Az elző negyedévhez képest gyakorlatilag stanált a GDP 2026 III. negyedévében, az egy évvel korábbi szintet így 1,5 százalékkal haladta meg – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2026 III. negyedévében a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,5 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit; az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,1 százalékkal bővült – olvasható a KSH rövid közleményében.
Az adatok elmaradnak az elemői várakozásoktól és a második negyedévi tényadatoktól is: április–júnisban az előző negyedévhez képest 0,5 százalékkal, éves összevetésben pedig 1,7 százalékkal ntt a GDP.
Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
A részletes adatokat december 1-jén ismerhetjük meg, a statisztikai hivatal szakértői egyelőre annyit árultak el, hogy „a bruttó hazai termék növekedéséhez leginkább az ipar járult hozzá, a növekedést továbbra is támogatta a szolgáltatások teljesítménye, míg a mezőgazdaság jelentősen fékezte azt”.
Mit mondanak az elemzők?
Az 1,7 százalékos éves növekedés kisebb negatív meglepetést hozott, az Erste várakozása 1,7 százalék, a piaci konszenzus pedig 1,8 százalék volt – írja kommentárjában Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője. „A KSH kommentárja is azt sugallja, hogy az aszály okozta mezőgazdasági visszaesés hagyhatott komoly negatív nyomot az összteljesítményen. Ezt erősíti, hogy a mezőgazdaság teljesítményének súlya általában a harmadik negyedévben a legmagasabb, ami felerősíthette a kedvezőtlen hatást. Pozitív azonban, hogy az ipar stabil növekedése ezt ellensúlyozni tudta. Az ipar növekedése leginkább az új exportkapacitások termelésbe való fokozatos beállásával magyarázható, így az export hozzájárulása is jól alakulhatott a felhasználói oldalon. Az ipar mellett a szolgáltatások hozzájárulása valószínűsíthetően továbbra is pozitív maradt, illetve felhasználói oldalon továbbra is fontos szerepe maradhatott a háztartások fogyasztásának. Azaz a mezőgazdaság visszaesését figyelmen kívül hagyva valószínűleg nem volt komoly lendületvesztés” – hangsúlyozza Nyeste Orsolya.
Az Erste elemzője szerint a negyedik negyedévben – amennyiben az ipar lendülete megmarad – várhatóan gyorsul a növekedés. Az év végén érkező EU-s pénzek hatása a későbbiekben tovább segítheti a magyar gazdaságot a beruházások várt növekedésén keresztül. „A globális kockázatok, a magas energiaárak miatt azonban továbbra is indokolt az óvatosság. Bár az adatközlés előtt az idei év egészére vonatkozó 1,7 százalékos előrejelzésünk enyhén pesszimistának tűnhetett, a harmadik negyedéves lassulás miatt nem tűnik indokoltnak a felfelé korrekció.”
„A pénteken közölt tényadatok csalódást okoztak a piaci várakozásokhoz képest. Mi negyedéves szinten 0,3, éves összevetésben pedig 1,8 százalékos többlettel számoltunk” – értékelte az adatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A második negyedéves adatokhoz képest jelentősnek mondható a tempóvesztés, ugyanis április eleje és június vége között éves szinten 1,7, negyedéves szinten pedig 0,6 százalékos volt a növekedés.
A szakember szerint a negyedik negyedévben a harmadiknál jobb teljesítmény várható: negyedéves szinten 0,3, éves alapon pedig 1,7 százalékos lehet a növekedés. Így az idén összességében 1,7 százalékos pluszt hozhat össze a magyar gazdaság. „Bár korábban 2027-re 2,4 százalékos növekedés prognosztizáltunk, a mostani gyenge adat miatt inkább 2,2 százalékos éves bővülés látszik reálisnak.”
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”