Manpower: lassuló mértékben bővülhet a foglalkoztatottság

2024. 03. 12., 10:10

Bár továbbra is sok a bizonytalanság a gazdasági növekedés újbóli beindulásának idejét és mértékét illetően, a magyar cégek 2024 második negyedévében összességében további létszámnövelésben gondolkodnak. A hazai munkáltatók 31 százaléka bővíteni tervezi jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést 22 százalékuk jelez előre. Átlag feletti mértékű munkaerőfelvétel ebben az időszakban a kommunikációs szolgáltatások, az IT, valamint a pénzügyi és ingatlanpiaci területen működő cégeknél várható – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

A ManpowerGroup a világ 42 országában, több, mint 40 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 525 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg 2024 második negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.

A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) 9 százalékos átlagos értéket ért el, ami csupán 1 százalékponttal marad el az előző negyedéves értéktől, éves szinten ugyanakkor 5 százalékpontos növekedést mutat.

A 9 százalékos létszámbővítési mutató egy olyan országos átlag, amelytől az egyes régiókat vizsgálva jelentősek az eltérések. Országos átlag felettiek a munkáltatók várakozásai Budapesten (NFM: +16 százalék) Közép-Magyarországon (+13 százalék), Észak-Magyarországon (+13 százalék), valamint a Dél-Alföldön (+12 százalék). Ugyanakkor mind az Észak-Alföldön, mind a Dunántúl legnagyobb részén sem számottevő növekedés, sem csökkenés nem várható. A Közép-Dunántúl (-8 százalék) számít negatív kivételnek, ahol jóval többen számítanak elbocsátásra, mint munkaerőfelvételre.

Cégméret alapján azt állapíthatjuk meg, hogy jellemzően a legnagyobb, 5 ezer főnél több alkalmazottal rendelkező munkáltatók körében lehet több elbocsátásra, mint munkaerőfelvételre számítani, a többi kategóriában jóval optimistábbak a kilátások.

Az egyes szektorokat vizsgálva szintén számottevő eltérések tapasztalhatók. A legnagyobb felfutást a kommunikációs szolgáltatások (NFM: +14 százalék), az IT (+13 százalék), illetve a pénzügy és ingatlan (+10 százalék) ágazatokban várják. Átlag körüli mértékben bővíthetnek létszámot az alapanyag- és feldolgozóipar (+9 százalék), valamint a fogyasztói javak és szolgáltatások (+7 százalék) területén. Jóval szerényebbek a kilátások az energia és közmű (3 százalék), illetve az egészségügy és élettudományok (0 százalék) szegmensekben, miközben a logisztika és autóipar (-4 százalék) területén inkább a létszámleépítés lehet a jellemző.

„Bár a legújabb GDP-adatok is azt támasztják alá, hogy a gazdasági növekedés trendszerű beindulása még nem következett be, úgy tűnik, a piaci szereplők továbbra is csak átmeneti stagnálásra számítanak, ezért igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt, miközben most látják időszerűnek a betöltetlen pozíciók fokozatos feltöltését is – mondta Fehér Tamás, a Manpower magyarországi, horvátországi és szlovéniai ügyvezető igazgatója. – Ez a stratégia hosszabb távon kifizetődőnek látszik, mivel a munkaerőpiac a körülmények ellenére is igen feszes, ennek mértéke pedig egy fellendülés nyomán tovább fokozódhat. Összességében arra számíthatunk, hogy a 4,7 százalékos munkanélküliségi ráta már jelentősen nem növekszik tovább annak ellenére sem, hogy folyamatosan térnek vissza a munkaerőpiacra a korábban inaktívnak számítók is.”

Az előző negyedévhez képest nemzetközi szinten is romlottak (-4 százalék) a munkaerőpiaci kilátások. A mutatószám ugyanakkor továbbra is igen magas, 22 százalékos szinten áll. Stagnálás körüli helyzetet a vizsgált 42 ország közül csak háromban várnak: Romániában (-2 százalék), Izraelben (-1 százalék) és Argentínában (+1 százalék).

Európában a világátlagtól valamelyest elmaradó a várakozás, a legszélesebb körben Hollandiában (NFM: 32 százalék), Svájcban (29 százalék), valamint az Egyesült Királyságban és Finnországban (23 százalék) terveznek munkaerő-bővülést. Európán kívül India (+36 százalék), az USA (+34 százalék), Kína (+32 százalék), Costa Rica (+32 százalék), valamint a Dél-afrikai Köztársaság (29 százalék) munkáltatói várnak legnagyobb arányban állomány-növekedést.

A felmérés változó összeállítású részében ezúttal többek között arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók hogyan látják megvalósulni a nemek közti egyenlőséget (egyenlő fizetés, előmeneteli lehetőségek, vezetői kinevezési esélyek) a saját cégüknél. A hazai cégek válaszaiból alapvetően pozitív kép rajzolódik ki: 28 százalékuknál teljesen megvalósult a nemek közti egyenlőség, további 37 százaléknál pedig ehhez közeli állapotok állnak fenn. Mindössze 31 százalék állítja azt, hogy meglehetősen vagy nagyon távol vannak még az ideális állapottól. Két éven belül már a 41 százalékuk látja teljesen megvalósulni az egyenlő esélyek elvét, és 34 százalék az aránya azoknak, akik egy ehhez közeli állapotot vizionálnak.

A Manpower azt is felmérte, hogy milyen programok vagy kezdeményezések segítik legjobban a cégeket abban, hogy megtartsák a tehetségeiket, illetve bővítsék a jelöltjeiknek körét. A legtöbben a rugalmas munkakörülmények megteremtését tartották hatékony eszköznek (38 százalék), de szintén sok szavazatot kapott a belső érdekképviselet és szponzorálás (29 százalék), a belső mentorálás és coaching (25 százalék), a hasonló munkakörökben dolgozók közösségi programjainak elősegítése (23 százalék) is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 12., 14:20
„A gazdasági szereplők egyre tudatosabban alkalmazkodnak a működési költségekhez, a finanszírozási kihívásokhoz és a bizonytalan gazdasági környezethez. A kérdés, hogy 2025 második negyedéve meghozza-e a fordulatot, vagy egy tartósabb struktúraváltás előtt állunk.”
2025. 05. 12., 10:40
Enyhe drágulás jellemzi mind az országos, mind a budapesti albérletpiacot a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Áprilisban az előző hónaphoz képest országos átlagban 0,9, a fővárosban 1,3 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, éves összevetésben országosan 7,6, Budapesten 8,6 százalékos volt a drágulás.
2025-05-12 22:10:56
Tárgyalásokat folytatott a VOSZ és a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) tagja, a Barrier Free alapítója, Szirbik István arról, hogy a vállalkozói érdekképviselet teremtsen lehetőséget a mozgáskorlátozott vállalkozók és munkáltatók támogatására és integrálására.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS