A fenntarthatósági szempontoknak egyre jelentősebb a szerepe az ingatlanpiacon is – különösen, ha lakásfelújításra vagy építkezésre kerül sor. Habár a trendek és az otthonfelújítási támogatás igénybevételéhez szükséges feltételek is előidézik a javuló tendenciát, azért összességében, energetikai-zöld szemszögből nézve még mindig elég rossz állapotban vannak a magyar lakóingatlanok. Június 5-e, a Környezetvédelmi világnap alkalmából a Duna House megvizsgálta, milyen hatással van ez a tényező a hazai ingatlanpiaci tranzakciók alakulására.
A Lechner Tudásközpont adatai szerint 2020-ban közel 150 000 energetikai tanúsítványt állítottak ki, amelyre a jogszabály szerint akkor van szükség, ha ingatlan adásvételére vagy bérbeadására kerül sor, új épület használatba vételi engedélyéhez, illetve szükség esetén energetikai pályázatokhoz. A lehetséges energetikai besorolási osztályok az „AA++" kategóriától a „JJ" minősítésig terjednek, utóbbiak már a súlyosan elavult, energiapazarló ingatlanokat jelzik. Az átlagos szintet az „FF" osztályzat mutatja, de egy évvel korábban még az eladott ingatlanok 35,85%-a nem érte el ezt a minősítést. A legjobb besorolásokba (AA++, AA+, AA, BB) együttesen pedig mindössze 4,78%-uk esett. Így kijelenthető, hogy még mindig sok lakásra ráfér a korszerűsítés itthon.
A tavaly kiadott tanúsítványok alapján a magyar lakó- és szállásjellegű ingatlanok többsége (27,35%) CC besorolású, azaz „Korszerű" volt, ami számszerűsítve azt jelenti, hogy az ide tartozó épületek egy négyzetméter alapterületére jutó éves energiafogyasztása 101–130 KWh. „Habár az ingatlantranzakciók esetében még mindig van fontosabb érv a környezetvédelemnél, egyre magasabb azon tudatos vevők aránya, akik az ingatlanok energetikai állapotát és azok későbbi korszerűsítési lehetőségét is döntő szempontnak tartják lakásvásárlásnál – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. A nemzetközi keresletnövekedéssel ellentétben, hazai szinten a tudatosság azonban sokszor nem párosul jelentősen magasabb vásárlóerővel, hiszen a potenciális vevők kifejezetten árérzékenyek az ingatlanok tekintetében is. Értékesítés szempontjából viszont jól jönnek ezek a tulajdonságok, a tapasztalatok alapján ugyanis a fenntarthatóság jegyében épülő lakásokat, házakat nem csak gyorsabban, hanem akár 5–15 százalékkal drágábban is el lehet adni.”
„Az újonnan épülő ingatlanoknál folyamatosan javul a helyzet, hiszen az EU-s előírásokat követő jogszabály szerint 2022. július 1-jétől már csak a legalább „BB" besorolású, azaz a közel nulla energiaigényű épületek kivitelezhetőek, és a megújuló energia részarányának is el kell érnie a 25 százalékot. Az újépítésű családi, sor- vagy ikerházaknál éppen ezért már most is figyelnek ezekre a szempontokra az építtetők.” Az ingatlanpiaci szakértő továbbá kiemelte, hogy a magasabb vételár hosszú távon meg is térül a befektetőknek. Minél korszerűbb ugyanis lakóhelyünk – fel van szerelve például napelemmel, korszerű fűtési rendszerrel, megfelelő hőszigeteléssel vagy új nyílászárókkal –, annál alacsonyabb rezsiköltségekkel kell számolnunk. A környezettudatosság eszmei értékéről már nem is beszélve.
A használtlakáspiacon a január elsejétől igényelhető otthonfelújítási program hivatott javítani a helyzeten, aminek keretében az állam akár 3 millió forinttal is támogatja a korszerűsítési folyamatokat. Mindezt a gyermeket nevelő családok lakhatási körülményeinek javítása, a hazai lakásállomány megújulásának ösztönzése, valamint az építőipari ágazat fehérítése érdekében. Ingatlanpiaci és környezetvédelmi szempontból pedig – a fenti adatok tükrében – szükség is van a jelenlegi ingatlanállomány minőségének javítására, amin a kormányzati támogatás nagyot lendíthet.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.