A zenga.hu friss elemzése azt vizsgálta meg, hogy a jövedelmekhez képest mekkora terhet jelent egy egyetemista lakhatása, illetve mikor érdemes elgondolkodni azon, hogy a bérlés helyett inkább lakást vásároljon a család.
Egy budapesti vagy debreceni egyetemre felvett gólya számára ma már teljesen reális forgatókönyv, hogy egy átlagos bérleményért havi 180–250 ezer forintot kell fizetni. Ha a szülők állják az albérletet, ez a magyar nettó mediánkereset 41–57 százalékát is felemésztheti. A többi vidéki egyetemvárosban kedvezőbb a helyzet, de a kisebb lakásokért ott is 120–180 ezer forint közötti bérleti díjakkal kell számolni, ami még mindig a mediánjövedelem 28–41 százalékának felel meg.
Éppen ezért sok hallgató választja azt a megoldást, hogy nem egyedül, hanem két-három barátjával bérel egy nagyobb lakást. Egy háromszobás lakás havi költsége így többfelé oszlik, ami sok esetben jóval kedvezőbb, mint egy önálló garzon fenntartása – mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.
Megéri lakást vásárolni egyetemista gyerekünknek?
Felmerülhet azonban az is, hogy ha a család rendelkezik megfelelő önerővel, vajon nem éri-e meg inkább lakást vásárolni.
Bár az önerő összege miatt ez sokak számára csak elméleti lehetőség, azoknak, akik hosszabb távon gondolkodnak és anyagi lehetőségük is engedi, érdemes számolni vele. Egy saját lakás esetében a havi kiadás nem csupán lakhatási költség, hanem egy olyan befektetés is lehet, amelynek értéke hosszú távon megmarad, sőt akár növekedhet is. Az egyetem befejezése után a lakás továbbadható, kiadható egy következő diáknak vagy a gyerek első saját otthonaként is szolgálhat.
A zenga.hu számításai rávilágítanak, hogy minél magasabbak egy városban a bérleti díjak a lakásárakhoz képest, annál jobb befektetésnek számít a vásárlás. Budapest legtöbb kerületében jelenleg 3,8-5 százalék közötti elméleti bruttó éves hozam érhető el egy kisebb lakás kiadásával, míg a vidéki egyetemvárosokban ez jellemzően 4,5-6 százalék között alakul. Ez azt jelenti, hogy befektetési szempontból több vidéki egyetemváros kedvezőbb lehetőséget kínál, mint a főváros.
Miskolcon, Székesfehérváron és Pécsen például jobban megérheti a vásárlás, mivel a bérleti díjakhoz viszonyítva kevésbé drága a piac, akárcsak Budapesten belül például a VIII. vagy a XVIII. kerületben. Az olyan drágább vidéki városokban, mint például Szeged, vagy a főváros drágább kerületeiben, mint például a XI., XII., II. kerületben azonban rövidebb távon inkább a bérlés éri meg – tette hozzá Futó Péter.
Mi szól még a vásárlás és mi a bérlés mellett?
Persze a saját lakás nem minden élethelyzetben jobb döntés. Egy albérlet nagy előnye a rugalmasság. Ha például a diák szakot vált, külföldre megy Erasmusra vagy másik városba költözik, sokkal egyszerűbb továbblépni. A karbantartási feladatok is jellemzően a tulajdonost terhelik, és nincs szükség több tízmillió forintos kezdőtőkére sem. Ugyanakkor a bérleti díj nem épít vagyont, a lakhatás kevésbé kiszámítható, és a tulajdonos a szerződés lejártával akár emelheti is a bérleti díjat vagy megszüntetheti a bérbeadást.
A saját lakás ezzel szemben hosszabb távú biztonságot ad, hiszen nem kell attól tartani, hogy valaki felmondja a bérleti szerződést. Emellett a lakás értéke a család vagyonát gyarapítja, ugyanakkor a vásárlás jelentős önerőt, hitelfelvételt és hosszú távú elköteleződést igényel, valamint minden felújítási és fenntartási költség a tulajdonost terheli.
Hogy melyik a jobb döntés, azt elsősorban a család anyagi lehetőségei és a diák jövőbeli tervei határozzák meg. Aki biztosan több évig ugyanabban a városban tanul, és rendelkezik megfelelő önerővel, annak érdemes lehet a vásárlást is számításba vennie – összegezte Futó Péter.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”