„Miből élünk?” – 15 ezer háztartást kérdez meg a KSH

2023. 09. 01., 18:38

Idén immár negyedik alkalommal vesz részt hazánk abban a szeptember 1-jén induló kutatásban, amely a háztartások életkörülményeinek feltárására irányul.

Az Európai Központi Bank által koordinált „Miből élünk?” című kutatás az euróövezeti tagállamok számára kötelező, míg Magyarország önkéntesen csatlakozott a programhoz 2014-ben. A felmérés elsődleges célja, hogy európai szinten összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre a háztartások vagyoni helyzetéről. A kutatás legfontosabb törekvése, hogy – olyan elemzések készüljenek, amelyek jelentősen hozzájárulnak a hatékony nemzeti és európai szintű gazdaságpolitikai döntések meghozatalához. A kérdőív rákérdez a háztartások kötelezettségeire (adósság, hitelek, kölcsönök), valamint a tulajdonukban lévő reáleszközökre (ingatlanok, járművek, értéktárgyak) és a pénzügyi eszközökre (bankszámlák, befektetések, nyugdíjcélú megtakarítások).

A KSH a felmérés megkezdése előtt postai felkérőlevélben értesíti azt a több mint 15 ezer háztartást, amelyet matematikai-statisztikai módszerekkel az önkéntes és anonim válaszadásra kiválasztott.

A terepmunkára 2023. szeptember 1. és december 18. között kerül sor. Az első szakaszban, szeptember 1. és szeptember 30. között a kérdőívet kizárólag interneten lehet kitölteni. Ez a válaszadás legegyszerűbb, leggyorsabb és legkényelmesebb módja. A második, október 1. és december 18. közötti szakaszban kérdezőbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyek nem éltek az online kitöltés lehetőségével. A kérdések megválaszolása átlagosan 20 percet vesz igénybe.

A kutatásban részt vevő országok adatait az Európai Központi Bank gyűjti össze, az eredményekből pedig 2025-ben a KSH és a Magyar Nemzeti Bank is közöl összesített adatokat.

Az adatfelvétel során gyűjtött információkat a KSH a vonatkozó hazai és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően bizalmasan kezeli, azokat kizárólag statisztikai célra használja fel, és csak aggregált formában hozza nyilvánosságra.

A kutatásról bővebb információ található a ksh.hu/mibolelunk weboldalon. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS