Még öregebb autókat importáltak Magyarországra az első negyedévben

2021. 05. 02., 10:00

Az idősebb autókra vonatkozó, januártól bevezetett szigorúbb honosítási szabályok év eleji bevezetése ellenére idén tovább romlott a külföldről beáramló használt személygépkocsik korösszetétele. Az idei első negyedévben behozott autók átlagéletkora 11,3 évre nőtt a tavaly ilyenkor regisztrált 10,9 éves átlagról. A legalább 10 éves autók aránya az importon belül a tavalyi első negyedévben mért 60,5 százalékról 64,6 százalékra nőtt.

A teljes hazai autópark átlagéletkora a KSH adatai szerint tavaly év végére 14,7 évre emelkedett. Az állomány idei további öregedését vetíti előre az a tény, hogy jelenleg az importált autók 41,1 százaléka legalább 15 éves, további 23,5 százalékuk pedig elmúlt tíz éves.

„Az itthon forgalomba kerülő importautók összetételének romlása nem választható el a vírushelyzettől – magyarázza Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. – A tömegközlekedés kiváltása érdekében megnőtt az igény az olcsó, de még üzemben tartható autók iránt. A válság kitörése óta a forint is leértékelődött az euróval szemben, így ugyanakkora forintösszegért a vásárlók csak olcsóbb, a korábbiaknál idősebb autókat tudnak megvásárolni. Ezeket a hatásokat nem volt képes ellensúlyozni a honosítási szabályok szigorítása sem.”

Az év elejétől bevezetett szigorítások különösen az idős használt autók forgalomba helyezését nehezítik: egyrészt megkövetelik az uniós típusigazolást vagy az autón elhelyezett típustáblát, másrészt a hat évnél idősebb, illetve több mint 160 ezer kilométert futott autóknak immár külön környezetvédelmi vizsgán kell átesniük.

A mostani adatok azonban azt mutatják, hogy további intézkedésekre is szükség lenne annak érdekében, hogy az importban nagyobb részarányt képviseljenek a kevésbé öreg, jobb műszaki és környezetvédelmi jellemzőkkel rendelkező használt autók.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS