Májusban már a válság előtti szinten állt a GKI konjunktúraindexe

2021. 05. 25., 10:45

A GKI konjunktúraindexe az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után májusban sokkal kisebb, de azért jelentős lépést tett felfelé, s ezzel elérte tavaly februári, vagyis a járvány előtti szintjét – ismertette a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

A GKI által, az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint májusban a GKI konjunktúraindexe az áprilisi mínusz 6,8 pontról mínusz 2,6 pontra javult. A fogyasztói bizalmi index az előző havi mínusz 24,5 pontról mínusz 18,3 pontra, az üzleti mínusz 0,6 pontról plusz 2,9 pontra emelkedett májusban.

A közleményben kiemelték: a felmérés szerint az üzleti várakozások utoljára 2019 végén voltak ilyen optimisták.

Az üzleti szférában minden ágazat várakozása javult, immár kissé több az összességében optimista, mint a pesszimista cég; az egyetlen kivétel a kereskedelmi ágazat – jelezte a GKI. Jelenleg a legoptimistábbak az építőipari és az ipari cégek, a legnagyobb májusi hangulatjavulás pedig a szolgáltató szektorban következett be.

Az iparban érezhetően javult az elmúlt időszak termelésének és a rendelésállománynak a megítélése, de az export-rendeléseké nem változott - hívták fel a figyelmet. Ugyancsak kedvezőbbnek látták a válaszolók a készlethelyzetet és minimálisan a termelési kilátásokat is.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága az áprilisi látványos javulás után összességében nem változott, csak az iparban erősödött. Továbbra is minden ágazatban több cég készül a létszám bővítésére, mint csökkentésére - fűzték hozzá utalva arra, hogy az emberek munkanélküliségtől való félelme negyedik hónapja csökken.

Az áremelési törekvés minden ágazatban erősödött, májusban a kereskedelmi cégek többsége áremelésre készült – ismertette a gazdaságkutató. Arra is kitért, hogy a fogyasztók inflációs várakozása is jelentősen nőtt.

A GKI fogyasztói bizalmi index az áprilisi látványos növekedést követően májusban lassulva, de jelentős ütemben emelkedett. A lakosság saját pénzügyi helyzetét és jövőbeni megtakarítási képességét az áprilisinál sokkal kedvezőbbnek értékelte, s javulónak látta a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 22:15
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS