Lakáspiac: megállt a drágulás, egyes típusoknál már csökkennek az árak

2023. 01. 17., 15:21

Megállt a drágulás, egyes lakástípusoknál pedig már elindult az árcsökkenés is. Budapesten akár 3,5 százalékkal kedvezőbb áron találhatunk téglalakásokat, míg a panelek esetében a csökkenés mértéke eléri a 2,5 százalékot – derül ki az Otthon Centrum friss elemzéséből.

Tavaly minden lakástípusnál és régióban nőttek az négyzetméterárak a 2021-es átlaghoz képest – olvasható az Otthon Centrum elemzésében. A lakástípusok között, országos átlagban, nem volt számottevő különbség, az új építésű- és téglalakások, valamint a használt házak árai egyaránt 25 százalékkal emelkedtek 2022-ben, míg a panellakások drágulása ennél is markánsabb, 31 százalékos volt 2021-hez viszonyítva.

A trend azonban az év második felére megállt, az áremelkedés üteme lassult, a negyedik negyedévben pedig már sok helyen csökkenést is tapasztalt az Otthon Centrum. Országos átlagban a használt lakások árai 4, a házak árai pedig 5 százalékkal mérséklődtek 2022 III. negyedévéhez képest.

A változás a fővárost is elérte, ám meglepő módon nem a házak, hanem a lakások árában érezhető a fordulat: a használt téglalakások ára 3,5 százalékkal, a paneleké 2,5 százalékkal csökkent Budapesten.

A budapesti téglalakások átlagos négyzetméterára 963 ezer forint volt a tavalyi év utolsó három hónapjában. A legdrágább továbbra is az V. kerület 1,2 millió forintos átlagos négyzetméterárral, amelyet holtversenyben a II. és III. kerület követ 1,12 millióval. Szintén milliós négyzetméterárat mért az Otthon Centrum a XI., XII. és XIII. kerületben. A fővárosban az I. kerület az egyetlen, ahol az előző negyedévben még milliós átlagos négyzetméterár, az utolsó negyedévben 968 ezer forintra csökkent. Ennél valamivel olcsóbb (944 ezer forint/négyzetméter) a VI. kerület, és a XIV. kerület (928 ezer forint/négyzetméter), a többi pesti kerületben pedig 700–800 ezer forint a négyzetméterár átlaga. A pesti oldal külső kerületeiben a legdrágábbnak a XV. és XVI. kerület, míg legolcsóbbnak a XXI. kerület bizonyult.

Az árak a III. negyedévhez képest hektikusan alakultak: az I. kerületben 8 százalékkal csökkentek, de például a IV., V., XII. kerületben 10 százalékot meghaladó áresést mutatott ki az Otthon Centrum összegzése, igaz, ebben némi árkorrekció is van, hiszen ezekben a kerületekben volt a legnagyobb mértékű áremelkedés a III. negyedévben. A másik véglet a III. és X. kerület, ahol nem, hogy nem estek, de még 15 százalékkal emelkedtek is az árak a III. negyedévhez képest. A válságállóként emlegetett XI. kerületben 3,5 százalékkal nőttek az árak, míg a szintén népszerű XIII. kerületben ugyanennyivel csökkentek. A külső pesti kerületekben átlagosan 6,5 százalékos visszaesés volt mérhető az előző negyedévhez viszonyítva.

A panellakások piacán is fordulatot hozott az elmúlt év. A házgyári lakások átlagos négyzetméterára 743 ezer forint volt az év utolsó negyedévében, ami 2,5 százalékkal alacsonyabb az előző negyedév átlagánál. A legdrágább kerület ezúttal a XIII., 928 ezer forintos négyzetméterárral. Ezzel a sokáig listavezető XI. kerületet előzte meg a belvárosi kerület, ahol átlag 900 ezer forintért cseréltek tulajdonost a házgyári lakások. A dobogóra még a XIV. kerület fér fel 800 ezer forinttal. A népszerű III. kerületben átlagosan 750 ezer forint volt a fajlagos ár, csakúgy, mint a XIX. kerületben, míg a IV. kerületben 700 ezer a négyzetméterár középértéke. A kerületek többségében stagnáltak a négyzetméterárak, vagyis a változás 3 százalékon belül alakult. Ettől a III., IX kerület tér el, ahol 4 százalékkal, valamint a VIII., ahol 8 százalékkal csökkentek a négyzetméterárak, míg számottevő, 16 százalékos áremelkedés csak a XIII. kerületben volt kimutatható.

A családi házak négyzetméterára 739 ezer forintra emelkedett tavaly év végére, ami az előző negyedévhez képest 23 százalékos emelkedést jelent. Ugyanakkor a számok azt mutatják, hogy a fővárosban csökkent a kereslet a használt házak iránt. Elsősorban a jó állapotban lévő házak tarthatnak nagyobb érdeklődésre számot, ezért emelkedhettek a négyzetméterárak. A legdrágább a II. és a XII. kerület, ahol átlagosan egy millió forintra nőtt a négyzetméterár, míg a III. kerületben 975 ezer forint a középérték. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben 585 ezer forint a fajlagos ár. A legdrágább a XV. kerület átlagosan 778 ezer, míg a legolcsóbb a XVII. kerület 450 ezer forinttal.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS