Lassult augusztusban az albérletek drágulása, trendforduló jöhet a bérleti piacon

2025. 09. 11., 10:40

Országosan 1,1, Budapesten pedig 0,7 százalékos volt a havi lakbéremelkedés augusztusban, ami az elmúlt három hónap legalacsonyabb ütemének számít; éves szinten országosan 7,5, a fővárosban pedig 7,2 százalékos volt a drágulás – derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb eredményeiből.

A régiók között nagy eltérések figyelhetők meg: Pest vármegyében 8,8, Közép-Dunántúlon 6,4, Nyugat-Dunántúlon 7,9, Dél-Dunántúlon 7,4, Észak-Magyarországon 8, Észak-Alföldön 3,5, míg a Dél-Alföldön 11,9 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak egy év alatt. Habár az éves drágulás üteme még mindig többszöröse a havi árváltozásnak, a bérleti díjak emelkedése több éves viszonylatban egyre inkább lassul: tavaly augusztusban 9,9 százalék, 2023 augusztusában pedig 12,2 százalék volt az előző év azonos időszakához képest – emlékeztet az ingatlan.com közleménye.

Rekordszéles kínálat: enyhülő nyomás a bérlőkön

Jelenleg már több mint 18,1 ezer kiadó lakás és ház szerepel az ingatlan.com kínálatában, ami négyéves csúcsot jelent. Utoljára 2021 nyarán válogathattak ennyi hirdetésből a bérlők, viszont akkor még a koronavírus-járvány harmadik hullámának hatása alatt volt az albérletpiac is.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: „A bérlők szempontjából kedvező fordulat, hogy a kínálat az utóbbi évek egyik legmagasabb szintjére ért, mert ez egyre nagyobb versenyhelyzetet jelent a bérbeadók számára. A bérlőkért folytatott küzdelem már most is kiolvasható az árak alakulásából, hiszen Budapesten szeptember elején 260 ezer forint volt az átlagos lakbér, ami nem változott egy hónap alatt. Sőt, több városrészben kisebb-nagyobb csökkenések is megjelentek, különösen a drágább kerületekben 5–20 ezer forinttal mérséklődött a bérleti díjak átlaga.”

A fővárosban már három kerületben (XX., XXI., XXIII.) 200 ezer forint alatt van az átlagos bérleti díj, egy hónappal korábban még csak kettőben volt ez a helyzet. Eközben a belvárosi és budai kerületekben (például az I., az V. és a II.) 5–20 ezer forinttal csökkentek az átlagos albérletárak. A legnagyobb kínálattal rendelkező XI. és XIII. kerületben szeptember elején egyaránt 270 ezer forint körül alakultak a lakbérek.

Vidéki nagyvárosok: felzárkózás Budapestre

A vidéki nagyvárosokban az albérletárak lényegében stagnáltak az elmúlt hónapban. A legnagyobb felzárkózó Kecskemét és Szeged, ahol az átlagos lakbér 160-180 ezer forintra nőtt. Veszprémben, Pécsett és Székesfehérváron kisebb, pár ezer forintos csökkenés ment végbe, így előbbi városokban 180 ezer, utóbbiban 200 ezer forint a középérték.

A legdrágább vidéki albérletpiac továbbra is Debrecené 240 ezer forintos átlaggal. Győrben 200 ezer forint körül alakultak az árak. Szolnok 130 ezer, Miskolc pedig 125 ezer forint alatti lakbéreivel az ország legolcsóbb megyeszékhelyei közé tartozik.

Trendforduló közeleghet

A szakértő szerint az albérletpiacon az Otthon Start Program jelentősen átalakulást hozhat: „A kiadó lakások iránti érdeklődések száma éves szinten közel 20 százalékkal esett vissza augusztusban, ami pedig egyértelműen annak köszönhető, hogy sok bérlő inkább a vásárlásban kezdett gondolkodni. A városokban a kereslet csökkenése 10 százalék körül maradt, a kisebb településeken viszont 20 százalék körül alakult. Emiatt a piacon egyre nagyobb kínálat marad bent, miközben a felszívó erő mérséklődik.” Balogh László szerint a kibontakozó folyamatok az albérletdrágulás további lassulását vetítik előre. Ez a helyzet ugyan kedvez a bérlőknek, de komoly dilemmát okozhat a befektetési célú lakásvásárlóknak, mert a lakásárak sem lőttek ki olyan mértékben, amire a kereslet kiugró növekedése alapján sokan számítottak. „A jövedelemszintek alapvetően a bérleti díjak emelkedésének irányába hatnak, viszont a bérlőkért folytatott egyre kiélezettebb versenyhelyzet és a kereslet megcsappanása viszont a drágulás ellen dolgozik. A most látható enyhe ármozgások egyelőre még csak a jéghegy csúcsát jelentik, az albérletpiac mélyén viszont olyan erők feszülnek egymásnak, amik a következő hónapokban alapvetően szabhatják át a kiadó lakások piaci viszonyait” – értékelte a helyzetet az ingatlan.com szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.
Vannak webshopok és kisvállalkozások, amelyek kínálata hónapról hónapra változik, így esélyük és forrásuk sincs rá, hogy minden egyes termékfotó modellekkel, stúdióban készüljön. Az AI szélesre tárhatja a lehetőségeiket, ám tapasztalt szem validálása nélkül visszafelé sülhet el a részben vagy egészben generált tartalom. Tarnai Szilvia termékfotó-készítő, a MagicPortraitStudio alapítója azt vallja, hogy a kereskedő hitelességének megóvása érdekében csak gondos kutatással, megfelelő parancsokkal, az ügyféligények monitorozásával és alapos utómunkával születhet sikeres termékfotó, amire szívesebben le is csapnak a vásárlók.
A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS