Még öregebb autókat importáltak Magyarországra az első negyedévben

2021. 05. 02., 10:00

Az idősebb autókra vonatkozó, januártól bevezetett szigorúbb honosítási szabályok év eleji bevezetése ellenére idén tovább romlott a külföldről beáramló használt személygépkocsik korösszetétele. Az idei első negyedévben behozott autók átlagéletkora 11,3 évre nőtt a tavaly ilyenkor regisztrált 10,9 éves átlagról. A legalább 10 éves autók aránya az importon belül a tavalyi első negyedévben mért 60,5 százalékról 64,6 százalékra nőtt.

A teljes hazai autópark átlagéletkora a KSH adatai szerint tavaly év végére 14,7 évre emelkedett. Az állomány idei további öregedését vetíti előre az a tény, hogy jelenleg az importált autók 41,1 százaléka legalább 15 éves, további 23,5 százalékuk pedig elmúlt tíz éves.

„Az itthon forgalomba kerülő importautók összetételének romlása nem választható el a vírushelyzettől – magyarázza Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. – A tömegközlekedés kiváltása érdekében megnőtt az igény az olcsó, de még üzemben tartható autók iránt. A válság kitörése óta a forint is leértékelődött az euróval szemben, így ugyanakkora forintösszegért a vásárlók csak olcsóbb, a korábbiaknál idősebb autókat tudnak megvásárolni. Ezeket a hatásokat nem volt képes ellensúlyozni a honosítási szabályok szigorítása sem.”

Az év elejétől bevezetett szigorítások különösen az idős használt autók forgalomba helyezését nehezítik: egyrészt megkövetelik az uniós típusigazolást vagy az autón elhelyezett típustáblát, másrészt a hat évnél idősebb, illetve több mint 160 ezer kilométert futott autóknak immár külön környezetvédelmi vizsgán kell átesniük.

A mostani adatok azonban azt mutatják, hogy további intézkedésekre is szükség lenne annak érdekében, hogy az importban nagyobb részarányt képviseljenek a kevésbé öreg, jobb műszaki és környezetvédelmi jellemzőkkel rendelkező használt autók.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.
2025-03-20 15:20:00
Meghaladta a 10 milliárd forintot a sikeresen pályázók számára átutalt támogatások összege a gazdasági társaságok járműflottáinak zöldítését ösztönző kiíráson. Több mint 2300 cég kapott eddig átlagosan 3,8 millió forintot mintegy 2600 tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS