Látványosan növekedett a magyar agrárium teljesítménye

2022. 01. 19., 15:42

A magyar mezőgazdaság területi termelékenysége 2010. és 2021. között 161 százalékkal bővült – közölte Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető közösségi oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai agrárium stratégiai szerepét nemcsak a koronavírus-járvány alatt tapasztalt biztonságos és folyamatos élelmiszer-ellátás, hanem a gazdasági mutatók is alátámasztják.

Az elmúlt években érdemi felzárkózás ment végbe az Európai Unióhoz is, a magyar mezőgazdaság területi termelékenysége 2010-ben az EU értékének 41 százalékát érte el, 2018-ra 60, 2021-re 66 százalékra növekedett ez az arány – tette hozzá a tárcavezető.

2021-ben újabb rekordot ért el a mezőgazdaság kibocsátása, ami meghaladta a 3300 milliárd forintot, ez a teljesítmény 2018-hoz viszonyítva 24 százalékkos bővülést jelent. A miniszter szerint további optimizmusra ad okot, hogy a beruházások értéke 2018 óta 24 százalékkal nőtt. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar hosszú távon csak a legmodernebb technológiák és innovatív megoldások alkalmazásával lehet sikeres, valamint hosszú távon is versenyképes. Éppen ezért jó látni, hogy a gazdálkodók 376 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre 2021 első három negyedévében.

Nagy István kitért arra is, hogy további tartalékok rejlenek még az ágazatban, melyek a fiatalok számára is egyre nagyobb perspektívát jelenthetnek. További bizakodásra ad okot, hogy a mezőgazdasági jövedelem 2010 és 2021 között 123 százalékkal emelkedett. A miniszter kiemelte, a magyar agrárium a nemzetgazdaság fontos tartópillére, ezt jól tükrözik az elmúlt évek eredményei is. Az agrárexport értéke 2018 óta 22 százalékkal nőtt, a külkereskedelmi többlet pedig 27 százalékkal bővült.

A magyar vidék és a magyar agrárium megújítása szempontjából történelmi jelentőségű lépés, hogy a kormány a lehető legmagasabb társfinanszírozási arányt biztosítja a 2021. és 2027. közötti években a Közös Agrárpolitika II. pillérét alkotó Vidékfejlesztési Programhoz. Az elkövetkező években így 4265 milliárd forintból fejlődhet tovább a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar.

(AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS