeresetek közel 12 százalékkal emelkedtek, a negyedik negyedévben a 20 százalék körüli infláció következtében 3,5 százalékkal csökkenhetnek. A lakossági fogyasztás bővülése az első negyedévi 11,5 százalékról fokozatosan lassul, év végére 2 százalék körülire csökkenhet, ami azonban az év egészében még így is 7,5 százalékos, vagyis rendkívül dinamikus növekedést jelentene.

Az idén nyáron elfogadott 2023. évi költségvetés 10 százalék körüli átlagkereset-növekedéssel számolt (5,2 százalékos áremelkedés mellett). Ez utóbbi nyilvánvalóan irreális, ugyanakkor a belföldi kereslet elkerülhetetlen korlátozása, a bér-ár spirál elkerülése érdekében a keresetek országos átlagban nem követhetik a várt inflációt.

A GKI 10 százalék körüli, talán 1-2 százalékponttal magasabb minimálbéremelést valószínűsít. A bruttó keresetek 13 százalék körüli emelkedésével számol, miközben az infláció éves átlagban 16 százalék, de 2023 végén már 10 százalék körüli lehet. Ez a reálkeresetek 3,5 százalékos, a reáljövedelmek ennél nagyobb csökkenését valószínűsíti a 2022. eleji kifizetések okozta magas bázis, a nyugdíjprémium elmaradása, a családi pótlék értékvesztése, a vállalkozói jövedelmek mérséklődése miatt. A fogyasztás a hitelfelvétel drágulását és a törlesztések növekedését is figyelembe véve várhatóan 3,5-4 százalékkal csökken, a lakosság rétegei közötti igen nagy differenciálódás mellett.

A kormányzat az állami beruházások EU-ban kimagaslóan nagy arányát csökkenteni kívánja, ugyanakkor a vállalkozói beruházások növekedését reméli. Kérdés azonban, hogy erre mennyire lehet számítani a háború közelsége, a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, a fejlesztésekre fordítható összegek csökkenése, a romló hitelfelvételi kondíciók, a költségvetés korlátozott teherviselő képessége (az üzleti szféra fejlesztéseinek jelentős részét kormányzati és EU-pénzek támogatják) továbbá a brutális energiaár-emelkedés, valamint restrikciós piaci helyzet miatt bizonytalan bel- és külföldi kereslet miatt. 2023-ban összességében a beruházások akár 12 százalékkal is csökkenhetnek.

Termelési oldalról idén a drámai termeléscsökkenést elkönyvelő mezőgazdaság kivételével minden ágazat növeli GDP-termelését, legjobban az egy évvel korábban a Covid miatt még csökkenő teljesítményű ágazatok. 2023-ban azonban talán csak a telekom ágazatban várható bővülés.

Idén második félévben a kivitel volumene a belföldi kereslet, s ezzel az importigény szűkítése miatt gyorsabban fog bővülni a behozatalnál, értékben azonban az energiaárak emelkedése (az akár 10 százalékot is megközelítő cserearányromlás) következtében fordított lesz a helyzet, miközben a jövedelem-kiáramlás is erősödhet.

Végeredményben meglehetősen nagy bizonytalanság mellett a folyó fizetési mérleg 2022. évi hiánya elérheti a 13 milliárd eurót, a GDP 7,5 százalékát. 2023-ban hasonló helyzet várható, a külkereskedelmi deficit kissé csökkenhet, a jövedelemkiáramlás azonban – például a növekvő kamatterhek miatt – emelkedhet. Tavaly már a külső finanszírozási képesség is a negatív tartományba (-0,9 milliárd euró) került, a folyó fizetési mérleg növekvő deficitje és az EU-transzferek egy részének elmaradása miatt. Idén már az első hét hónapban 2,9 milliárd euró hiány keletkezett, s mivel az év végéig csak az előző EU költségvetési ciklusból hátra maradt összegek beérkezése várható, az éves deficit 9 milliárd euró körül alakulhat, ami nagyon magas.

Ez az EU-val év végére várható megegyezés révén a csak lassan meginduló transzferek hatására 2023-ban -4-5 milliárd euróra csökkenhet. Ez egyben azt jelenti, hogy még az idén és jövőre is jelentős összegű külföldi devizahitel felvételére lesz szükség. Már csak azért is, mert Magyarország devizatartaléka a növekvő finanszírozási igények ellenére csökkenőben van. A 2021 végén 38,4 milliárd euró 2022 augusztusára 36,5 milliárd euróra csökkent.

A magyar GDP-arányos államháztartási hiány (ESA) évek óta a második-harmadik legnagyobb a régió 11 országa közül. Idén és jövőre is az előirányzottnál (4,9, illetve 3,5 százalék) magasabb, 6,5, illetve 5 százalék körüli GDP-arányos deficit várható, mivel az idei első félévi nagy költekezést, a gázvásárlást, a többek között az energiaár-emelkedés okozta válságkezelési kiadásokat várhatóan nem tudják kellőképpen ellensúlyozni az inflációs többletbevételek, adóemelések és beruházási kiadáscsökkentések. A kormányzat már bejelentette a 2023. évi költségvetés újratervezését.

Az áremelkedés 2023 elején, például a megugró energiaárak tovagyűrűzése miatt még minden bizonnyal folytatódni fog, mértéke jelentősen függ a béremelésektől. Ha sikerül elkerülni a bér-ár spirál kialakulását, 2023 átlagában akkor is feltehetőleg az idei 14,5 százaléknál magasabb, 16 százalék körüli lesz az áremelkedés, ami azonban a második félévben már erőteljes, az év végére 10 százalék körülire való fékeződést jelentene.

Az infláció akkor lehetne érdemben alacsonyabb, ha a világpiaci energiaárak normalizálódnának, illetve a monetáris politika (beleértve ebbe a kormányzati döntések által meghatározott kamatstopot és befektetői bizalmat érintő lépéseket is) szigorúbb, a forintot erősítő lenne – erre azonban kicsi az esély.

Magyarországon az importált infláció hatását felerősíti a forint szinte folyamatos gyengülése csaknem az összes európai devizához képest. Ebben a gazdaságpolitika iránti bizalmatlanságnak (választási osztogatás, a különadók ismételt bevezetése, EU-tárgyalások elhúzódása) és a laza monetáris politikának is szerepe van. A forint idén augusztus végéig csaknem 10 százalékkal értékelődött le az euróhoz képest, a zloty viszont például csak mintegy 6,5 százalékkal. Idén az év végén 400 forint körüli euróárfolyam várható, mivel az EU-val történő kompromisszumos, további vitákat előre vetítő megállapodás összességében stabilizáló, a romló külső egyensúly és eladósodás viszont negatív hatású lehet a magyar devizára. Éves átlagban idén 385 forintos, jövőre 410 forintos euró-árfolyam várható.

A jegybanki alap-, s egyben irányadó kamat augusztus végétől 11,75 százalék. Ez a 15,6 százalékos augusztusi inflációhoz képest meglehetősen alacsony, a mintegy 3,3 százalékos negatív reálkamat azonban kissé kedvezőbb az elmúlt időszakra jellemző -4 százalék körüli értéknél. A GKI 2022 végére 15, 2023 végére pedig 10 százalék körüli alapkamatra számít. (Az Üzletem.hu megjegyzése: a GKI-elemzés zárása után az MNB 13 százalékra emelte az alapkamatot szeptember 27-én.) (GKI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.
2024-05-25 09:10:47
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) és a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ) képviselői a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács (CCPIT) Sanghaji Irodájának delegációját fogadták csütörtökön Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS