Magyarország, 2019. I. félév – A legfontosabb adatok

2019. 10. 04., 10:15

A statisztikai hivatal friss kiadványának legfontosabb mutatói.

Makrogazdaság

A szűkebb gazdasági környezetünket jelentő Európai Unió GDP-je (a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint) 2019 I. negyedévében 1,6, II. negyedévében 1,3 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Legutóbb 2013 IV. negyedévében volt ennél alacsonyabb az uniós gazdaság növekedési üteme.

A magyar gazdaság teljesítménye 2013 óta folyamatosan növekszik. A GDP volumene 2019 I. félévében 5,1 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest.

Tovább folytatódott a nemzetgazdasági beruházások 2017 óta tartó dinamikus bővülése, fontos pillérét képezve a gazdasági teljesítmény növekedésének. Az I. félévi fejlesztések volumene 19 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki, magas bázist.

A termék-külkereskedelemben a behozatali érték növekedése (5,5 százalék) nagyobb volt az exporténál (3,2 százalék). A külkereskedelmi többlet 3,1 milliárd euróra csökkent az egy évvel korábbihoz képest, ezzel szemben a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalomban – turizmussal együtt – a többlet értéke 4,3 milliárd euróra nőtt. A szolgáltatások importértéke 2,5, az exporté 2,9 százalékkal növekedett 2018 I. félévéhez mérten.

2019 I. negyedévében a kormányzati szektor egyenlege javult, a többlet a GDP 0,1 százalékának felelt meg. A bevételek növekedése nagyobb mértékű (7,4 százalék) volt, mint a kiadásoké (5,2 százalék).

Ágazati teljesítmények

2019. június 1-jén a mezőgazdasági terület nagysága kevéssel, 34,3 ezer hektárral volt kisebb az egy évvel korábbinál, alapvetően a szántóterületek termelésből történő kivonása miatt. 2019. június 1-jén a termőterület művelési ágak szerinti összetétele lényegesen nem módosult az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

2019. június 1-jén a főbb haszonállatfajok közül szarvasmarhából és tyúkból többet, sertésből és juhból kevesebbet tartottak az egy évvel azelőttinél. A szarvasmarha-állomány 2010. december óta tartó növekedése folytatódott.

Az ipari termelés volumene 2019 I. félévében tovább nőtt: a kibocsátás 5,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A 2018-ban stagnáló járműgyártás újra a növekedés egyik motorjává vált, és – részben ezzel is összefüggésben – az export is nagyobb lendületet vett.

Az ország energiahordozó-felhasználása 2019 első öt hónapjában változatosan alakult. Összességében az energiafogyasztás 5,4 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbit.

Az építőipar 2019. I. félévi termelése összehasonlító áron 35 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, magas bázist. A termelésbővülés 2017 eleje óta töretlen.

2019 I. félévében 0,7 százalékkal kevesebb, 6472 új lakás épült az országban. Az építések a megyei jogú városokban és a községekben nőttek, Budapesten és a kisebb városokban pedig csökkentek a 2018. I. félévihez képest. Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 0,9 százalékkal magasabb volt a 2018. I. félévinél.

A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 2019. I. félévben 5,6 százalékkal nőtt. A bővüléshez leginkább a nem élelmiszertermékeket forgalmazó kiskereskedelmi egységek teljesítménye járult hozzá.

A nemzetgazdaság árutonna-kilométerben kifejezett áruszállítási teljesítménye 1,6 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Míg a belföldi viszonylat teljesítménye 9,2 százalékkal nőtt, addig a nemzetközié 1,3 százalékkal csökkent. A helyközi személyszállítás utaskilométer-teljesítménye 2019 I. félévében 2,9 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál, a helyi személyszállításban az utazások száma 0,5 százalékkal mérséklődött.

A kereskedelmi szálláshelyeken 5,6 millió vendég 13,0 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 1,3, a vendégéjszakáké ennél szerényebb mértékben, 0,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó bevétele a vendégforgalmat meghaladó mértékben, folyó áron 8,9 százalékkal emelkedett.

2019. I. negyedév végén a mobiltelefon-előfizetések száma – az M2M-kártyákkal együtt – 12,2 millió, a vezetékes fővonalaké 3,2 millió volt. Utóbbiak használatának visszaszorulása folytatódott. Az internetpiac továbbra is dinamikusan bővül, az internet-előfizetések száma 4,0 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál. A korábbi negyedévekkel szemben a vezetékesinternet-előfizetések száma gyorsabban nőtt, mint a vezeték nélkülieké.

Árak

Az árutermelő szektor mindegyik főbb területén emelkedtek a termelői árak: a mezőgazdaságban – elsősorban a növényi termékek drágulása miatt – 8,9, az iparban 2,7, az építőiparban 10 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbi szintet. Az ipar esetében a belföldre értékesített ipari cikkekért átlagosan 5,2 százalékkal kellett többet fizetni. Az építőiparban az élénk kereslet felfelé hajtotta az árakat.

2019 I. negyedévében a lakások tovább drágultak, a használt lakások átlagos négyzetméterárai a fővárosban és a megyeszékhelyeken az előző év azonos időszakához képest jelentősen, 15, illetve 16 százalékkal emelkedtek.

Az árutermelői ágazatokhoz képest a megfigyelt szolgáltatási területeken 2019 I. negyedévében összességében visszafogottabban (2,3 százalékkal) növekedtek az árak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Leginkább a közúti áruszállítás drágulása és a távközlési díjak csökkenése befolyásolta az árak alakulását.

2019 I. félévében a külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala az exportban 2,1, az importban 2,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A cserearány kedvezőtlenül változott.

2019. január–júliusban összességében 3,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak 2018 azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk árai emelkedtek, és az élelmiszerek árai is átlag felett nőttek.

Demográfiai és társadalmi folyamatok

2019 I. félévében kevesebben születtek és többen haltak meg az egy évvel korábbihoz képest, ennek következtében a természetes fogyás (25 839 fő) 7,9 százalékkal nagyobb lett. A házasságkötések száma jelentősen emelkedett: 7,9 százalékkal több pár lépett frigyre.

2019 II. negyedévében folytatódtak a korábbi negyedéveket jellemző munkaerő-piaci folyamatok: többen dolgoztak és kevesebben voltak munka nélkül az egy évvel korábbihoz viszonyítva, miközben a gazdaságilag aktívak száma és aránya enyhén bővült, az inaktívaké pedig mérséklődött.

2019. I. félévben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szinten bruttó 359 500 forintot kerestek, 10,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A kedvezmények figyelembevételével a nettó átlagkereset 246 400 forintra becsülhető. A fogyasztói árak növekedése mellett a keresetek reálértéke 6,9 százalékkal volt magasabb a 2018. I. félévinél.

2019 I. félévében az előző év azonos időszakinál 3,9 százalékkal kevesebb személysérüléses közúti közlekedési baleset történt az utakon. A balesetek kimenetelében javulás volt, mivel a halálos balesetek száma közel ötödével kevesebb lett. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS