3,3 százalékkal emelkedtek a termőföldárak Magyarországon 2025-ben; a szántók hektáronkénti átlagára országosan csaknem 2,5 millió forintra nőtt; a legdrágább régió ebben a művelési ágban továbbra is az Észak-Alföld, míg megyei bontásban Hajdú-Bihar őrzi vezető pozícióját – derül ki az MBH Jelzálogbank legfrissebb Termőföldindex elemzéséből, amely szerint a vízellátottság és az időjárási kockázatok egyre fontosabb szerepet játszhatnak a termőföldek értékének alakulásában, különösen hosszabb időtávon vizsgálva.
A termelői árak jóval dinamikusabban emelkedtek, mint a termőföldárak
Magyarország területéből 5 millió hektárt tettek ki a mezőgazdasági területek 2025-ben, ebből hozzávetőleg 4,1 millió hektár volt szántóföld a KSH adatai szerint. A termőföld piacán zajló folyamatokat nyomon követő MBH Termőföldindex értéke 350,3 pontra emelkedett tavaly a 2024-ben mért 339,1 pontról, ami 3,3 százalékos éves növekedést jelent. A mezőgazdasági termelői árindexszel korrigált reálindex ugyanakkor a korábbi 156,1 pontról 145,8 pontra csökkent, mivel a mezőgazdasági termelői árak nagyobb mértékű, 10,6 százalékos emelkedése meghaladta a termőföldárak növekedésének ütemét.
Ellentétes irányú folyamatok befolyásolták a piacot
A termőföldpiac alakulását 2025-ben egymással ellentétes folyamatok befolyásolták. A 2024-es gyengébb év után javult az egy hektár mezőgazdasági területre jutó növénytermesztési és kertészeti kibocsátás, valamint emelkedett a nettó vállalkozói jövedelem is, miközben az egyéb termelési támogatások összege stabilan 650 milliárd forint körül alakult. Ezzel párhuzamosan a súlyozott termésátlagok tovább csökkentek, ami hozzájárulhatott a termőföldárak emelkedésének lassulásához.
Egyre fontosabb az időjárás szerepe
Az MBH Termőföldindex szakértői arra is kitértek, hogy a fő művelési ágnak számító szántók esetében a változó klimatikus viszonyok miként befolyásolják az árak alakulását. Az elemzés szerint a tartósan csapadékszegény térségekben – Békés, Bács-Kiskun – az elmúlt években mérsékeltebb áremelkedés volt megfigyelhető, miközben azokban a megyékben, ahol kedvezőbbek maradtak a csapadékviszonyok – többek közt Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén –, gyorsabb ütemben folytatódott a szántóföldek felértékelődése. A korábbi évek adatai arra utalnak a szakértők szerint, hogy a vízellátottság és az időjárási kockázatok egyre fontosabb szerepet játszanak a szántók értékének alakulásában, különösen hosszabb időtávon vizsgálva.
A termőföldpiac továbbra is stabil
Sánta József, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának hálózati igazgatója szerint a termőföldpiac továbbra is stabil, ugyanakkor a korábbi évek rendkívül gyors drágulását fokozatosan kiegyensúlyozottabb növekedés váltja fel. „A termőföld továbbra is az agrárium egyik legfontosabb értékhordozó eszköze, ugyanakkor egyre inkább előtérbe kerülnek a különböző térségek eltérő természeti adottságai. A termelési potenciál, a vízgazdálkodási adottságok és a hosszú távú jövedelemtermelő képesség egyre nagyobb súllyal jelenhet meg az árakban.”
Az Észak-Alföldön a legdrágábbak a szántók
A szántók hektáronkénti átlagos ára 2025-ben elérte a 2,49 millió forintot, ami 3,9 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi 2,39 millió forintos szinthez képest. Bár az árak tovább emelkedtek, a növekedés üteme jól érzékelhetően visszafogottabb lett: míg 2022-ben és 2023-ban még 10 százalék körüli drágulás volt jellemző, addig az elmúlt két évben 2–4 százalék közötti emelkedést regisztráltak. Regionális bontásban jelentős különbségek mutatkoztak. A legmagasabb átlagár az Észak-Alföldet jellemezte, ahol egy hektár szántóért átlagosan 2,84 millió forintot kellett fizetni. A régiót a Dél-Dunántúl, valamint Közép-Dunántúl és Közép-Magyarország követte, míg a legalacsonyabb árakkal továbbra is Észak-Magyarországon találkozni, ahol a szántók hektáronkénti átlagára 1,8 millió forint volt.
Észak-Magyarországon volt a legnagyobb drágulás
A szántók éves árváltozása ugyanakkor más képet mutatott. A legnagyobb drágulást éppen Észak-Magyarország produkálta, ahol csaknem 20 százalékkal emelkedtek az árak, ezt követte az Észak-Alföld és a Dél-Dunántúl. A legtöbb régióban ugyanakkor inkább stagnálás közeli állapot alakult ki, míg Közép-Magyarországon a viszonylag alacsony tranzakciószám miatt statisztikailag jelentősebb visszaesés volt megfigyelhető.
Megyei összehasonlításban Hajdú-Bihar megőrizte első helyét: itt egy hektár szántó átlagosan 3,59 millió forintba került. A legdrágább megyék közé tartozott Tolna, Győr-Moson-Sopron és Fejér is, míg a rangsor végén Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala állt. A járási adatok még nagyobb különbségeket mutatnak. A Debreceni járásban 5,6 millió forintot kellett fizetni egy hektár szántóért, míg a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi járásban szintén 4 millió forint feletti árszint alakult ki. A legolcsóbb térségekben ugyanakkor továbbra sem haladta meg az egymillió forintot a hektáronkénti átlagár.
Vegyes a kép a különböző művelési ágaknál
A különböző művelési ágak árszintje 2025-ben eltérően alakult. A legnagyobb mértékben a gyepek, rétek és legelők drágultak, amelyek ára 4,9 százalékkal emelkedett, míg a szántók esetében 3,9 százalékos növekedés volt megfigyelhető. Az erdők és fásított területek ára gyakorlatilag stagnált, mindössze 0,6 százalékkal nőtt. A gyümölcsösök és a szőlők ugyanakkor kivételt jelentettek: előbbiek ára 4,4 százalékkal, utóbbiaké 3,4 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest. A hektáronkénti átlagárak alapján továbbra is a szántók számítottak a legértékesebb művelési ágnak, átlagosan 2,49 millió forintos árszinttel. A gyümölcsösök hektárjáért átlagosan 2,30 millió forintot, a szőlőkért 2,19 millió forintot, míg a gyepekért és legelőkért 1,44 millió forintot, az erdőkért pedig 1,30 millió forintot kellett fizetni.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.