A mezőgazdasági termelői árak 2023 I. negyedévében 18 százalékkal emelkedtek, ezen belül a növényi termékek árai 6,3 százalékkal, az állatok, állati termékeké pedig 48 százalékkal. A ráfordítási árak 28 százalékos növekedését elsősorban a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 29 százalékos áremelkedése okozta, a beruházások árszínvonala 18 százalékkal nőtt. A drágulás az ellátási zavarokkal, az energiaárak emelkedésével és az előző évi kedvezőtlen időjárással hozható összefüggésbe – olvasható a statisztikai hivatal „Mezőgazdasági termelői és ráfordítási árak, 2023. I. negyedév” című kiadványában.
2023 I. negyedévében a mezőgazdasági árakat két, egymással ellentétes hatás alakította. Az egyik a termelési költségek – főként az energia – magas ára, amely a primőr áruknál, leginkább az üvegházi termelésnél emelte a költségeket. A másik a megnövekedett ukrajnai import, amely a hazánkban tárolt gabona és olajos növények árának csökkenését okozta. Az Európai Unióban a búza ára 30, a kukoricáé 25 százalékkal volt alacsonyabb márciusban, mint egy évvel korábban.
Az ipari növények ára 19 százalékkal csökkent az előző év azonos negyedévéhez képest, ugyanebben az időszakban a gabonafélék ára összességében 10 százalékkal emelkedett. A búza és a kukorica ára 2022 októberétől jelentősen (30, illetve 24 százalékkal) visszaesett, míg az olajos növényeké ez évben kezdett mérséklődni. Ebben meghatározó szerepet játszott az ukrajnai import, amely lenyomta a hazai árakat.
A gyümölcsök ára kisebb mértékben (10 százalékkal), a burgonyáé jelentősen (50 százalékkal) emelkedett. Mindkét termékcsoportban még az előző évi termést értékesítették.
A zöldségfélék ára 33 százalékkal magasabb volt, mint 2022 első három hónapjában, amikor már előfordultak idei primőr termékek, és a termeléshez felhasznált energia drágulása is befolyásolta a termékcsoport árát.
Az élő állatok ára 48 százalékkal nőtt 2023 I. negyedévében. A vágócsirke felvásárlási ára két és fél éve folyamatosan emelkedik, 2023 első három hónapjában 39 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A madárinfluenza következtében Európában csökkent a vágócsirke mennyisége, a termelési költségek pedig drasztikusan növekedtek.
A vágósertés ára 2023 január–márciusában 60 százalékkal emelkedett. 2023 márciusában 711 forint volt kilogrammonként, ami közelít a 2022. szeptemberi csúcshoz (733 Ft/kg).
2023 I. negyedévében a mezőgazdasági ráfordítási árak 28 százalékos növekedése a folyó termelőfelhasználás 29 és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 18 százalékos emelkedéséből adódott.
A folyó termelőfelhasználás minden összetevője jelentősen drágult. A legnagyobb mértékben, 60 százalékkal az energia ára nőtt 2022 I. negyedévéhez képest, ezen belül a fűtőanyagok 77 százalékkal, az üzemanyagok 54 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. 2022 IV. negyedévéhez mérten ellentétes ármozgások voltak megfigyelhetők az energiaáraknál: a fűtőanyagok esetében 10 százalékos csökkenés, míg az üzemanyagárak esetében 24 százalékos növekedés történt.
A műtrágyák ára 11 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt, azonban jelentősen elmaradtak a 2022. év második felében tapasztalt csúcstól. Az egyik leggyakrabban használt műtrágya, a mészammon-salétrom (MAS) ára 2022 III. negyedévében volt a legmagasabb (327 ezer Ft/t), azonban 2023 I. negyedévében az ára tonnánként 237 ezer Ft-ra csökkent.
A takarmányok ára jelentősen, közel 30 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, ezen belül az egyszerű takarmányoké 18, a keveréktakarmányoké 40 százalékkal. Az alapanyagok esetében 2023 I. negyedévében már csökkentek az árak, az egyszerű takarmányoké 10 százalékkal volt alacsonyabb a 2022 IV. negyedévében mértnél.
A növényvédő szerek 33, az állatgyógyászati készítmények 16 százalékkal drágultak 2022 I. negyedévéhez képest.
A mezőgazdasági beruházásokon belül az épületberuházások árszínvonala 24, a gépberuházásoké 13 százalékkal emelkedett. (KSH)
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.