A júniusi 4,6 százalék után 2025. júliusban 4,3 százalékra csökkent az éves infláció; a magyar ráta ezzel – 2025-ben először – biztosan lecsúszott az EU-dobogóról.
A KSH tájékoztatása szerint 2025. júliusban az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 4,6 százalékkal), ezen belül a csokoládé, kakaóé 20,4, a kávéé 19,6, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, valamint friss hazai és déligyümölcs) 18,1 (ezen belül a friss hazai és déligyümölcsöké 32,0, az őszibaracké 85,4), a tojásé 17,7, az édesipari lisztesárué 13,8, a gyümölcs- és zöldségléé 13,2, az étolajé 10,8, a büféáruké 10,2, a vaj, vajkrémé 8,2, a péksüteményeké, valamint az alkoholmentes üdítőitaloké 7,0-7,0 százalékkal. A termékcsoporton belül a margarin ára 30,1, a liszté 10,4, a cukoré 9,0, a párizsi, kolbászé 8,6, a tejtermékeké 5,6, a sertéshúsé 4,2 százalékkal mérséklődött.
A háztartási energiáért 10,9 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 23,1, a palackos gáz 4,6 százalékkal drágult.
A szeszes italok, dohányáruk ára 6,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7,8 százalékkal.
A szolgáltatások 5,3 százalékkal drágultak, ezen belül a testápolási szolgáltatások 10,1, a sport, múzeumi belépők, valamint a lakásjavítás és -karbantartás 10,0-10,0, a járműjavítás és -karbantartás 9,8, a lakbér 9,5, az egészségügyi szolgáltatások 8,3 százalékkal.
A tartós fogyasztási cikkek ára 2,1 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 22,5, a szobabútorok 4,4, a konyha- és egyéb bútorok 3,8, az új személygépkocsik 2,2 százalékkal többe kerültek.
A járműüzemanyagok ára 4,3 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 4,8 százalékkal drágultak.
„Vegyes a kép”
„Az inflációs kép összességében továbbra is vegyes – írja kommentárjában Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője, aki valamivel kisebb, 4,1 százalékos rátát valószínűsített júliusra. – A következő hónapokban a forint stabilitása, a munkapiac feszességének oldódása és a várhatóan lassuló bérkiáramlás a dezinflációs folyamat malmára hajtja a vizet. Ez utóbbinak a piaci szolgáltatások mérséklődő inflációjában kellene egyre inkább megjelennie. A fogyasztói árak alakulásának szempontjából pozitív, hogy kínálati oldalról az árnyomás fokozatos csökkenéséről számolhatunk be. Jelentős kérdőjelet hordoz magában az árrés- és áremelésstopok fenntartása és kivezetésének időzítése. Keresleti oldalról ellenben az utolsó negyedévtől kezdődően érkező jóléti intézkedések érdemi teret nyújthatnak majd az áremeléseknek. Az év hátralévő részében az éves infláció várhatóan 4–5 százalék között marad, jelentős trend nélkül ingadozhat: októberig kedvezőtlen, míg november-decemberben támogató bázist örököl az index a tavalyi évről. Előrejelzésünk szerint az éves átlagos infláció 4,7 százalék lesz 2025 egészében.”
Európai kitekintés
Az eurózónára vonatkozó első becslést már közzétette az Eurostat, eszerint a fogyasztói árak átlagos szintje az előző hónaphoz képest nem változott júliusban, az éves ráta pedig 2,0 százalék volt (a májusi 1,9, illetve a júniusi 2,0 százalék után). A legmagasabb, 5,6 százalékos éves inflációt Észtországban regisztrálták, Szlovákiában és Horvátországban egyaránt 4,5, Lettországban 3,9 százalékos volt az éves ráta. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi adat – idén először – biztosan nem lesz az első három legmagasabb között az Európai Unióban, a „pontszerző helyezés” ugyanakkor nincs veszélyben.
Júniusban a 4,6 százalékos magyar rátánál csak Romániában (5,8 százalék) és Észtországban (5,2 százalék) mértek nagyobbat. A júliusi román adatot még nem ismerjük, augusztus 12-én teszi majd közzé a statisztikai hivatal.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.