Lakásépítés: nem hozott fordulatot 2024 első negyedéve

2024. 05. 03., 09:10

2024 I. negyedévében 2779 új lakás épült, 23 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban; a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4524 volt, 9,3 százalékkal maradt el a 2023 azonos időszakitól – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Lakásépítés

2024 I. negyedévében 2779 lakást vettek használatba, ami 23 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakihoz képest. A fővárosban 35 százalékkal kevesebb, összesen 910 lakás épült. A megyei jogú városokban 7,7, a többi városban 22, a községekben pedig 16 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint 2023 első negyedévében.

Budapest lakásépítését továbbra is erős területi koncentráció jellemzi, ezúttal a XI. kerületben adták át az új lakások közel felét (48 százalék).

Pest régió lakásépítése 15 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakitól.

A vidéki régiók lakásépítését összességében visszaesés jellemezte. Néhány vármegyeszékhely kiemelkedő számú új lakása ugyanakkor az adott régió növekedéséhez is hozzájárult. Kecskemét adta a teljes Dél-Alföld régió lakásépítésének felét (52 százalék) és a székesfehérvári építkezések súlya is meghatározó volt Közép-Dunántúl lakásépítéseinek alakulásában.

A Nyugat-Dunántúl régió lakásépítésében döntő szerepet játszó Győr-Moson-Sopron vármegyei új lakások száma alig haladta meg az egy évvel korábbinak a felét, így a régió egészében is jelentős, 39 százalékos visszaesés következett be.

A természetes személyek által épített lakások aránya 34-ről 38 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké 65-ről 61 százalékra csökkent a 2023 első negyedévihez képest.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 51 százaléka családi házban, 46 százaléka többlakásos épületben, 0,8 százaléka lakóparkban található. Budapesten és a megyei jogú városokban sem adtak át egyetlen lakást sem lakóparki épületben.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,2 m2-rel 96,5 m2-re nőtt a 2023 első negyedévihez képest.

Az értékesítési céllal épített lakások aránya 60, a saját használatra építetteké 39 százalék volt, ami az előbbi kategóriában 3 százalékpontos csökkenést, az utóbbiban pedig 5 százalékpontos növekedést jelent az előző év azonos időszakihoz képest.

Építási emgedélyek, bejelentések

Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4524 volt, 9,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Településkategóriák szerint eltérő változások figyelhetők meg: Budapesten és a községekben csökkenés (47 és 10 százalék), a megyei jogú városokban és a többi városban pedig növekedés (42 és 6,3 százalék) történt. A megyei jogú városok közül a Debrecenben engedélyezett közel 800 lakásnak meghatározó szerepe volt a teljes települési kör adatának alakulásában.

Mindez a teljes régió növekedését is megalapozta: Észak-Alföldön 2,3-szer több lakás épülhet, mint egy évvel korábban. Emellett csak Dél-Dunántúlon emelkedett a kiadott engedélyek száma (19 százalék), itt Pakson várható nagyobb számú lakás építése.

Az építtetők az esetek 46 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

A kiadott új építési engedélyek alapján a 2023. I. negyedévinél 8,8 százalékkal kevesebb, összesen 1909 lakóépület építését tervezik az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma országos szinten 853 volt. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 04., 09:04
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól – a munkanapok számát figyelembe véve – 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024. augusztusban. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS