Májusban már a válság előtti szinten állt a GKI konjunktúraindexe

2021. 05. 25., 10:45

A GKI konjunktúraindexe az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után májusban sokkal kisebb, de azért jelentős lépést tett felfelé, s ezzel elérte tavaly februári, vagyis a járvány előtti szintjét – ismertette a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

A GKI által, az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint májusban a GKI konjunktúraindexe az áprilisi mínusz 6,8 pontról mínusz 2,6 pontra javult. A fogyasztói bizalmi index az előző havi mínusz 24,5 pontról mínusz 18,3 pontra, az üzleti mínusz 0,6 pontról plusz 2,9 pontra emelkedett májusban.

A közleményben kiemelték: a felmérés szerint az üzleti várakozások utoljára 2019 végén voltak ilyen optimisták.

Az üzleti szférában minden ágazat várakozása javult, immár kissé több az összességében optimista, mint a pesszimista cég; az egyetlen kivétel a kereskedelmi ágazat – jelezte a GKI. Jelenleg a legoptimistábbak az építőipari és az ipari cégek, a legnagyobb májusi hangulatjavulás pedig a szolgáltató szektorban következett be.

Az iparban érezhetően javult az elmúlt időszak termelésének és a rendelésállománynak a megítélése, de az export-rendeléseké nem változott - hívták fel a figyelmet. Ugyancsak kedvezőbbnek látták a válaszolók a készlethelyzetet és minimálisan a termelési kilátásokat is.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága az áprilisi látványos javulás után összességében nem változott, csak az iparban erősödött. Továbbra is minden ágazatban több cég készül a létszám bővítésére, mint csökkentésére - fűzték hozzá utalva arra, hogy az emberek munkanélküliségtől való félelme negyedik hónapja csökken.

Az áremelési törekvés minden ágazatban erősödött, májusban a kereskedelmi cégek többsége áremelésre készült – ismertette a gazdaságkutató. Arra is kitért, hogy a fogyasztók inflációs várakozása is jelentősen nőtt.

A GKI fogyasztói bizalmi index az áprilisi látványos növekedést követően májusban lassulva, de jelentős ütemben emelkedett. A lakosság saját pénzügyi helyzetét és jövőbeni megtakarítási képességét az áprilisinál sokkal kedvezőbbnek értékelte, s javulónak látta a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS